E-MAIL * CJ-MAP * IDOJARAS * VIRTUALIS POLGARMESTER * VIRTUALIS TANACS * NAPOchat * E-SZAVAZAT* KERESES

Ref.kollegium,forgo	Refromatus kollegium, korus	Reformatus Kollegium	Ref. kollegium, neptanc	Piarista vagy egyetemi templom
Kiralyi Lyceum			Reformatus Kollegium	Kolozsvar elso diakotthona
Gorogkeleti templom	Biasini	Biasini Szalloda
Ferfi aggmenhaz	Nemesi bentlakas es rendhaz epulete	Piarista vagy egyetemi templom bejarata

A Foter delnyugati sarkabol, a New York (Continental) Szalloda masik oldalan nyilik az Egyetem utca. Ez a regi varos legrovidebb foutcaja, a szazadforduloig Belso-Torda utcanak neveztek, mert errefele vezetett a hagyomanyos ut Torda iranyaba. A szazadfordulon kapta az Egyetem utca nevet az eppen elkeszulo egyetemepuletrol, amelynek ide nyilt bal oldali homlokzata. Kiveve az 1934-1940 kozotti idoszakot (I. G. Duca utca) es a masodik vilaghaborut koveto ket evtizedet, amikor a nagy orosz kolto, Puskin nevet viselte, a hatalomvaltozasok kegyesen meghagytak talalo elnevezeset.

Az utca ket oldalan allo elso epuletekrol mar szoltunk a Foter kapcsan; ezek a szazadfordulo emlekei. A jobb oldalon felsorakozo kis egyemeletes-foldszintes hazak mind az 1800-as evek elejerol valok, de a szazad vegen tobbe-kevesbe atepitettek oket. A hettengelyes 2-es szamu es a negytengelyes 4-es szamu haz szazadfordulos eklektikus homlokzatu, mindketto jomodu tulajdonosokra utal. Az elobbit a szazad elejen a grof Haller csalad birtokolta, lehet, hogy ok epittettek mai alakjara. Az elhanyagolt, stilusabol kiforgatott 6-os szam alatti foldszintes hazrol Kelemen Lajos jegyezte fel, hogy egykor a baro Josika csalade volt: manzardtetos barokk epulet hangulatos udvarral, sot XVI. szazadi befalazott ajtoszemoldokko es gyamko is elokerult renovalasakor. A haz mar a mult szazad kozepetol a modos kereskedo Vikol csalade volt, bizonyara ok epittettek at. Utcai reszen ma tejuzlet van.

