E-MAIL * CJ-MAP * IDOJARAS * VIRTUALIS POLGARMESTER * VIRTUALIS TANACS * NAPOchat * E-SZAVAZAT* KERESES

				Minorita_templom
Szentegyhaz utca

A Kiraly utcabol akar az Egyetem utcan es a Foter deli soran vegigmenve, akar a Minorita utcan, illetve a Bethlen utcan keresztul, akar a Babszinhaz atjaro udvarat hasznalva, a Deak Ferenc utcaba jutunk. Tekintelyes szelessege s a Foterbe valo nyilt betorkollasa sejteti, hogy ez volt a kozepkori varos foutcaja. A Foter folytatasanak szamitott: kozepen a piacosok helyezkedtek el, jardai miatt a mult szazadban setaloutcava lett. A varfal iranyaban az utca rendre szukul. Hagyomanyos neve a Kozep utca. Miutan a varfalon es a teren tul keleti iranyban folytatasa is kiepult, ez lett a Belso-, az pedig a Kulso-Kozep utca. A szazadfordulon a ''haza bolcserol'', Deak Ferencrol neveztek el, azutan viselte I. Ferdinand felesege, Maria kiralyne (Regina Maria), Molotov, Dr. Petru Groza nevet. 1990-tol Hosok utja (Bulevardul Eroilor), emlekeztetve az 1989-es tragikus esemenyekre, amikor is a Foter feloli vegen, a Varoshaza es a Continental Szallo kozotti szakaszon kezdodott az a tuntetes, amely a  Ceausescu-diktatura veget jelentette. A Continentalnal estek el az elso hosok. Ott tobb emlektabla is utal rajuk. Az utca Foter feloli mindket oldalan valamikor reneszansz hazak allottak, ezekbol ma mar csak egy-egy boltozat, szemoldokko maradt meg. A XIX. szazad elejen ide is tobbnyire ket-harom telket egyesito fouri palotak, modos polgarhazak epultek, melyeknek egy resze a XX. szazad fordulojan ujabb modositasokon, esetleg teljes atepitesen esett at.

A Varoshaza elott a jardaszigeten a Memorandistak 1994-ben emelt, guillotine-ra emlekezteto harangos emlekmuve all. Mint a Redutnal utaltunk ra, 1894-ben zajlott ez a per, s annak szazadik evfordulojat unnepeltek e mereteiben eltulzott ''mualkotas'' leleplezesevel. Azelott itt (1973-tol) a Farkas utcabol athozott capitoliumi anyafarkas-szobor allt. Ez a Roma varosa altal 1921-ben Kolozsvarnak ajandekozott szobormasolat 1940-ig a Foternek a Matyas-szobor elotti reszet diszitette. Aztan 1965-ben a Farkas utcaba, az egyetem ele allitottak fel. Most ismet elhelyezesre var. A Deak Ferenc utca jardaszigeten 1915-tol 1919-ig mar allt egy szobor: Kolozsvari Szeszak Ferenc alkotasa, a Karpatok Ore. Az elso vilaghaboru hosi harcaira es aldozataira emlekezteton allitottak ide, s lepleztek le 1915. augusztus 18-an, Ferenc Jozsef szuletesnapjan. Egy otlepcsos emelvenyre helyezett szekelykapu-fedel alatt magyaros mintaju kopenyegben ort allo, kezeben fegyvert tarto katonat abrazolt.

