E-MAIL * CJ-MAP * IDOJARAS * VIRTUALIS POLGARMESTER * VIRTUALIS TANACS * NAPOchat * E-SZAVAZAT* KERESES

		Szent Gyorgy lovas szobra	Allami leveltar	Akademiai Konyvtar
Puck babszinhaz	Teleki-haz	Teleki-haz	Toldalagi Korda-palota	Toldalagi Korda-palota
Toldalagi Korda-palota	Tordalagi-Korda palotan emlektabla	Tordalagi-Korda palotan emlektabla	Babes-Bolyai Egyetem	Bathory Istvan Elmeleti Liceum
Bethlen-bastya.gif	Egyetemiek haza		Bathory Istvan Elmeleti Liceum	Farkas utcai templom
Aranymuves vagy Ujhelyihaz	Grof Beldi csalad otthona	Reformatus Puspoki Palota	Magyarellenes hangsulyu	Bethlen-bastyan
	Belvarosi Reformatus templom belseje	Iskolai bentlakas	Varmegyehaza volt

Az Egyetem utcabol kelet fele ket parhuzamos utca nyilik, a Farkas utca es a Kiraly utca. Mindketto a regi Belvaros fontos, a mult szazadban mar elokelo reszenek szamitott. Kulonosen a Farkas utca valt fogalomma hires iskolaival sok ezer vendiak emlekezeteben.

A Farkas utca a varfalakon belul az egyetlen szelesebb-fontosabb utca volt, mely nem a Foterrol indult. Talan ezzel magyarazhato, hogy az iskolak es az egyetem, a szellemi elet foutcajava valt. A varostortenet minden szazada rajta hagyta nyomat. Neve-''Platea Luporum''-talan meg a varfalak felhuzasa elotti idobol maradt fenn, amikor a hazsongardi oldalrol idaig lemereszkedtek a farkasok. Az elso vilaghaboru utan Mihail Kogalniceanurol, a jeles roman torteneszrol es politikusrol neveztek el, de ez a koztudatbol a Farkas utca nevet maig sem tudta kiszoritani. Az 1700-as evekig deli sora szabad lehetett, itt a varfal huzodott, aztan rendre-ahogy a falak elvesztettek hadi jelentoseguket-egyre inkabb nekiepitettek a hazakat, sot az 1800-as evekben mar a falak lebontasat, felhasznalasat is engedelyezte a varosi eloljarosag. A Kovacs Dezso utcaig az epuletek udvaranak vegeben meg lathatok a varfal-maradvanyok, onnan a Bethlen-bastyaig teljesen nyomuk veszett. Az utcat ket nagy tuzvesz is elpusztitotta: 1697-ben es 1798-ban. A mai epuletek joreszt ez utobbi tuzvesz utan keletkeztek.

Az utca jobb oldalan, az Egyetem utcara nezo egykori piarista rendhazzal szomszedos 2-es szamu epuletben ma a Bathory Istvan Elmeleti Liceum talalhato, a varos legjobb magyar tannyelvu iskolaja, az 1579-ben megnyitott jezsuita tanintezet oroksegenek tovabbvivoje; 1773-ig a jezsuitak iranyitasa alatt hol Kolozsmonostoron, hol ezen utcaban, a mai reformatus templom mellett, hol pedig az Ovarban mukodott. Mai helyen 1727-tol folyik a tanitas. A rend 1773-as beszuntetese utan Maria Terezia felekezetkozi egyetemet szeretne ide letesiteni, jogi es orvosi kart alapit, Akademiai Liceumnak nevezik el az intezetet. Aztan 1776-ban a piarista rendet bizza meg a vezetessel. Ok eleinte az akademiat is iranyitjak, 1850-tol pedig fogimnaziumkent tartjak magas szinvonalon. A forradalom utan ugyanis a jogi kar-magyar tan  nyelvvel-nem indulhat be, az orvosi kar pedig mar korabban onallova valt. Az 1948-as roman tanugyi reform utan az egyhazi oktatas felszamolasa rendjen a romai katolikus egyhaztol ezt az iskolat is elvettek; a szerzetesrendeket feloszlattak. Magyar Pedagogiai Iskola, aztan 11-es szamu magyar tannyelvu kozepiskola, a 70-es evek vegetol 1989-ig pedig 3-as szamu Matematika-Fizika Liceum neven mukodik az oktatasi intezet. Nagy tanarok es tanitvanyok jelzik az iskola rangjat: Pazmany Peter, Haller Janos, Hell Miksa, Apor Peter, Baroti Szabo David, Mikes Kelemen, Bolla Marton, Lenhossek Jozsef, Ion Molnar-Piuariu, Kemeny Jozsef, Josika Miklos, Gheorghe Sincai, Petru Maior, Gheorghe Lazar, Boloni Farkas Sandor, Gheor ghe Baritiu, Torma Karoly, Teleki Sandor, Avram Iancu, Petelei Istvan, Revai Karoly, Laczko Geza, Kuncz Aladar, Emil Isac, Passuth Laszlo, Domokos Pal Peter. A sok roman nev is utal ra, hogy a XVIII-XIX. szazadban a roman ertelmiseg legjava is itt tanult, ok lettek a roman nemzeti ontudat felebresztoi, a ''Scoala Ardeleana'' (Erdelyi Iskola csoportosulas) megteremtoi.