A mellette nyilo keskeny kis (Nagy-) Buza utcat az elso vilaghaboru utan Florilor (Virag) nevre kereszteltek, bar egyaltalan nincsenek benne utcara nyilo kertek. Az akkori szellemes nevado alighanem metaforikusan az utcaban mukodo, jol meno nyilvanoshazak lanyaira gondolt. Aztan 1991-ben az utcaval meg metaforikus kapcsolatba sem hozhato Inochentiu Micu Klein fogarasi roman gorog katolikus puspokrol neveztek el. Az utca vege nekifut a kozepkori varfalnak. A 13-as szamu epulet egyike a keves epen megmaradt barokk oromfalas polgarhazaknak. Az utcara meroleges Kis-Buza, majd Var (Fortaretei) utca 8-as szamu hazanak oromfalan emlektabla hirdeti, hogy azt az 1815-ben Szabel Boldizsar alapitotta ferfi aggmenhaz reszere fia epittette ujja 1844-ben. Az Egyetem utca es Buza utca masik sarokhaza (Egyetem utca 8. sz.) hettengelyes fohomlokzataval, kapuzaro koven a G.E.D. 1843 (Grof Esterhazy Denes) felirattal jelzi korat s rendelteteset. Ha belepunk az udvarara, emlektablak es cimerek tanuskodnak a haz multjarol. E helyen grof Gyulaffy Laszlo 1709-ben arvahazat alapitott, ezzel kapcsolatos egy 1742-bol valo tabla. 1778-ban atepitettek, 1811-ben bovitettek, majd 1840-ben Esterhazy Nepomuk Janos vette meg a hazat, es 1842-1843-ban epitettek mai alakjara. Udvari reszen egy a gyalui varkastelybol kikerult XVII. szazadi Rakoczi-cimeres emlekko es egy Esterhazy-cimer is be van falazva. Esterhazy Nepomuk Janos (1754-1840) 1777-ben grof Banffy Agnessel kotott hazassagabol szuletett otodik, legkisebb fia, Esterhazy Denes is naplot vezetett, grof Haller Ceciliatol szarmazo ket fia pedig beirta nevet a magyar tudomanytortenetbe: Esterhazy Janos kituno tortenesz lett; Miko Imre lanyat, Juliannat vette noul. Esterhazy Kalman a termeszettudomanyokat muvelte, reszt vett a 48-as forradalomban es szabadsagharcban, jobb karjat vesztette. Kesobb Kolozsvar foispanja, az Erdelyi Muzeum-Egyesulet elnoke lett. A hazat Janos orokolte, akinek lanyat, Ceciliat 1876-ban baro Banffy Erno, az Erdelyi Gazdasagi Egyesulet kesobbi elnoke vette felesegul. Az elso vilaghaboru idejeig ok voltak a tulajdonosok. A ket vilaghaboru kozott itt mukodott az Ellenzek szerkesztosege es nyomdaja.

Ezen a szakaszon az utca haromszogu terre szelesedik ki. Itt a mult szazad vegeig a varos legszebb barokk epuletegyuttese volt. A reformacio utan 1670-ben a varosba visszatero jezsuitak eloszor a Belso-Torda es a Farkas utca szegletenel egy polgarhazban alakitottak ki ''misemondo haz''-at, majd 1693-ban az ovari kolostor epuletet kaptak meg. Mivel azonban ott nem volt tanintezetuk szamara  eleg ter, 1700 korul itt a Farkas utca es Belso-Torda utca talalkozasanal - ahol mar templomocskajuk allt - vasaroltak egy nagy telket, es az 1710-es evekben erre kezdtek el epitkezni. Epuletegyuttesuk legfontosabb lancszeme az uj templom volt: 1718-1724 kozott huztak fel. Minthogy 1776-ban az epuletegyuttest a templommal egyutt a piaristak kaptak meg, ma piarista vagy egyetemi templomkent emlegetik. Kolozsvar elso barokk epulete s Erdely elso barokk temploma volt. Az alapkoletetelt 1718. marcius 13-an Martonfi Gyorgy erdelyi puspok vegezte, ekkor a jezsuitak nagyszabasu gyujtest is inditottak az epitkezesre. Homlokzata 1724-ben kapja mai formajat, s ekkor keszul a berendezes is. A felszentelesre 1725. majus 13-an kerul sor Antalfi Janos puspok reszvetelevel. A tervezok es kivitelezok nevet nem ismerjuk, alighanem egy jezsuita tipustervet alkalmaztak a helyi viszonyokhoz. Az Egyetem utcai homlokzat meglehetosen puritan, unnepelyes: a vizszintes tagolas harom szintre osztja a lapos falfeluletet. A legfelso a ket zomok, 45 meteres manzardtetos, oralapos torony szintje; a tornyok kozotti magas oromfalat egyetlen ovalis ablak tori at. A fuggoleges tagolast hatalmas jon fejezetes faloszlopok, valamint az ajto- es ablaknyilasok biztositjak. A homlokzat kozepet parkanyszemoldokos ablak foglalja el, ket oldalan egy-egy kisebb ablak is biztositja a hajo nyugati megvilagitasat. A kozponti ablakot lefele kis erkely valasztja el a diszes fokaputol, melyet finom mintaju levelfuzer keretez. A megtort szemoldokivek kozott a Szentharomsagot abrazolo dombormu, alatta felirat jelzi, hogy a templom ''HONORI SANCTISSIMAE TRINITATIS''(a Szentharomsag tiszteletere) epult. A kis szerenyebb oldalso kapuk felett egy-egy Loyolai Szent Ignac es Xaveri Szent Ferenc szobrat magaba foglalo fulke tolti ki a teret. A homlokzatot eredetileg meg ket magas talapzatra helyezett szobor egeszitette ki; ezek az oldalkapuk kulso szelen alltak, es Nepomuki Szent Janost, valamint Gonzaga Szent Alajost abrazoltak. Ez utobbiak az 1940-es evekben muzeumba kerultek. A negy szobrot feltetelezhetoen a bajor szarmazasu Johannes Konig faragta.