A Varoshaza kozvetlen szomszedja (2. sz.) a hettengelyes emeletes Kendeffy-palota. Ennek epiteserol mar a mult szazad elso evebol maradt rank feljegyzes, Winkler Gyorgy volt az epitomestere. Ugy tunik, hogy a szomszedos varoshaza felepitese utan, annak hatasara e palotat is atepitettek erett klasszicista stilusban, talan eppen Kagerbauer Antal tervei szerint. Ra jellemzo ugyanis a homlokzat kozepso reszenek kikepzese: a harom tengely enyhen kiugrik, a kozbulso viszont melyitett falmezoben fekszik, klasszicista vakiv disziti. A kapu feletti keskeny kobabos erkely eleganciat araszt, akarcsak az alacsony kokorlatu, vazakkal diszitett lepcsohaz es a toszkan oszlopsoros emeleti folyoso. A haz epittetoje az 1834-ben elhunyt Kendeffy Adam grof volt, hires sportember, reformkori ellenzeki politikus, Wesselenyi baratja. Boloni Farkas Sandorral es Beldi Ferenccel egyutt kezdemenyezte 1833-ban a Kolozsvari Kaszino megnyitasat, mely eleinte e haz foldszintjen mukodott. A hazat meg a mult szazad kozepen eladtak, foldszintjen uzlethelyisegeket, kavehazat alakitottak ki. A szazadfordulon aztan a varos vette meg, osszekototte a Varoshazaval. 1896-1920 kozott itt mukodott (az udvari epuletekben) Stief Jeno nyomdaja, melyben az Erdelyi Gazdat, az Erdelyi Muzeumot, a Reformatus Szemlet is nyomtak. 1974-1993 kozott itt volt az Utunk es utodlapja, a Helikon cimu irodalmi hetilap szerkesztosege, 1989-ig itt szekelt a kommunista part municipiumi bizottsaga.

A kovetkezo 4-es szamu nyolctengelyes emeletes haz is a XIX. szazad elejerol valo, kar, hogy harmas osztatu kapualjat uzlette alakitottak at. Mult szazadi tulajdonosa a baro Wesselenyi csalad volt.

A 10-es szam a Minorita-templom es rendhaz. A minoritak elso kolozsvari temploma es rendhaza a Farkas utcaban volt: a mai reformatus templom. Aztan a reformacio idejen, 1556-ban eluztek oket, s csak 1724-ben kaptak engedelyt a visszatelepedesre, akkor is csak a varfalakon kivulre. A mai Szentpeteri-templom mellett huztak meg magukat, mig 1760 korul megvettek az e helyen allo Henter-hazat. A tanacs azonban csak 1765 utan engedte meg, hogy a szerzetesek belekoltozzenek. Itt aztan imahazat alakitottak ki, hosszas alkudozassal megvettek a szomszedos telkeket, s elhataroztak, hogy templomot epitenek. A tervezo, az epitok nevet nem ismerjuk, a munkalatok 1778-1779-ben folyhattak, de a tornyot rosszul alapoztak meg, mert 1779 szeptembereben osszeomlott, a mar fedel alatt levo hajot is megrongalta, s egy embert maga ala temetett. A torony ujjaepitesere Maria Terezia adott penzt, s a tervek elkeszitesere a Banffy-palotanal dolgozo Johann Eberhard Blaumannt kertek fel. Ot dicseri ez a harmonikus, erett barokk homlokzat es torony. A latin nyelvu kronosztichonos feliratbol (IsthaeC tUrrIs erat trIstI prostrata rUina / restItUIt CleMente / aUgUsta TheresIa Dono. [Ez a torony gyaszosan osszeomlott, a felseges Terezia kegyes adomanyabol ujjaepult]) az 1782-es evszam olvashato ki. A toronyteto az 1798-as tuzveszkor leegett, azutan csak egy ideiglenes sisakot kapott, mig a mult szazad vegen helyreallitottak eredeti barokk tetozetet.

A templom 44 meter hosszu, 15 meter szeles, hajojanak belso magassaga 13 meter, tornya 26 meter. Homlokzatanak erdekessege enyhen ivelo megoldasa: a torony nem szogletesen kapcsolodik a hajo zarofalahoz, hanem beleolvad a homlokzatba, dinamikus hatast keltve. 10 meter magasan a homlokzatot parkany zarja le, ez valasztja el a toronytol, s dor fejezetes, dupla falpillerek biztositjak a fuggoleges tagolast. A templomban het szep barokk es empire siremlek volt. Kulonosen a csaszari helyorseg tisztjei, az ormeny kereskedocsaladok jartak ide, tamogattak penzukkel a rendet s temetkeztek a kriptaba. A mult szazadfordulon a fiatal asszonyok es lanyok latogattak a vasarnap deli miset, melyet ''szepek misejekent'' ismert a koztudat. 1908-ban Lohr Ferenc finom freskokkal diszitette a mennyezetet. A fohatalomvaltozast kovetoen a papa a roman gorog katolikusoknak adta a templomot szekesegyhazul (1926), aztan 1948-ban ez is az ortodoxoke lett, ikonosztazzal fedtek el az oltart, a belso teret, a freskokat a felismerhetetlensegig befustoltek, a magyar multrol tanuskodo siremlekeket pedig egytol egyig elpusztitottak. A gorog katolikusok vallasuk 1990-es ujboli engedelyezese utan harcba indultak e templom visszaszerzeseert. Miutan 1998 februarjaban a bukaresti itelotabla is oket nyilvanitotta jogos tulajdonosoknak, marcius 13-an kisebb dulakodassal sikerult visszafoglalniuk a templomot.