A jelenlegi iskolaepulet helyen egyemeletes hazuk volt a piaristaknak, azt az 1798-as tuzvesz annyira megrongalta, hogy nem volt erdemes ujjaepiteni. 1816-ban elhataroztak lebontasat, s egy tagas, ketemeletes iskola epitteteset. A munkalatok Friedrich Thallinger tervei szerint Winkler Gyorgy es Kiermayer Keresztely vezetesevel 1817-tol 1821-ig tartottak. Az epitkezeshez felhasznaltak az omladozo kolozsmonostori apatsagi templom koveit is. A tekintelyes empire epulet homlokzatanak kozepen-a kozelmultig letakart-latin nyelvu felirat orokiti meg az epitkezes tamogatoit, idopontjat. A kocsikapu mellett elhelyezett roman emlektabla az itt tanulo roman tanitvanyok egy reszet sorolja fel. Legutobb a polgarmesteri hivatal a kiskapu melle hivalkodo Aron Pumnul-emlektablat is tetetett.

A tuloldalon az egyetem impozans neoreneszansz, klinkertegla boritasu foepulete hatarolja az utcat. Hosszas elokeszuletek utan foleg Eotvos Jozsef akkori vallas- es kozoktatasugyi miniszter tamogatasanak koszonhetoen 1872 oszen nyilt meg Kolozsvart a masodik magyar nyelvu tudomanyegyetem, mely 1881-ben az alapito oklevelet kibocsato uralkodo, I. Ferenc Jozsef nevet vette fel. Negy kara kozul kettot (bolcseszeti, termeszettudomanyi) a templom melletti egykori Gubernium-epuletekben (O- es Ujkollegium) helyeztek el, a jogi kar a liceumepulet masodik emeleten mukodott. Az uj tanintezetnek tagas, korszeru otthon kellett. S mert a varos korabeli vezetoi csak ide, a Farkas utca elejere tudtak az egyetem epuletet elkepzelni, az idosebb kolozsvariak rosszallasa ellenere is lebontasra iteltek az oreg jezsuita kollegiumot. A Meixner Karoly tervezte uj epuletnek 1893-1895 kozott huztak fel a keleti szarnyat (ide helyeztek a konyvtarat es a jogi kart), a delnyugati szarnyat 1897-ben (bolcseszeti kar), majd az osszekoto foepuletet 1902-ben adtak at. Igy jott letre az akkori Kolozsvar belvarosanak legnagyobb epulettombje (4226 m 2 beepitett terulettel). Felavatasa a Matyas-szobor leleplezesevel egyszerre tortent.

Az egyetem Kolozsvar szellemi eletenek fokuszava lett. Az elso vilaghaboru elotti idokben olyan neves tudosok tanitottak itt, mint a polihisztor Brassai Samuel (elemi matematikat, szanszkrit nyelvet), a nyelvesz Imre Sandor, a germanista Meltzl Hugo, a biologus Kanitz Agost, a filozofus Bohm Karoly, az antropologus Torok Aurel.

1919-ben a fohatalomvaltozas utan az eskut megtagado professzorokat eltavolitjak az intezetbol, s osszel uj roman tanszemelyzettel indul az oktatas. Az egyetem 1927-ben felveszi I. Ferdinand roman kiraly nevet. (A Ferenc Jozsef Tudomanyegyetem a magyar parlament hatarozataval 1921-ben Szegeden folytatja munkajat.) A roman egyetem oktatoi kozott is szamos nagy tudos volt, mint a jogasz Camil Negrea, a biologus Emil Racovita, az orvos Iuliu Hateganu, az irodalomtortenesz Nicolae Draganu, a filologus Sextil Puscariu. S volt egyetlen magyar professzora is: az irodalomtortenesz Kristof Gyorgy. A becsi dontes (1940) utan ismet-a Szegedrol visszatero-magyar egyetem mukodik itt, aztan 1945-ben a helyben marado magyar felsooktatasi intezmenyt ''ujra letesiti'' a roman kormany, decembertol Bolyai Egyetemkent, a Szebenbol visszatero roman egyetemmel (utobb Victor Babesrol elnevezve) parhuzamosan folytatja tevekenyseget 1959-ig, a ket egyetem eroszakos egyesiteseig. A Babes-Bolyai egyetem kozpontja, rektoratusa ugyanitt mukodik. Az 1980-as evek kozepen egy idore hivatalosan mar a kettos nevet is mellozik. 1990-tol ujra beindul nehany tagozaton a magyar eloadas, s a Babes-Bolyai nev is hasznalatba jon. 2000 januarjaban az egyetemnek tobb mint 30 000 hallgatoja van. 18 karabol 13 karon magyar nyelven is eloadnak egyes kurzusokat. A timpanonban, ahol most az ''Universitatea Babes-Bolyai'' felirat lathato, eredetileg egy Mayer Ede szobraszmuvesz keszitette allegorikus szoborcsoport volt, kozepen I. Ferenc Jozseffel, amint az alapito oklevelet atnyujtja. A szobrokat az 1920-as evekben leszereltek, egy reszuk a Botanikus Kertbe kerult. A masodik emeleti diszes, ket emelet magassagu aula magna ablakai felett ma is lathato allegorikus alakok a termeszettudomanyt, a bolcseszetet, a mennyisegtant es a jogot szimbolizaljak.