Amennyire puritannak mondhato a homlokzat, annyira diszes, megkapo a 43 m hosszu es 25 m szeles templombelso. A hajo finom atmenettel torkollik a szentelybe. Jobbra es balra harom-harom oldalkapolna nyilik, mindegyikben oltar es szepen megmunkalt gyontatoszek. A diszesen aranyozott fooltar valosagos epitmeny, rajta a Szentharomsagot abrazolo oltarkep. A magasban ulo ket angyal kozott latin felirat, kronosztichon (Magno Deo uni ac trino laus virtus gloria [A nagy Istennek, az egynek es haromnak dicseret, tisztesseg, dicsoseg]), amelybol az 1724-es evszam olvashato ki. Az oltarba illesztve diszes keretben, uveg alatt a csodatevonek tartott, 1681-bol valo konnyezo mikolai Szuz Maria-kep lathato. A kegykep alatt a ket leghiresebb jezsuita szent, Loyolai Szent Ignac es Xaveri Szent Ferenc Becsben 1726-ban keszult aranyozott ezust mellszobra. A diszesen faragott szoszeket kivulrol a negy evangelista (Mark, Mate, Lukacs, Janos) ulo szobra disziti. Kulonosen sikerult a szoszek es a korona kozti teret kitolto aranyos dombormu: a kereszt elott ket csoportban a jezsuitak szentjei allanak (Loyolai Szent Ignac, Borgia Szent Ferenc, Xaveri Szent Ferenc, Gonzaga Szent Alajos, Kosztka Szent Szaniszlo). A szoszekkoronat gomolygo felhok kozott rejtozo angyalkak diszitik, tetejen az aranylangos karddal suhinto Szent Mihaly foangyal. Ez Schuchbauer Antalnak, a korszak legjelentosebb itteni barokk szobraszanak a remekmuve. Szepek a szentely intar zias ''butorepuletekke''valo stallumai (hatas padjai), a jol faragott borulo szekek. Csak a hajo es a szentely talalkozasanal allo ket oltarkep, a Nepomuki Szent Janost, illetve Kalazanci Szent Jozsefet abrazolo valo a piarista korszak kezdeterol (1779, 1780). A templom alatt 140 helyes kripta talalhato; az ovari templom kriptajabol is ide hoztak a halottakat. Sok elokeloseg mellett itt nyugszik 1725 ota az 1704-ben elhunyt grof Apor Istvan, Erdely kincstartoja es fovezere, aki tanuloifjak es papnovendekek ellatasara tekintelyes osszegu penzt hagyott a jezsuitaknak (latin nyelvu emlektablaja is van a templomban), valamint baro Josika Janos (1777-1843) erdelyi fokormanyzo es felesege, a Joltevo Asszonyi Egyesuletet alapito grof Csaky Rozalia (1783-1850).

A templomot 1775-ben - az unitarius epitkezeseknel is dolgozo - Uberlacher Antal renovalta eloszor, majd 1831-ben, 1942-1943-ban kerult sor javitasokra. 1928-1930-ban alakitottak ki kozponti futes-rendszeret. A legutobbi restauralast 1968-1970-ben Bagyuj Lajos iranyitotta.