A rendhaz magvat a Henter barok egykori haza alkothatta, a haromfele boltozastipus mutatja, hogy ahhoz meg ket hazat csatoltak, egyseges homlokzatot alakitva ki az epuletnek. A templom melletti Henter-haz reneszansz emleke a kiskapunal lathato szemoldokko. Az emeleti ablakok fogrovatkos parkanyzatait valamelyik reneszansz ablakkeretrol mintaztak. A kozepso ablakkozt a minorita rend es alatta a Haller-csalad nagymeretu, egykor szines cimere disziti. A Hallerek e rendhaz jotevoi, patronusai lehettek. A foldszint ablakait egykor barokk racsok vedelmeztek, a szazadfordulo ota osszevissza vagott kirakatok foglaltak el helyuket. 1995-ben a rendhaz-epuletet is visszakaptak a gorog katolikusok, ide rendeztek be esperesi hivatalukat.

A szemben levo paratlan szamozasu oldal sarokhazarol mar a Foter kapcsan irtunk. A hattengelyes, ketemeletes, a mult szazad elso felere utalo klasszicista homlokzatu haz (3. sz.) a Kereskedelmi es Iparkamara szekhelye volt a szazadfordulot koveto evekig. Azelott jomodu polgar haza lehetett, akarcsak a harom-negytengelyes 5-os es 7-es szamu epuletek. A Bolyai utca felol szamozott sarokhaz, szazadunk elejen a Valyi Gabor egyetemi tanar tulajdona, ket emlektablajarol nevezetes, mindketto arra emlekeztet, hogy itt szuletett - edes anyja csaladjanak hazaban - 1802. december 15-en Bolyai Janos, a legnagyobb magyar matematikus. A Deak Ferenc utca fele nezo tablat - az erkely fole - a kolozsvari egyetem allittatta 1902-ben, a kis utca fele nezo, feher marvanybol keszultet, ketnyelvu felirataval a Roman Akademia 1952-ben. A keresztutca is Bolyai Janos nevet viseli, s rola neveztek el 1945-ben az onallo kolozsvari magyar tudo manyegyetemet.

A Minorita utca melletti 12-es szamu sarokhaz, szinten szazados falakkal, a szazadfordulon a Gombos Ference volt. O vasarolja meg a katolikus Lyceum nyomda felszereleset 1895-ben, s 1904-ben e haz vegeben epitett helyisegekbe koltozteti a 30 embert foglalkoztato nyomdamuhelyet, amely az allamositasig mukodik. 1925-tol a Lengyel testverek berlik. Gombos alapitotta 1899-ben az Ujsag cimu napilapot, melynek 8-10 000 peldanyan kivul az Erdely, az Erdelyi Protestans Lap s a Moldovan Gergely szerkesztette Ungaria evfolyamai keszultek itt. A 16-os szamu haz diszes tizenket tengelyes erkelyes homlokzata, rajta az 1890-es epitesi evvel sejteti, hogy kozepulet elott allunk. A homlokzat K.C. betui a Kolozsvari Kaszinora utalnak. Ezt meg 1833-ban Boloni Farkas Sandor, Beldi Ferenc es Kendeffy Adam alapitotta, s a nemesi, fonemesi tarsasag gyulekezo-szorakozohelye volt. Magnas kaszinonak is neveztek. Korabban a Harmincadhaz allott itt, a nyugatrol hozott arukat ugyanis itt vamoltak meg, ertekuk 30%-aval. 1944 utan ez lett a Magyar Nepi Szovetseg szekhaza, utobb rajoni neptanacs, majd szakszervezeti kozpont. Az egykori reneszansz epulet emleket ma mar csak a gazcsovekkel elcsufitott kapualjboltozata orzi. A 90-es evek vegen egy irdatlan magas irodahazat epitettek az udvarara.