Szemben, a liceum melletti epulet ma iskolai bent lakas. Ha figyelmesen vegignezunk homlokzatan, konnyen felismerhetjuk, hogy ket haz osszeepitesebol keletkezett. A bal oldali hat ablak felett a bojtos zsinordiszek, a repulo galambok a konnyed rokoko izlest tukrozik, a bejarattol jobbra eso het ablak kesobbi, puritanabb kikepzesu. Ezek kozul a kozbulso nagyobb kozbe van beepitve: a foldszinten itt lehetett a kapu. Mindket palota a Karacsay gro foke volt, toluk vette meg 1894-ben a piarista rend, s vegeztette el az egybeepitest, a belso atalakitasokat, ugyhogy itt nyitottak meg rendi foiskolajukat, az egyetemmel osszekotott Kalazantinumot, mely 1916-ig mukodott. Akkor varosi hivatalok kerultek a helyere. Nyugati vegen a ket emeleti ablakot az elso vilaghaboru utan nyitottak ossze-izlestelenul.

Az egyetem mellett kis sikator kovetkezik: Szinhaz utcanak hivtak (most Emmanuel de Martonne nevet viseli), keleti oldalan ugyan is a legregibb magyar szinhazepulet allt. Kolozsvart mar 1792-tol allando szintarsulat mukodott, s 1795-ben hataroztak el, hogy kozadakozasbol kulon hajlekot epitenek szamara. 1811 es 1821 kozott Alfoldi Antal tervei szerint kesei barokk stilusban epult fel a ''koszinhaz''. Nezotere nyolcszaz ferohelyes volt, foldszintjen 15, elso emeleten 17, a masodikon 18 (osszesen 50) berelheto paholyt alakitottak ki, a vilagitast egy 12 petroleumlampas csillar biztositotta, a szinpadot pedig 200 gyertyaval vilagitottak meg. Megnyito darabjara palyazatot hirdetett az Erdelyi Muzeum, erre a palyazatra irta Katona Jozsef a Bank bant. Mindmaig talany, hogy miert nem dijaztak a muvet. 1865-ben az epuletet Kagerbauer Antal iranyitasaval klasszicista stilusban atepitettek. A szinhaz az elso magyar Shakespeare-eloadasokkal buszkelkedhetik. Szazadunk elejeig a legnagyobb magyar szineszek kezdtek szinpadan palyafutasukat, s tertek kesobb vissza deszkaira vendegszerepelni. Itt lepett fel Jancso Pal, Kotsi Patko Janos, Oroszfai Pergo Celesztin, Laszlo Jozsef, Gyulai Ferenc (a bejarat melletti fulket 1876-tol mellszobra diszitette), E. Kovacs Gyula, Szentgyorgyi Istvan, Deryne, Ungar Anna, Neb Maria, Prielle Kornelia, Laborfalvy Roza, Jaszai Mari. 1906. junius 17-en (a Bank bannal) es szeptember 7-en tartottak itt az utolso eloadasokat; osztol megnyilt a Hunyadi teri uj szinhaz, az epuletet pedig az egyetem reszere az allam vette meg. Novenytani muzeumi raktar lett, majd egyre romladozott, az 1930-as evek kozepen aztan lebontottak, s alapjai felhasznalasaval George Cristinel tervei szerint felhuztak a mai modern epuletet, amelyet 1937. junius 13-an II. Karoly roman kiraly jelenleteben avattak fel, s rogton a diszdoktorsaggal is megtisztelt kiralyrol neveztek el (Colegiul Regele Carol II.). Az 1940-es evekben a Matyas kiraly diakhaz nevet kapta, az 1950-es evektol pedig Egyetemiek Haza neven ismert. Ezer ferohelyes nagytermeben szimfonikus hangversenyeket tartanak. Az itt szekelo, 1955-ben alapitott Kolozsvari Filharmonia zenekara europai szinvonalu, az orszag egyik legjobb egyuttese. 1992 decembereben, mikor a kolozsvari magyar szinjatszas 200. evfordulojat unnepeltek, egy haromnyelvu (roman-magyar-nemet) emlektablaval akartak megjelolni az epuletet. A tabla el is keszult, de a felhelyezeset a polgarmesteri hivatal nem engedelyezte: a setateri magyar szinhaz elocsarnokaban lelt ideiglenes elhelyezesre. Az epulet magas tornya  elotti kis teren grupp volt, a hatvanas evek kozepen ide allitottak fel a capitoliumi anyafarkas-szobrot. 1973 elejen teljesen atalakitottak a teret, juniusban ide helyeztek Romul Ladea Erdelyi Iskola cimu, a roman felvilagosodas harom vezeto alakjat (Gheorghe Sincai, Samuil Micu, Petru Maior) megorokito szoborcsoportjat.