Mar a templomepites elott megkezdodtek a templom melletti telken a tanintezet kivitelezesi munkalatai. Valoszinuleg az az egyemeletes barokk kapuzatu haz, az Okollegium, amely a templomtol delre huzodott, keszult el eloszor. Ehhez T alakban egy komor ketemeletes szarny (Ujkollegium) csatlakozott. Ennek epitese 1765-ig eltartott. A keresztszarny keletre fekudt, s a templom szentelye mogott a Kiraly utcatol a Farkas utcaig nyult. Az epulet tetejen csillagvizsgalo tornyot alakitottak ki. Ezekben indulhatott meg 1725-1727-ben az oktatas, akkor hagytak el a jezsuitak az ovari epuleteket. A jezsuitak orokebe lepo piaristak az 1790-ben szekhelyet Kolozsvarra attevo Guberniumnak engedtek at az epuletuket, amelyet 1829. november 21-en az allam megvasarolt, ugyhogy a kiegyezesig innen kormanyoztak Erdelyt. Aztan az allam itt teremtett otthont az 1872-ben megnyitott uj egyetemnek, de mivel az epulet szukosnek bizonyult, az 1890-es evekben lebontottak, s helyere felhuztak a mai nagy kettos epulettombot.

Az egyemeletes templom melletti szarny homlokzata - mint fenykepekrol lathato - nagyjabol hasonlo volt a vele szinte derekszoget alkoto, az utcaba beszogello nemesi bentlakas es rendhaz epuletehez (7-9. sz.). Ennek ket utcara terjedo homlokzata eltakarja az udvari ketemeletes reszt, a tulajdonkeppeni bentlakast. Az epulet 1735-re keszulhetett el, ezt jelzi legszebb resze is, a muveszi jon oszlopos megtort ivu fokapu, a Bathory- es Apor-cimerekkel, a Con[victus] Nob[ilium] roviditessel es 1735-os evszammal. Erdemes ezen a kapun belepni s megtekinteni a rogton jobbra eso, rokokoba hajlo, kagylodiszes-akantuszleveles ajtokeretet. Az udvar is nagyon hangulatos, valamikor harom oldalrol nyitott kerengofolyoso ovezte. Ennek keleti resze ma ossze van nyitva az egykori refektoriummal (etkezoteremmel), mely a varos legszebb es legnagyobb barokk terme. Miutan a piarista rendet 1948-ban megszuntettek, az egesz epulet a Bolyai Egyetem bentlakasa lett, a Jozsa Bela Diakotthon, a refektorium pedig diakkantin. Aztan az egyesitett egyetem hasznalta, egy ideig a haromeves Pedagogiai Foiskola szekhelye volt, s hivatalok, laboratoriumok, orvosi rendelok nyertek itt elhelyezest. 1970 korul az ettermet felszamoltak, s helyere egy klubot rendeztek be. Minthogy indulasatol, 1969-tol itt volt a haromnyelvu diakmuvelodesi lap, az Echinox szerkesztosege, ma az ifjusag csak ''Echinox''-kent emlegeti e patinas epuletet. Ujabban a Bianco e Nero diszkoteka bereli a refektorium termet es az udvart. Az emeleten mukodik az Amerikai Egyesult Allamok nagykovetsegenek 1994-ben megnyitott tajekoztato irodaja.