A Bolyai utca keleti sarokhaza (11. sz. es Bolyai utca 1. sz.) Alvinczi-, illetve Miko-hazkent el a koztudatban. A XVIII. szazad elso feleben Patonai Istvan kereskedoe volt, aki 1761-ben eladta baro Alvinczi Gaborne Teleki Kata grofnonek. Ez 1769-ben Schweinger Ferenc epitomesterrel atepitteti: foleg az emeleti reszt alakittatja at a barokk izlesnek megfeleloen. Ekkorrol szarmaznak a stukkos mennyezetek, a homlokzat enyhe ivelese a hozza alkalmazkodo erkellyel. 1782-ben a tulajdonosnak sikerul megvasarolnia a Bolyai utca feloli eszaki szomszed hazat, s a kettot osszeepitteti Leder Jozsef tervei szerint; tole szarmazhatik a negy toszkan oszlopos udvari tornac. A haz a feleseg, grof Rhedey Maria reven jutott grof Miko Imre tulajdonaba, aki 1876-ban bekovetkezett halalaig itt lakott. Az ingatlant 1906-ban a Rucska csalad vette meg, s a homlokzatot atalakittatta, a foldszintre uzleteket nyittatott. A Bolyai utcai szarny meg tobbet oriz a barokk formakbol.

A 13-37-es szamu hazak legtobbje mindmaig reneszansz emlekeket rejt kapuja alatt, pincejeben. Ezeket modos kereskedocsaladok birtokoltak, az emeleteket rendszerint berloknek adtak ki. A 13-as szamu is a Miko Imree volt a mult szazadban, szazadunk elejen Deak Jozsef ugyved epittette at a mai alakjara. Nehany XVI. szazadi ko innen kerult muzeumba, egy reneszansz ajtokeret ma is lathato a kapu alatt. A 15-os szamu Pfenningsdorf-haz ujreneszansz homlokzata is csak a szazadfordulo ota takarja a XVI. szazadi falakat. A 17-es szamu epulet magas fedelszeke meg eredeti, harom emeleti ablaka feletti fuzeres viragdisze ujabb keletu, de harmonikusan illeszkedik a homlokzatba. A szobrokkal diszitett 19-es szamu negytengelyes haz is a szazadfordulo polgari luxusara emlekeztet. A 21-es szam hosszu idon at a modos Korbuly csalade volt, mult szazad eleji klasszicista kulsejet az 1930-as evek vegen a vasuzletbol az egesz epuletre kiterjedo tuzvesz rongalta meg, azutan kapta mai modern alakjat. A haz emeleti reszet berelte Ejszaki Karoly, a neves vigja tek iro, az Erdelyi Irodalmi Tarsasag egyik alapitoja, a sztanai udulotelep elso villaepitoje, kulonben vasuti mernok. A fia, Odon pedig itt rendezte be a varos egyik elso fenykepeszeti laboratoriumat; a ket vilaghaboru kozotti magyar sajto is kozolte felveteleit. A szogletesre beepitett, vasuzletbe vezeto kocsikapu ivet az 1995 tajan vegzett renovalaskor szabaditottak ki. A 23-25-os szamu kettos haz szazadfordulos, eklektikus homlokzata ma mar nem is sejteti, hogy itt valamikor ket reneszansz epulet allt. A bal oldalit a reformatusok birtokoltak, s 1572-1612 kozott, amikor nem volt meg templomuk, itt tartottak istentiszteleteiket, a XVII. szazadban a hazat Bethlen Janos erdelyi kancellar, tortenetiro orokli felesege reven, aztan 1847-ben a csizmadia ceh kezere jut. Tovabbi sorsarol az epulet udvari falaba beepitett harom emlektabla tudosit: 1) 1847-ben megveszik a hazat es telket; 2) 1866-ban emeletet epitenek ra; 3) 1902-ben felhuzzak a mai epuletet. Ekkor olvaszthattak ossze a 27-es szamu hazzal. Mindegyik emlektabla felsorolja a ceh akkori tisztsegviseloit. (Az udvarra most csak a Szentegyhaz utca 18-as szam alatti kapun lehet bejutni!) Az epulet foldszintje es udvara sokaig ''Csizmadiaszin-udvar'' neven vendeglo volt. Az 1734-es Kolozsvar-leiras megorizte annak a - talan 1902-ben eltunt - nyolc soros disztichonos latin fel iratnak a szoveget, amelyet Eotvos Agoston Gyorgy, a haz kesobbi tulajdonosa vesetett marvanyba a reformatusok e kegyhelyenek megjelolesere. A felirat a kovetkezokeppen szolt:

Hic locus est, Lucas hic pastor in urbe Marothi

Eloqui docuit mystica verba Dei.