Az egykori Szinhaz utcaval szemben egy masik kesei barokk es klasszicista elemeket otvozo epulet (6. sz.) all. Lehetne fouri palota is, de kozcelokat szolgal: egy szazadon at varmegyehaza volt. Annak is epult az 1798-i nagy tuzvesz utan. Kialakitasan Leder Jozsef es Alfoldi Antal is rajta hagyta keze nyomat. Hangulatos arkados udvara figyelemre melto. A hazban berelt szereny lakast halalaig Szentivani Mihaly kolto. Emeletenek a kaputol keletre eso nagytermeben tartottak egykor a megyegyuleseket. Az utolso itteni unnepelyes megyegyulest 1896. majus 12-en grof Beldi Akos foispan reszvetelevel, a millennium tiszteletere rendeztek. Mikor 1897-ben a megyei hivatalok a Monostor uti uj epuletbe koltoztek, atmenetileg az egyetem bolcseszeti kara berelt itt helyisegeket, azutan berhaz lett, baro Huszar Pal vette meg. Az 1930-as evek kozepen itt volt a MADOSZ (Magyar Dolgozok Orszagos Szovetsege) kozpontja.

A szomszedos, 8-as szamu haz fouri cimerei jelzik, hogy ez mar valoban palotanak epult. Az 1780-as evek elejen Bethlen Gergely epittetett maganak palotat ide Leder Jozseffel. Aztan a tuzvesz utan uj homlokzatot kap az epulet, majd a szazad vegen, a varfalt is belefoglalva, kibovitik, akkor kapja mai eklektikus kikepzeset, homlokzatan a Nemes- es Bethlen-cimerekkel. Hatso szarnyaban az Erdelyi Muzeum-Egyesulet gondossagabol osszegyujtott leveltar, Erdely egyik leggazdagabb gyujtemenye talalt otthonra. 1950-tol az Akademia, 1975-tol az Allami Leveltar felugyelete ala tartozik. Az epulet mogotti Petofi utcara nyilo kertben a hagyomanyok szerint Petofi is megfordult. Keleti szomszedja (10. sz.) korabban a torvenyszeki foghaz, majd a kiskoruak bortone volt. Az 1960-as evek kozepen lebontottak magas utcai keriteset, s az Allami Leveltar 1968-ban befejezett, modern, haromemeletes, korszeruen berendezett raktarhelyisegekkel ellatott epuletet huztak fel ide. A bortoncellakbol is leveltari raktarakat alakitottak ki. Szomszedjat, az 1975-ben befejezett Akademiai Konyvtarat a XX. szazadi epiteszet reprezentans alkotasanak szantak. Minden szempontbol szerencsetlen epulet: kulsejeben teljesen elut a kornyezettol, diszitoelemei miatt sotet, telen futhetetlen. Raktarhelyisegeit is veszelyezteti a beazas. Raadasul annak erdekeben, hogy ezt a telket megnyerjek, nyomtalanul eltuntettek azt a kis, kozepkori pincere epult foldszintes hazat, amelyben a hagyomany szerint Apaczai Csere Janos, kesobb egy ideig Szasz Bela, az egyetem filozofia professzora, majd Schneller Istvan, a pedagogia egyetemi tanara lakott. A kis haz melletti, a Reformatus Kollegium hires igazgatojarol, a novellista Kovacs Dezsorol elnevezett utca is a konyvtar epulet alatti atjarova szukult. A mai Akademiai Konyvtar magjat a harom nagy kolozsvari felekezeti tanintezet (az unitarius es reformatus kollegium, a katolikus gimnazium) egyenkent mintegy 60-80 000 kotetes konyvgyujtemenyei kepeztek; ezekhez meg hozzakapcsoltak a Ferenc-rendi kolostor, a szatmari romai katolikus puspokseg es a balazsfalvi gorog katolikus iskolak tekait. Most tobb mint 600 000 kotetet, 171 osnyomtatvanyt es szamos keziratot oriz a konyvtar. A harom nagy erdelyi felekezet multjat az itteni anyag nelkul alig lehet behatoan kutatni.

A leveltarral szemben a 7. sz. alatt a varos egyik legszebb barokk fouri palotaja, a Teleki-haz lathato. Grof Teleki Adam rendelesere Leder Jozsef tervei szerint epult 1790-1795 kozott. Az epitesz eredetileg harom kapunyilasos, pompasabb, a Banffy-palotara jobban hasonlito epuletet tervezett, de igy is tekintelyesek a meretei: 35 meteres homlokzata 14 tengelyes. Homlokzatanak tagolasa, eresz folotti urnas diszitese meg a Banffy-palotat visszhangozza, kidolgozasa, oszlopos-erkelyes kapuja, arkadsoros es ives belso tornaca mar az erdelyi hagyomanyok jegyeben szuletett. A hazat Teleki Jozsef tortenetiro, Erdely gubernatora orokolte; egy ideig itt is lakott, s e falak mogott szallasolta el latogatasai idejen feltestveret, az iro es politikus Teleki Laszlot, Kossuth Lajos tragikus sorsu baratjat. Az otvenes evekben egy ideig a magyar allami tanitokepzo diakotthona mukodott benne. A palota ma berhaz, emeleten konyvtar.