Az egykori piarista rendhaz Egyetem utca feloli hosszu homlokzataval szemben, az utca tuloldalan szinten egy regi, hasonlo stilusu barokk epulet huzodik: a Bathory-Apor Szeminarium vagy mas neven Szent Jozsef Fiunevelde (a koznyelvben: Szent Joska). Homlokzatan a barokk kapu felett tobb evtizedes eltakartsag utan 1990-tol ujra lathato a Szent Jozsef-szobor a Mozes I. konyvebol szarmazo ''Tu Eris Super Domum Meam''(Te orkodsz az en hazam felett) felirattal. Az epulet nagy resze mar 1728-ra elkeszult, csak a sarok kerult teto ala 1731-ben, s a felkorives szekerkapu lehet ennel is ujabb, zarokoven ugyanis az 1769-es evszam olvashato. Ha a kiskapun (10. sz.) belepunk, sotet, szuk folyoson jutunk ki az udvarra. A kapusfulke felett az alapitvanytevo Bulbuk Emanuel (1821-1897) emlektablaja lathato. Az udvar deli epuletszarnya valamikor nyitott arkados volt. Az itt levo kapu fole kialakitott fulkebe 1933-ban az intezet alapitojanak Vago Gabor altal keszitett sikerult szobrat helyeztek el. Bathory Istvan azzal, hogy egyik kezevel kardja markolatat fogja, a masikkal a konyvekre mutat, szimbolikus uzenetet tovabbit. A folytonossagot szimbolizalja az is, hogy az itt felsorolt jezsuita epitkezesekhez nagyreszt a romladozo kolozsmonostori apatsag koveit hasznaltak fel, azoket az epuleteket, amelyeket meg Bathory adomanyozott a rendnek. A Szent Jozsef fiunevelo a kozelmultig iskolai bentlakas volt, most is az anyaiskola resze.

A mar emlitett, a szazadforduloig jezsuita barokk epuletektol hatarolt kis teret az 1950-es evekig a Schuchbauer Antal keszitette Maria-oszlop (1744) tette igazan hangulatossa. 1957-1958-ban restauraltak, igy azonban meg jobban zavarta az egyetem akkori kommunista vezetoit, ugyhogy 1959-ben lebontattak, s ketevi hanyodas utan a Szentpeteri-templom moge allittattak fel.

A fiunevelo mellett nyilo keskeny Fogoly utcat az 1945-os atkeresztelok Wesselenyirol neveztek el. Zavaro lehetett, mert addig hagyomanyosan a mai Ferdinand kiraly utcat hivtak igy. Aztan 1964-ben Wesselenyi neve meg egy kis utcara sem volt melto, ugyhogy Torda romai kori neverol a Potaissa nevet kapta. Deli oldalat vegig a kozepkori varfal hatarolja. Itt-ott romladozo, nekiepitett hazak szomorkodnak. Ahol az Egyetem utca metszette a varfalat, ott volt az 1840 korul lebontott Torda kapu, melyet a kescsinalok es csiszarok cehe vedett. A kevesbe fontos kapuk egyike volt.

Az Egyetem utca a Petofi utcaba torkollik. Ez a fiatalabb utcak egyike. Soutnak neveztek, mert - mikor az 1700-as evek kozepe tajan kezdett kiepulni - erre hoztak a sot a tordai banyabol. Akkor valt utcava. 1734-ben emlitik eloszor Kulso-Torda utca neven. 1783-ban kibontjak az addig befalazott Torda kaput, attol kezdve kelet fele megindul itt is a telkek hasznositasa. Eloszor a varfal melletti deli oldal epul ki, annak ellenere, hogy itt a vararkot kell betomni, s arra  eleg bajos alapozni. Maradandobb hazak inkabb csak a XIX. szazad kozepe tajan jelennek meg. Az epitkezok tobbnyire a varfalat is megvasaroljak a varostol, s lebontjak, hazukba epitik vagy eppen nekitamasztjak hazukat. A mult szazad vegen az itteni Biasini Szallo egykori vendegerol, a naszutrol 1847-ben felesegevel hazafele tarto Petofi Sandorrol nevezik el a mar kiepult utcat. Az elso vilaghaboru utan a valaha szinten itt lako Avram Iancu lesz a nevadoja. A masodik vilaghaborut kovetoen megosztjak kettejuk kozott az aranylag hosszu utcat: a temeto es az Egyetem utca vonalatol keletre eso resz (ahol Avram Iancu emlektablaja van) lesz a Petofi utca, az attol nyugatra eso (ahol a Petofi-tabla all) pedig az Avram Iancu utca. 1991-ben ujra egyesitik az utcat Avram Iancu neve alatt. A magyar lakossag persze ma is Petofi utcakent ismeri. Tortenetet egyik legnevesebb lakoja, az iro, jogasz es politikus Miko Imre irta meg A csendes Petofi utca cimu, 1978-ban megjelent konyveben. Ehhez kepest nem sok ujat mondhatunk.