Haec fuit ipsa domus, domus haec cunabula quondam

Prima Reformatae Religionis erat.

Parvulus hic populus, primum grex parvus in unum

Convenit, populi concio parva fuit.

Donec in immensum nascens Ecclesia coetum,

Ter Sancti crevit Numinis auspicio.

(Imhol a hely, nezd meg, hol a varos aranyszavu papja

Isteni szent iget zenge: Maroti Lukacs.

Lasd, ez a haz, ez a haz hajdan bolcso vala, melyben

Kis csecsemo korban ringa a kalvini hit.

Szamra keves nepseg, kis nyaj itt gyul vala egybe,

Meg kezdetbe’ kicsiny volt a hivok serege.

Amde a gyulekezet notton nott, mignem az Isten

A haromsagos, nagyra novelte hadat.

Markos Albert forditasa

A 27-es szamu haznak mar a magas suvegteto is jelzi regiseget, keskeny kapualja faragott reneszansz ajtokeretet rejt. A 29-33-as foldszintes, uzlette alakitott hazaknak legfeljebb a pincei beszedesek. De az ilyen szeles kapus, ketablakos haztipus volt jellemzo erre az utcara a mult szazad kozepeig. A 33-as szamunak szep, magyar feliratos reneszansz kapuzatat Pakey Lajos rajzabol ismerjuk; az 1920-as evek vegen elpusztitottak. Itt volt az 1880-as evektol Magyari Mihaly Franklin nyomdaja. A 37-es szamu haz pinceje is reneszansz nyomokat rejtett, 1625-bol valo renovalasi tablaja a kozelmultban tunt el.

Az atellenben levo soron a 30-as szamu negytengelyes Leszai-haz mult szazad kozepi homlokzata, regebbi pinceje nem annyira figyelemfelhivo, mint a 32-es barokk pompaju ''kis Banffy-haz''. Ennek tervezojerol, mestereirol semmit sem tudunk, de minden bizonnyal ket polgarhaz helyere epult, foldszintjuk felhasznalasaval, a mult szazad elejen. A kaputol balra eso helyiseg es az alatta levo pince reneszansz fogantatasu. A lapos ivu kapu felett csinos vaserkelyt talalunk, mely konnyedseget ad a homlokzatnak, ettol jobbra es balra kompozitfejes falpillerek tagoljak fuggolegesen a falfeluletet, az ablakok felett harom helyen felfuggesztett girlandok sugaraznak melegseget. A foldszintet a sok uzlethelyiseg kiforgatta stilusabol. A haz a mult szazad kozepetol baro Banffy Daniel foispane volt, itt nevelkedett s gyakran visszatert ide fia, Banffy Dezso, a kesobbi miniszterelnok. Ma berhaz. A 36-os szamu haz modern vonalaival jelzi korat is. Az Ajtai K. Albert-fele, 1919-ben a Nemzeti Parasztpart altal megvasarolt nyomda szamara epult az 1920-as evek elejen Moll Elemer tervei szerint, alul munkatermekkel. Az allamositas utan is a nyomda egy reszlege mukodott itt, egeszen 1980-ig. Most a Transilvania Bank kozpontja. A 38-as szamu luxusberhazat ket kis polgarhaz helyere 1909-ben epittette Wertheimer Samu lisztnagykereskedo. A 42-es szamu, szinten elokelo berhaz egyike a legszebb szecesszios homlokzatu kariatidas epuleteknek. Az 1910-es evek elejen Pap Jozsef ugyvedi kamarai elnok emeltette. A 46-os szam alatti negyemeletes, az elso vilaghaboru utan epitett bau haus-tipusu berhaz erdekessege pont az utcasarkon egy vasraccsal elzart kis fulkeben levo Krisztus-szobor volt. Szazadokat veszelhetett at: a 80-as evek vegen, a racsot felfeszitve, elloptak. A korabban itt allo Szenasi-hazon is rajta volt, s talan emiatt a Bethlen utcanak ezt a bastya fele vivo szakaszat ''Ecce homo'' sikatornak is neveztek a kolozsvariak. Minden bizonnyal valamikor a kozepkori varkapun belul itt allhatott a szokasos varosvegi kereszt. A tuloldali sarkon allo (51. sz., Bethlen utca 8. sz. is) keso barokk kispalota a grof Thorotzkay-haz. Epittetoje Thorotzkay Pal tordai foispan; a mult szazad vegeig a csalade volt az ingatlan. Jelenleg foldszintje etterem. A XIX. szazad legelejerol valo, 18 meter hosszu homlokzatu epulet tervezojet nem ismerjuk. Itt is megtalaljuk a kompozitfejes falpillereket es a vaserkelyt, mint az atellenben levo kis Banffy-haznal. A hosszu, kis utcaba nyulo szarny helyen voltak egykor az istallok, kocsiszinek. A Bethlen utcan tul a Tisztek Haza modern epuletet talaljuk. Ezt a Kereskedelmi es Iparkamara epittette, Ion Anton Popescu bukaresti mernok tervei szerint, tozsdepalotanak. A negyszintes epuletben a tozsdetermen kivul erkelyes mozit, kavehazat, bart, tanctermet is kialakitottak. 1931. november 29-en tartottak unnepelyes megnyitojat. Mivel az iparkamara nem tudta fizetni a koltsegeket, a hitelezo Albina Bank tulajdonaba ment at az epulet; az 1940-es evek vegen allamositottak, s a hadsereg kapta meg.