A Teleki-haz mellett a keskeny kis Minorita sikator (jelenleg Hermann Oberth utca) szakitja meg az epuletek sorat. Tulso oldalan az egyik legrangosabb kolozsvari roman iskola, az Emil Racovita Liceum szazad eleji epulete lathato. Foldszintes reszet-amely egykor reformatus tanari lakas volt-, 1970-ben potoltak emeletes szarnnyal. Az elso vilaghaboru elott itt reformatus, majd polgari leanyiskola, vegul egyetemi gyakorlo gimnazium mukodott. Az iskola elott nevadoja, a kivalo roman biologus professzor fejszobra lathato.

A Farkas utca kozepenek reformatus epuletcsoportja sajatsagos puritan levegojevel, kisse komor hangulataval kulon tanulmanyt erdemelne. Az egesz kornyeket az 1489 es 1516 kozott epitett belvarosi reformatus templom gotikus kofalai uraljak. Epiteset meg Matyas kiraly rendelte el 1486-ban. 1603-ban a felekezetek kozotti villongas soran sulyosan megrongaljak, s a puszta epuletet 1622-ben Bethlen Gabor adomanyozza a reformatusoknak. A helyreallitast 1646 korul I. Rakoczi Gyorgy tamogatasaval fejezik be. Ekkor allitjak fel az  Elias Nicolai es Kofarago Benedek mesterek keszitette diszes reneszansz szoszeket. S ugyancsak akkor epitik fel a szentely deli falanak tamaszkodo tornyot, amelyet kesobb hibas kivitelezese miatt le kell bontani. A templom kulonleges szepseget nyugodt, disztelen falfeluleteinek monumentalis aranya adja, belso terhatasat hajoja rendkivuli szelessegenek (15 meter) s az efolott 19 meter magassagban ivelo megkapo haloboltozatanak koszonheti. Delkelet-Europa legnagyobb egyhajos gotikus csarnoktemplomakent tartjak szamon. Kulonosen ertekesek XVII. szazadi fafaragasos hatas padjai (stallumai), az ezeket, illetve a folottuk levo falfeluleteket diszito XVII-XX. szazadi halotti cimerei. A szentely vegeben a Kos Karoly tervezte emlektabla a-kivansaguknak megfeleloen-1942 novembereben ide temetett I. es II. Apafi Mihaly fejedelmeknek allit emleket. Szep, intarzias, az utolso vacsorat abrazolo munka az urasztala (1827) is. A templomot 1958 es 1965 kozott restauraltak. Falait megszabaditottak a kornyezo epuletektol, kopott kulso vakolatat pedig vegleg eltavolitottak. A szomszedos iskolaudvaron kiastak az egykori Ferenc-rendi zarda es a regi kollegium alapjait is. A toronybol megmaradt epuletreszt a Reformatus Gyujtoleveltar szamara rendeztek be. A kituno akusztikaju templomban az 1960-as evek vegetol rendszeresen tartanak orgonahangversenyeket.

A templom elott az utca deli oldalat a Reformatus Kollegium regi epulete uralja. Az intezet tortenetet akar 1545-ig, Vizaknai Gergely Ovarban mukodo reformatus iskolajaig vissza lehet vezetni, de az kesobb unitariussa alakul, s csak az 1600-as evek elejen, Ba thory Gabor fejedelemsege idejen nyilik ujra reformatus tanintezet szinten az Ovarban. A keletkezes evet egyezmenyesen 1607-re teszik. 1622-ben Bethlen Gabor a Farkas utcai templommal egyutt a papistak ''puszta klastromhelyet'' is a reformatusoknak adja, hogy ott akademiat letesitsenek. 1651-ben Augustino Serena olasz mester tervei szerint epul fel a templom szomszedsagaban az elso iskola, amelyet azonban az 1655-os tuzvesz megrongal. Ujjaepitese utan 1656 oszen Apaczai Csere Janos, a kulfoldet jart neves filozofus es pedagogus kezebe kerul a vezetese, s o mindent elkovet, hogy ezt az iskolat a gyulafehervarihoz hasonlo felsofoku intezette tegye. Beinditja a filozofiai es teologiai oktatast, feltehetoen itt is magyar nyelven tanit. Utana az iskola fejlodese lassu, de egyenes vonalu. Az epuletet, amint erre a templom melletti, ma az udvarra vezeto szep reneszansz kapu evszama utal, 1762 tajan renovaljak; a feltetelezesek szerint ez a kapu volt az akkori epulet bejarata. Az uj igenyeknek megfelelo nagyobb epulet felhuzasat 1781-ben kezdik el, de a munkalatok lassan haladnak, s az 1798-as tuzvesz joreszt elemeszti az addigi helyisegeket. Nagy gyujtes utan 1799-ben indul meg a ma is allo, keso barokk epulet felhuzasa, s amint a kapu folotti tabla is bizonyitja, a Farkas utcai homlokzat mar 1801-re elkeszul: ''LITTERIS ET PIETATI SACRUM. A[nno] Aer[ae] Chr[istianae] MDCCCI.'' (A tudomanynak es kegyeletnek szentelve a Krisztus utani 1801-ik esztendoben.) A negyszogletu kerengo folyosos epulettomb hatso szarnya csak 1810 korulre kerul teto ala, befejezeset kesleltette a varfal kozelsege, a lebonthatosaga koruli vita. Az epitesz Leder Jozsef a puritan reformatus igenyeknek megfeleloen alig alkalmazott diszitest a ketemeletes epuleten, talan csak a kapu fo lotti kis oratorony emlekeztet a Leder altal kedvelt, fedelbol kiugro ''orszobakra''. A hangulatos arkados udvart a fohomlokzat kozeptengelyebe eso, jon fejezetu oszlopok tartotta ''cipooszto'' erkely szinezi. Kar, hogy az udvart korbefogo arkadok egy reszet befalaztak, beuvegeztek. A kapuval szemben az udvari falon az elso vilaghaboruban elesett tanarok es diakok 1940-ben allitott emlektablaja volt 1980-ig, akkor a mar roman vezetesu Ady-Sincai Liceum igazgatoja osszezuzatta. Az elso emeleti hatso reszben ket, ket emelet magassagu tagas terem talalhato, az egyik diszteremnek, a masik konyvtarnak epult. Az elobbit most tornateremkent hasznaljak. A XX. szazadra mar ez az epulet is szuknek, elavultnak bizonyult, ugyhogy az udvar tulso sarkaba 1902 oszeig felhuztak a kollegium Petofi utcai ketemeletes epuletet. Az elso tervek szerint ezt pontosan a Tordai ut sarkara, a Bethlen-bastya helyere szantak, a varosvezetes azonban nem engedelyezte ezt a megoldast. Az 1948-as tanugyi reform a Reformatus Kollegiumot is elvette az egyhaztol. Az uj epuletben magyar liceum, a regiben gepipari szak iskola, majd roman kozepiskola letesult, 1959 tavaszan az elobbit Ady Endrerol, az utobbit Gheorghe Sincairol neveztek el. Aztan meg az ev oszen a ket iskola egyesitesebol letrehoztak az Ady-Sincai Liceumot, melyben 1990-ig volt-fokozatosan elsorvasztott-magyar tagozat is. 1991-tol mar csak Sincai nevet viseli az immar teljesen roman iskola.