Az utca legnevesebb epulete a pontosan a Torda kapuval szemben epult Biasini Szalloda. A Milanoban szuletett Gaetano Biasini (1790-1847) vivomesterkent kerult Kolozsvarra; 1832-ben helybeli lanyt vett felesegul, varosi polgarjogot kapott, s egyre-masra letesitette a polgarosodast szolgalo intezmenyeket. Ilyen volt a berkocsiszolgalat, a Budapesttol Brassoig, sot Bukarestig szallito gyorskocsivallalat (1832-1881), a tornavivoda, a cseledszerzo hivatal. Egy ideig a Fejer Lo (Redut) fogadot is berli a Belso-Monostor utcaban. Aztan 1837-ben megvasarolja a Torda kapuval szemben, a kozponthoz igen kozel fekvo telket a rajta levo Szacsvay-fogadoval, s az 1830-as evek vegen egy nyugati szempontbol is elfogadhato szallodat-kavehazat epittet oda. Ez a hely aztan evtizedekre a tarsadalmi elet kozpontjava valik: itt szall meg 1846. november 24.-december 8. kozott Liszt Ferenc, 1847. oktober 21-24. kozott pedig a naszuton levo Petofi Sandor es felesege (erre a latogatas felszazados evfordulojan, 1897-ben odahelyezett emlektabla is utal). Mindket illusztris vendeget faklyasmenettel es szerenaddal tisztelte meg az ifjusag. 1849. julius 17-tol 23-ig a havasalfoldi roman forradalom vezere, Nicolae Balcescu es Cezar Bolliac roman iro-politikus szinten itt szallt meg; erre egy, a hatvanas evek vegen elhelyezett, badogra festett tabla emlekeztetett. De itt szallt meg elso erdelyi utja soran, 1853. majus 28.-junius 1. kozott Jokai Mor is. A New York Szallo megnyitasa utan a ''Biasini''lecsuszott, sot lezullott, mert 1913-ban orfeummal bovult, az elso vilaghaboru idejen pedig mar ketes hiruve valt. 1926 aprilisaban zarta be utolso tulajdonosa, Fisch Ignac. Ekkor berhazza es raktarra alakittattak az epuletet. 1990-tol marcius 15-en a varos magyarsaga mindig megkoszoruzza az itt lathato Petofi-emlektablat. A polgarmesteri hivatal ezt a megemlekezest az evek folyaman a legkulonbozobb modon igyekezett megzavarni, 1996. marcius 15-re pedig egy roman es angol nyelvu tablat helyeztettek oda a magyarsag ellen uszito tortenelemhamisito szoveggel. Ekkor tavolitottak el a Balcescu-Bolliac emlektablat is. A Biasini mellett nyilik a tobb mint 410 eves Hazsongardi temeto (13), amellyel kulon foglalkozunk. A temetovel szemben egy hosszu, a mult szazad elso harmadara utalo homlokzatu emeletes hazon ott a felirat: Kiralyi Lyceum Konyv ’s Konyomo Intezet (Avram Iancu utca 15. sz.). Ez az 1809-1812 kozott alapitott, az egykori jezsuita-piarista nyomda felszereleset oroklo romai katolikus nyomda szekhazaul epult 1829- 1832-ben. A nyomdanak kiralyi szabadalma volt a katolikus tankonyvek nyomasara, de olyan hires kolozsvari lapokat szedtek es nyomtattak itt, mint a Kis Kovet, a Magyar Futar, a Magyar Polgar. 1884-ben szunt meg. A haz foldszintjen berlakasok vannak, az emeleten pedig bentlakas. A szomszedos - egykor szinten a Romai Katolikus Status Tulajdonat kepezo - hazon a kapu felett 1972-ben leleplezett marvanytabla hirdeti, hogy a piaristak tanitvanyakent Bergai professzornal itt berelt szallast 1841 es 1844 kozott a 48-as mocvideki roman forradalom vezere: Avram Iancu.