A Bethlen utca keleti sora a varfal vonalat jelzi. Ennek megfele loen az egykori Kozep kapu a Kozep utca uttesten allt. Errol igy irtak 1734-ben: ''Ezt a Kozep utcarol neveztek el, az utcat pedig azert hivjak igy, mert az uj varosnak korulbelul a kozepen fekszik. E kapu folott, a belso felen egy bastya emelkedik, mely a korul fekvo tobbi bastyat terjedelemben es magassagban mind felulmulja. A bastya kozepen, kivul regi formaju un. barat betuk vannak egy termeskobe vesve, amik azonban joreszt olvashatatlanok. Csupan a kovetkezo betuk ismerhetok fol »Ladislai Regis ... anno MCCCCXLIX«. Az iras alatt a kiraly cimere latszik, alatta jobbrol a varosi cimer, balrol egy termeskobol faragott emberi alak emelkedik ki. A bastya elott kivul egy szilard koeroditmeny van, alatta egy felhuzhato vagy csapohid biztositja a kozlekedest a varosbol ki s be jaroknak.'' A tornyon ora is volt; orzese a meszarosok cehere harult. 1839-ben a varos hatarozattal koveit a foteri templom tornyanak epitoanyagaul rendelte het masik kapubastyaeval egyutt. Lebontasara azonban csak 1850 tavaszan kerult sor.

Az utcanak a varfalon es a teren tul folytatasa is kialakult, a Kulso-Kozep utca, melynek ket oldalan tobb kaszarnya is leven, a szazadfordulon a Honved utca nevet kapta, az elso vilaghaboru utan a hasonlo jelentesu Dorobantilor, majd 1944 utan Budai Nagy Antal utca, 1987-ben ujra Dorobantilor lett. A ter feloli sarkan levo szazadfordulos irodahazakrol, a Penzugyigazgatosag illetve a Torvenyszek epuleteirol a Bocskai es Hunyadi ter bemutatasakor szolunk.

Jobboldalt a 4-es szamu epulet a Torvenyszeki foghaz volt az 1970-es evekig. A 14-es szamu telken levo epuletekben az allami nyomda egy reszlege mukodott.