Ennek az intezetnek a tortenetet is nagy tanarok es tanitvanyok femjelzik: az elokelo Banffy, Bethlen, Kemeny, Kendeffy, Teleki, Ugron, Wesselenyi csaladok tobb nemzedeke tanult itt, kozuluk csak Bethlen Miklost, az emlekiro kancellart es a Helikon-alapito Kemeny Janost emeljuk ki; a tanarok sorabol Pataki Samuel, id. es ifj. Szilagyi Ferenc, Mehes Samuel, Sami Laszlo, Sarkany Ferenc es Lajos, Gyulai Pal, Szabo Karoly, Paradi Kalman, Torok Istvan, Kovacs Dezso, Seprodi Janos, Csury Balint, Tulogdi Janos, a tanitvanyokebol Gyarmathi Samuel, Szekely Bertalan, Hegedus Sandor, Gyalui Farkas, Aprily Lajos, Kos Karoly, Remenyik Sandor, Szabo Dezso, Ligeti Erno, Jekely Zoltan, Szabo T. Attila, Jancso Bela es Elemer a legismertebbek. A ket epulet 1999-ben visszakerult a reformatus egyhaz tulajdonaba. Hasznalatba veteluk azonban egyelore akadalyba utkozik.

A kollegiummal szemben, ahhoz hasonlo stilusban Leder Jozsef, Sommer Janos es Winkler Gyorgy epiteszek kozremukodesevel 1800 es 1827 kozott tanari lakasok epultek. Az intezet valamennyi professzora lakott itt hosszabb-rovidebb ideig, es szamos diak is berelt itt szallast. Az egyik hazon 1900 ota emlektabla is hirdeti, hogy ott szuletett 1827-ben Szilagyi Sandor, az Erdely multjat behatoan kutato tortenetiro, de alberlo volt itt a katolikus Kuncz Aladar regenyiro is.

A templom elotti kis kertet ket kolozsvari szarmazasu muvesznek, Marton es Gyorgy testvereknek 1373-ban keszult, italiai hatasrol tanuskodo Szent Gyorgy lovas szobra disziti. Eredetije Pragaban van, es a kor muveszetenek ritka kincse. A szent hajviselete es a loszerszamok a muveszettorteneszek szerint szekely-magyar eredetre utalnak. Az akkori Arany Janos (ma Lucian Blaga) terre 1904 szeptembereben felallitott masolatot Budapesten ontottek, talapzatat Lux Kalman fovarosi muvesz tervezte. A ter atepitesekor, 1960-ban a szobrot a minden szempontbol megfelelo kornyezetet nyujto mai helyre hoztak. Akkor kapta latin feliratat; eredetileg ez volt ravesve:

Georgius * equitum * patronus

[Gyorgy, a lovagok vedoje]

Kolozsvari * Miklos * mester * fiai / Marton * es * Gyorgy * Nagy * Lajos / kiraly * megbizasabol * keszitettek / Praganak * 1373 * esztendoben / 1904-ben * a * m[agyar] * kir[alyi] * kormany / tamogatasaval * nagy * fiainak / emlekere * ujra * elkeszittette / Kolozsvar * varos * kozonsege