Keleti iranyban tovabb haladva, ugyancsak az utca bal oldalan, tul a modern szovetkezeti szekhazon, egy szinte foldbe sullyedt regi haz all, felig romosan: a homlokzatbol kiemelkedo ''orszobas''haztipus egyik meglevo peldanya. A XIX. szazad elejen epulhetett, valoszinuleg Leder Jozsef muve. Multjarol szinte semmit sem tudunk; utolso tulajdonosa egy Gilovics nevu kadarmester volt. Azutan hosszu kert kovetkezik, mely a Farkas utcai grof Nemes-hazhoz tartozik; keleti vegeben emeletes villat epittettek a mult szazad utoljan, ennek volt lakoja a kesobbi nomozgalomban szerepet jatszo baro Huszar Palne Nemes Polixena. Az elso vilaghaboru utan a hazat eladtak, s modos tisztviselok laktak benne. A 27-es szamu hazat az 1880-as evekben Koch Antal geologus professzor epittette. 1892-ben kerult a Zsako, majd Miko csalad tulajdonaba. Itt lakott Miko Imre iro, publicista, kisebbsegi jogtudos, aki utolso konyvet e haznak es utcanak szentelte. A haz udvaran meg all a zomok Komuvesek bastyaja.

Tul az elso vilaghaboru utan megnyitott - a Petofi utcat a Farkas utcaval osszekoto - Kovacs Dezso utcan a Reformatus Kollegium szazadfordulos klasszicista tornaterme, azon tul az Orvosi Egyetem konyvtara nak 1950-es evek vegen epult modern otthona kovetkezik, majd egy hosszu kokerites vegenel a Reformatus Kollegium uj epulete. Errol es a Bethlen-bastyarol a Farkas utca kapcsan ejtunk szot.

A mai Avram Iancu utca paros oldalan epult sarokhaz fiu-arvahaz es elemi iskola volt. Legutobb az 1-es szamu altalanos iskola mukodott benne, mig az 1960-as evekben ki nem koltoztettek a Gyorgyfalvi negyedbe; azota ovodakent szolgal. A legutobbi bontasi tervek e hazat pusztulasra iteltek. Tovabb a George Cosbuc ''Nemzeti Kollegium''ket vilaghaboru kozott - reszben Moll Elemer tervei szerint - epult s az 1970-es evekben homlokzatan megtoldott tombje kovetkezik. Itt mukodik nemet tannyelvu tagozat is. A tan intezet 1994 oktobereben unnepelte fennallasa 75. evfordulojat. A domboldalnak indulo kis utcat csak 1931-ben kapcsoltak ossze a Tordai utbol jobbra nyilo utcakkal, addig zsakutca volt, s a zsido temetohoz vezetett.