Visszaterve a Deak Ferenc utcaba s az egykori varfal mellett eszaknak indulva, a Szentegyaz utcaba erunk. Ahol a varfal metszette az utcat, ott allott a Fazekasok bastyaja, amelyet 1838 korul bontottak le, koveit a Minorita-templom es tarshaza epitesere rendeltek. Az utca neve mar 1453-ban felbukkan Fazekas utcakent, 1482-ben nemetul Kirchengasse (Templom utca) a megnevezese, 1564-tol adatolhato a Szentegyhaz utca elnevezes. E nev eredetet eleg nehez megmagyarazni, mert ekkor meg az utca nem vezetett a foteri templomig (bar annak falai, tornya vegig az utcarol lathatok voltak). Csak 1898-ban, a Status-palotak epitesekor hosszabbitottak meg a Foterig. Ez a keskeny utca eredetileg a Kozep utcai es Magyar utcai telkek hatso kijarojaul szolgalt, erre estek az istallok, gazdasagi udvarok. Csak a XIX. szazad folyaman valasztottak le az innenso telekvegeket, beepitve azokat. A szazadfordulora ez is elokelo belvarosi utcava valt, ahol nem egy modos vagy eppen fouri csalad berelt, epitett maganak otthont. A Foter fele menve, bal kezrol a 34-es szamu, kilenctengelyes, szeles kapuju palota tunik ki odonsagaval: ezt Kendeffyne Bethlen Krisztina grofno epittette a XIX. szazad elejen. Nem tudni, ki tervezte, de meglehetosen keves diszitest alkalmazott; homlokzatat dor fejezetu hatalmas falpillerek tagoljak. Orokosodes reven a Tisza, majd a Zeyk csaladra szallt a haz, e neven is szoktak emlegetni. Most a kozelelmezesi vallalat szekhaza; egykor arkados udvaran a ''Boema'' kerthelyiseg mukodik. A szemben levo oldalon allo, 17-es szamot viselo hazat a hires reformatus Szathmari Papp lelkesz- es tanarcsalad epittette. Valoszinuleg egy foldszintes barokk hazra huztak emeletet a mult szazad elejen. Az ottengelyes haz 15 meter hosszu homlokzatat korinthoszi fejezetes falpillerek tagoljak, a kozepso harom tengely kisse kiugrik, ablakfejeit empire baberfuzerek diszitik. 1849 augusztusaban itt lakott a ferje utan kutato Szendrey Julia. A szazadelon a haz tulajdonosa Varadi Aurel neves ugyved es politikus volt, aki oreg koraban anekdotikus visszaemlekezeseket kozolt. A hazon roman nyelvu badog emlektabla hirdette, hogy itt szuletett Szathmari Papp Karoly festomuvesz, az 1877-es roman fuggetlensegi haboru jeleneteinek megorokitoje. Pontosan e hazzal szemben egy kis haromablakos, a mult szazad elejerol ittfelejtett polgarhaz all (ma 20. sz.), rajta a legutobbi festeskor elobukkant szam lathato: 491. Ez meg annak emleket orzi, hogy 1869-ig a hazak a kozepkori tizedes beosztasnak megfeleloen tizedenkent voltak szamozva (minden tized elen egy kapitany allt), csak ekkor tertek at az utcak szerinti szamozasra, amikor aztan ez a haz epp a 6-os szamot kapta, es Csengo Samuel tulajdona volt. A 18-as szamu kapu ma kereskedelmi raktarudvarba vezet, ez volt a csizmadiak cehhazanak hatso bejarata, e mellett a kapu mellett is van egy 1902-es epitesi emlektabla, mas harmat az udvar vegeben, a Deak Ferenc utcai 23-25-os szamu haz falan lathatunk. A 9-es es 15-os szamu hazak cimerei jelzik az elokelo epitteto csaladokat. Az elobbi a Beldi grofoke volt.

A Bolyai utcatol a Foterig terjedo koz harom-harom berhazat, a Status-hazakat mar a Foter kapcsan emlitettuk. A Romai Katolikus Status, az egykori jezsuita javak igazgatasara letrehozott, kesobb az egesz egyhazat is kormanyzo szerv epittette e hazakat, es itt is volt a szekhelye. Kulonosen sok ugyved tartott itt irodat, ezert ezt az utcareszt a varos polgarai viccesen ''csalokoz''-nek hivtak. A 3-as szam alatt volt 1974-ig az Utunk irodalmi hetilap szerkesztosege, a 2-4-es szam foldszintjen a sarok fele a 90-es evek kozepeig a Szamos etterem (most bank). A kapu mellett kiallitasi terem van, ebben szamos neves erdelyi muvesz gyujtemenyes tarlatat rendeztek meg.

©Gaal Gyorgy

"Kolozsvar,Millenniumi Kalauz", Polis konyvkiado, Kolozsvar 2001