A templom oldalara meroleges keskeny sikator (Sami Laszlo, jelenleg Gaal Gabor utca) bal oldalan, ahol ma a belvarosi reformatuslelkeszi hivatal (16) emeletes epulete all, 1584-ben epitettek fel a jezsuitak ketemeletes szeminariumi epuletuket, mely akkor a varos egyik legszebb haza volt; kepe fametszeten maradt fenn. 1603-ban a felekezetek kozotti villongasok idejen romboltak le. Kesobb ez volt a Haranglabkert, itt allottak a torony nelkuli templom harangjai az 1798-as tuzveszig. 1926-1927-ben Moll Elemer tervei szerint epult ide a ma is allo emeletes lelkeszi lakas es iroda. Vele atellenben a sikator utani elso haz a XVII. szazad kozeperol szarmazo regi reformatus papilak. Az utca feloli egyik befalazott ajtokereten a bovitesre emlekezteto 1751-es evszam olvashato. Az epulet jol peldazza, hogy milyenek voltak a regi Kolozsvar modosabb polgarhazai. Sami Laszlo utca feloli oldalan 1991. oktober 13-an leleplezett szereny emlektabla utal arra, hogy itt szuletett Herepei Janos (1891-1970), ''az erdelyi muvelodes jeles kutatoja''.

Kozvetlenul a templom mogotti, korabban bentlakas-epuletben (18. sz.) egy ideig reformatus elemi iskola is volt, azelott pedig itt mukodott a kollegiumi nyomda, amelyet meg Apafi Mihaly alapitott 1672-ben. Igazi fenykorat 1690-1702 kozott elte, amikor a Hollandiaban tanult legnagyobb magyar nyomdasz, a betumetszes muvesze, Misztotfalusi Kis Miklos vezette. Az o halala utan a tobbe-kevesbe kepzett berlok foleg az egyhazi igenyeket elegitik ki. A reformkortol, Tilsch Janos idejeben valik ujra rangossa, majd 1886-ig Stein Janos berli. 1889-ben jut csodbe. Itt nyomtak Szilagyi Ferenc lapjat, a Mult es Jelent, a Hon es Kulfoldet, a Magyar Gyermekbaratot, a Kolozsvari Kozlonyt, a Magyar Polgart, az Osszehasonlito Irodalomtortenelmi Lapokat (vagy 15 nyelven!), a Fenykepeszeti Lapokat, az Ellenzeket s olyan muveket, mint Finaly Henrik latin szotara vagy a Kriza Janos gyujtotte Vadrozsak. A jelenlegi epulet egy belso emlektabla szerint grof Rhedey Adam es lanyai adomanyabol epult 1856-ban. A bal oldali utolso telken ket osszeepitett falusias haz allt, az egyik az egyhazfi lakasa volt, a hagyomany szerint itt lakott Bothos Istvan reformatus kantor, akit 1849 februarjaban Petofi meglatogatott. A masik haz, az eklezsia ispotalya (amolyan aggmenhaz) helyere epult az 1930-as evekben a teologiai tanarok modern sarokhaza. Lakoi: Tavaszy Sandor, Maksay Albert, Nagy Andras, Juhasz Istvan professzorok nevet muvelodestortenetunk is szamon tartja.

Az utcat a kornyek legregebbi epiteszeti emleke, a partazatos varfaltoredek, a regi varosvedo rendszer legepebben maradt darabja zarja le, deli vegen a Bethlen-bastyaval. Az Ovar falain kivul jocskan kiterjedt varos korulkeriteset az tette lehetove, hogy az eleje jarulo Mun Miklos fobiro keresere Zsigmond kiraly 1405. julius 2-an megerositve a regi szabadalmakat, szabad kiralyi varos rangjara emelte Kolozsvart. A 45 hektarnyi varoskozpont korulkeritese tobb mint fel evszazadig tartott. A bastyak es kaputornyok szama huszon felul volt. Ezek emlektablai arra utalnak, hogy a kozel harom kilometert kitevo fal epiteset az 1450-es evekben fejeztek be. A varost harom iranybol kettos fal ovezte, a kulso alacsonyabb fal ma mar teljesen elenyeszett. Az itteni sarokbastya-minthogy a legveszelyesebb, delkeleti ponton allt-a legerosebb lehetett. Elso emlitese 1475-bol valo, vedelme mar ekkor a szabok cehenek feladata. 1601-ben jatszik eloszor szerepet a vedelemben: Bathory Zsigmond sikertelenul loveti falait, 1603-ban Szekely Mozes is agyuzza, neki sikerul felgyujtania, de csak 12 napi ostrom utan tudja a varost megadasra kenyszeriteni. A javitasokra 1606-ban kerul sor. A legnagyobb pusztulasat nem haboru, hanem egy villamcsapas okozza, amelytol felrobban a benne tarolt 12 tonna puskapor. A foldig dult falakat Bethlen Gabor uralkodasa idejen, 1627-ben a varos koltsegen epitik ujja. (Errol a keleti oldalon lathato latin nyelvu Bethlen-cimeres emlektabla szol.) 1655-ben tuz tett kart a bastyaban. 1662 tavaszan a nemetek megszallta varost a torok loveti hiaba. Majd a csaszari zsoldosok lazadnak fel epp e bastyanal fizetesuk elmaradasa miatt, s allnak at Apafi Mihalyhoz. 1704 oszen a kuruc-labanc harcokban serul meg a bastya, 1707 novembereben a kivonulo Karolyi Sandor a varos feloli oldalat felrobbantatja, hogy a bejovo nemetek ne hasznalhassak. 1709-ben a csaszariak javittatjak, errol is hirt ad egy foldszinti emlektabla. Vegleges (kis elso emeleti emlektablaval megorokitett) helyreallitasara 1718-ban kerul sor, amikor 150 szeker kovet epitenek bele. Azota alakja valtozatlan. Legutobb 1956-1957-ben restauraltak, azzal a szandekkal, hogy benne varostorteneti muzeumot nyissanak. Az 1959-re berendezett muzeum megnyitasat azonban a varos multjanak a kiallitasi anyagbol is kirajzolodo magyar jellege miatt nem engedelyeztek; a gondozatlanul maradt epulet ma ujra renovalasra szorulna.