A zsido temetonek a legregibb resze a mai uttest lehetett: bekeritesere 1840-ben kertek engedelyt a zsidok a Varosi Tanacstol. Ekkor mar 50 sirjuk volt ezen a helyen. A legregebbi sirkovek valoszinuleg az 1800 koruli evekbol valok. Az utca helyerol exhumaltak a halottakat a Tordai uti ortodox zsido temetobe, sirkoveik egy reszet is odavittek. Itt aranylag eleg sok koporso alaku sirko (tumba) maradt fenn. A temetovel szemben kaszarnyak vannak. Az utca neve Aviator Badescu, nekunk csak Balassa (Balint) utca. A saroktol egeszen a temeto tajaig ez az oldal 1870 korul a Macskasi Antale volt, o parcellazta es adta el a telkeket. A mai 64-es szam a Visky-haz (19), innen indult Visky Janos, a neves hegedumuvesz. A kovetkezo, a 62-es szamu Hollitzer Nandor tanitoe volt, az o lanyat, Erzsiket vette felesegul 1926-ban Tamasi Aron, aki aztan ide is koltozott, s itt irta tobb muvet. A 48-as szamu emeletes haz Liviu Telia igen nepszeru kolozsvari orvos emleket orzi, az ezt koveto szinten emeletes hazat a Biro gyogyszeresz csalad epittette. A mellette levo diszes kerites es kapuzat egyben a tulajdonos legjobb cegjelzese: Leber, a sodrony- es halogyarto muhelye volt itt. Meg mindig akad szep szammal kapu, kerites, sirkert, amely magan viseli a ''Leber''cegjelzest. A temetokapu ket oldalan a Nagy- es Reimann-fele sirkofarago muhelyek voltak.

Az Egyetem utcatol jobbra Kolozsvar elso diakotthonanak ket emeletes manzardos tombje all. Hosszas gyujtes utan - foleg Posta Bela regeszprofesszor szervezomunkajanak koszonhetoen - a varostol kapott saroktelken 1909-1910-ben Nagy Karoly budapesti muepitesz tervei szerint epult. 1914-ben bovitettek. Foldszinti kantinjaban akar hatszazan is kosztolhattak. Akkori elnevezese Mensa Academica vagy egyszeruen csak ''menza''volt. A vilaghaboru idejen katonakorhaznak foglaltak le, majd 1918 decembereben es 1919 januarjaban innen kormanyoztak Erdelyt: itt szekelt az Apathy Istvan vezette Kelet-magyar orszagi Kormanybiztossag. A romanok az egyetemmel egyutt ezt is birtokukba vettek, s 1920. februar 1-en avattak fel - Ferdinand kiraly jelenleteben -, Avram Iancurol nevezve el. 1940 oktoberetol Gabor Aron  Diakotthon, majd ujra Avram Iancu nevet viselte. Az 1990-es evek elejen kantinjat bezarjak, rendre az otthont is kiszoritja az ide bekoltozo jogi kar. Ez az epulet szinten kapott egy uj keletu emlektablat: 1996. majus 28-an lepleztek le. Ez is kiforgatja a valosagot: a Nagyszebenbol visszatero roman egyetemi hallgatok ugyanis, akiknek kozpontja eppen ez a diakotthon volt, 1945-1946-ban tobbszor randaliroztak a varosban, a magyarul beszeloket bantottak. A Dermata borgyar akkori - tobbsegeben magyar - munkassaga 1946. majus 28-an este a gyarbol jovet elfoglalta a diakotthont, s rendre tanitotta a fiatalokat. A tabla a diakok tetteit antirevizionistanak es antikommunistanak, a munkasok ostromat fegyveres provokacionak minositi. Tovabb haladva, a 9-es szamu, kigyos cimerrel diszitett Bethlen-haz udvaran az asztalos ceh ketemeletes kis bastyaja talalhato. Az 5-os szamu kapu egy kis festoi orfulkehez vezet; ez csak emeletnyi magasan all ki a falbol. A Bethlen-hazzal szemben, a 10-es szamu haz szakallas ferfifejet abrazolo kapuzaro kovevel a mult szazad elejenek klasszicista stilusat idezi. A hagyomany szerint itt lakott Szabo Karoly, a neves bibliografus, egyetemi tanar.

©Gaal Gyorgy

"Kolozsvar,Millenniumi Kalauz", Polis konyvkiado, Kolozsvar 2001