A bastya elott a Tordai ut fele nez Mihai Viteazul kapitanyanak, Baba Novacnak 1975-ben felallitott, Virgil Fulicea keszitette szobra (19). A szerb zsoldost 1601. februar 5-en a Foteren vegeztek ki, majd testet ezen a helyen huztak karoba. A szobor nemreg bovitett felirata magyarellenes hangsullyal idezi fel a tortenteket. A bastyan kulonben egy roman nyelvu ujabb emlektabla arrol is megemlekezik, hogy 1601. augusztus 11-15. kozott Mihai Viteazul itt is jart.

A varfal mellett eszaknak egeszen a Magyar utcaig huzodo kis utca a mult szazad kozepetol a Bethlen utca nevre hallgatott. Aztan 1964-ben Facliei (Faklya) lett a neve, legujabban pedig Baba Novacrol kereszteltek el. Ezen tovabbmenve az egykori Kiraly utcaba erunk, amelynek a kozepkori nevet az elso vilaghaboru utan I. C. Bratianura (roman politikus es miniszterelnok) valtoztattak, majd a masodik vilaghaborut kovetoen a roman atallas datuma, Augusztus 23. lett az utcanev. 1991-tol ujra Bratianu szerepel a nevtablacskakon.

Erre jarva mar a szembeeso, Bethlen utca 27. szam alatti sarokhaznal erdemes megallni. Ennek harom utcai homlokzata van: a Hunyadi terre nezo, triglifsort tarto dor oszlopos fohomlokzatat uzletek nyitasaval teljesen tonkretettek, negyszogu, finoman arkados udvara azonban meg oriz valamit az epulet klasszicista osszhatasabol. Kelemen Lajos nyoman Sombori-hazkent emlegetik, pedig az 1860-as evekben mar nem ok voltak a tulajdonosok. B. Nagy Margit a hazat az Ausztriabol ide kerulo Josef Weixelbraun epitesz-1838-1840 kozott epitett-berhazaval azonositja.

A Kiraly utca jobb oldali hazai altalaban csak a mult szazad elso feleben onallosultak, addig a Belso-Kozep utca, illetve a Foter telkeinek gazdasagi epuletei alltak itt, a hatso kocsikapuval. Az 51-53. szam alatti reformatus puspoki palota a mult szazad vegen tobb polgarhaz osszeepitesebol kapta mai alakjat. Legutobb 1997-ben renovaltak es toldottak meg udvari szarnnyal, akkor nyitottak ki a szeles kocsikaput.

A 26. szam alatti Reformatus Leanygimnazium 1926-ban Moll Elemer tervei szerint epult Viola Kornel cegenek kivitelezeseben. 1927 januarjaban szentelte fel Makkai Sandor puspok. Egy reformatus leanyiskola felallitasa mar az 1910-es evek elejen szuksegesse valt, 1914-ben hatarozatot is hoztak erre nezve, de a kivitelezesre csak 1919 oszetol kerult sor. A roman hatosagok ugyanis az allami Felsobb Leanyiskolat, a ''De Gerando''-t roman tannyelvuve tettek, ugyhogy a magyar lanyoknak egyedul a katolikus Marianum gimnazium maradt fenn. Az uj reformatus leanyiskolat elobb a Reformatus Kollegium helyisegeiben inditottak be, delutani valtaskent, az allami hatosagok azonban nyilvanos mukodesi engedelyenek megadasat onallo epulethez kotottek, igy kerult sor-nagy aldozatok aran-erre az epitkezesre. 1929-ben uj szarnnyal noveltek az epuletet a Sami utca fele. 1948-ban allamositottak, s mint Magyar Tan  nyelvu Allami Leanygimnazium, majd 1955-tol mint 3-as szamu kozepiskola (liceum) mukodott magyar tannyelvvel. 1977-ben altalanos iskolava fokoztak le, csak 1990-ben lett ujra elmeleti liceum, egy ideig tanitokepzo is. 1993 oszen hivatalos jovahagyassal felvehette Apaczai Csere Janos nevet. Hosszabb-rovidebb ideig itt tanitott Buday Arpad, Csaszar Karoly, Husz Odon, Kantor Lajos, Szopos Sandor, Vitalyos Erzsebet; tan