E-MAIL * CJ-MAP * IDOJARAS * VIRTUALIS POLGARMESTER * VIRTUALIS TANACS * NAPOchat * E-SZAVAZAT* KERESES

Bocskai ter	Protestans Teologia Intezete	Nemzeti szinhaz	Nemzeti szinhaz	Igaszsagugyi- Palota
Ketagutemplom	Ketagutemplom	Magyar utcai reformatus ketagu templom	Szent Peter templomkapu	Szent Peter templom
Gorogkeleti szekesegyhaz	gorogkeleti szekesegyhaz	Ortodox Puspoksegi Szekhaz

A mai Kolozsvar legnagyobb diszterenek kialakulasa nagyreszt osszefugg a varfalakkal, amelyeknek ez a szakasza, tobb bastyaval-kaputoronnyal mintegy megszabta a ter nyugati vonalat, tole csak tekintelyes tavolsagra, korulbelul a mai ter keleti hazsoranak tajara lehetett epitkezni, hogy vedelem eseten a terep jol belathato legyen. A terrel kapcsolatos elso konkretabb adat, hogy annak a mai szinhaz helyen levo reszere az 1700-as evek kozepen egy Trencsin Ferenc nevu kapitany deszkakeritessel korulvett gyakorloteret letesitett. A varos tiltakozott ellene, de csak a szazad vegere tudta felszabaditani a teruletet. Minthogy e korulkeritett reszt a lakossag Trencsin varakent emlegette, az egesz teren rajta maradt a Trencsin ter elnevezes. Volt itt aztan a XIX. szazad folyaman tuzifa- es szenraktar, barom piac, fapiac, egy idoben a nagypiacot is itt szerettek volna kialakitani, minthogy a Foter, a Belso-Kozep es Magyar utcak tulzsufoltak voltak a vasaros neppel. Aztan a vasutvonal kozelsege eldontotte, hogy a Szechenyi teren legyen az uj nagypiac. Itt pedig diszter alakult ki.

A nyugati sor a varfalnak tamaszkodo vagy azt felhasznalo kisebb polgarhazakkal az 1700-as evek vegen, az 1800-as evek elejen epult ki. Az elso jelentosebb epulet a ter delkeleti sarkaban felhuzott Szent Gyorgy-laktanya volt; 1834-1836 kozott - talan Goro Lajos mernokkari szazados tervei szerint - Winkler Gyorgy, majd Kagerbauer Antal epitette. A tekintelyes ketemeletes klasszicista epulet, akkor felszaznal tobb katona befogadasara volt alkalmas. A gyors epitkezesek csak az 1880-as evekben indultak meg a ter tobbi pontjan. A Kulso-Kozep es Kulso-Magyar utcak kozotti kertes hazak helyere Maetz Frigyes felhuzza a piros klinker-tegla boritasu Penz ugyiPalotat, 1887-ben az Oriold es Endstrasser ceg sarga teglaboritassal teto ala hozza a kettornyos Erdo igazgatosagi Palotat (azt az epuletet, amelyben ma az ortodox puspokseg es teologia szekel), majd 1891-re elkeszul a Magyar utca feloli sarokra az EMKE-palota. Ez a vilagvarosi irodasor befolyasolja a tovabbi epitkezeseket, amelyek kozul hasonlo stilusu meg a teret delrol lezaro, 1902-1903 -ban Herczeg Zsigmond es Baum garten Sandor tervei szerint epult, szinten piros teglaboritasu Tanitok Haza, melyben 1904. szeptemberi megnyitasakor 98 olyan egyetemi hallgatot szallasoltak el, akiknek a szulei tanitok voltak. 1914-1918 kozott katonakorhaz mukodott benne, majd a Szekely Hadosztaly parancsnoksaga. A huszas evekben visszakapta eredeti rendelteteset. 1941-tol Eotvos Jozsef diak otthon lett az elnevezese. Utobb az egyetem kozgazdasagi kara kapta meg az epuletet, az 1990-es evek kozepen pedig a Megyei Tanfel ugyeloseg is ide koltozott. Mogotte, a 80-as evekben lebontott ciganynegyed helyen 1992 ota epul a gorogkatolikus szekesegyhaz.

A Szent Gyorgy laktanyatol a Kulso-Kozep utcaig annak iranyaba benyulo sarokepulet az Igazsagugyi Palota: 1900-1902 kozott Wagner Gyula tervei szerint Sebestyen David cege epitette. Justitia szobraval diszitett fohomlokzata a terre nez, itt volt az Itelotabla. A kommunizmus alatt Muvelodesi Haz, a Megyei Konyvtar, majd az egyetem kozgazdasagi kara, a Nepi Muveszeti Iskola, 1970- 1992 kozott a Kriterion Konyvkiado kolozsvari szerkesztosege szekelt itt, most ujra az Itelotabla. Regi ''lakoi''kozul ma csak a megyei konyvtar van meg benne. A Honved utcai szarny vegig megorizte eredeti rendelteteset: varosi es megyei torvenyszek.

A nyugati varfal menti soron szinten rendre kicserelodtek az epuletek, tekintelyesebb emeletes hazak epultek, teljesen eltuntetve a varfal nyomat. A Kereskedelmi es Iparkamara, a mostani Megyehaza soran erdekesebb a mai Avram Iancu ter 7. szamu haz, mely a szabadkomuvesek 1886-ban megalakult Unio-paholya szamara epult 1888-1889-ben, tagtarsuk, Maetz Frigyes tervei szerint. Klasszicizalo epulet, foldszintjen postahivatal volt. A mellette levo, a Szentegyhaz utca fele tornyos sarokhaz a Kolozsvari Gazdak Hitelszovetkezete szamara keszult 1897-1898-ban. Ezen a soron figyelemre melto meg a Hadsereg Haza, es tovabb a Kiraly utca sarkara eso Sombori-haz a mult szazad elejerol.

A ter eszaki oldalat harom epulet alkotja, kozuluk a legregibb a kozepso, muemlek jellegu hattengelyes egyemeletes haz (14. sz.). Kelemen Lajos es az o nyoman a szakirodalom Slabi-hazkent emlegeti, de mi semmilyen adatot sem talaltunk ra, hogy az 1835-ben elhunyt Slabi Daniel gyogyszeresznek itt haza lett volna. (A foteri Mauksch-Hintz-hazban lakott es halt meg.) Az epulet boltozasait tekintve keso barokk jellegu, tetoszerkezete, padlasszobai is e stilusra utalnak, homlokzati kikepzese a meanderszalaggal, az akantuszleveles betetekkel inkabb empire. A mult szazad utolso ket evtizedeben baro Banffy Janosne Wesselenyi Jozefa, az 1848-as forradalom emlekiroja volt a tulajdonosa. O 1901-ben grof Wass Belane Kemeny Rachelnek adja el, s tole veszi meg az Erdelyi Reformatus Egyhazkerulet. A 15-os szamu eklektikus klasszicizalo, kilencablakos hazat 1868-ban Plihal Ferenc vendeglos emeltette, bizonyara szallodat-ettermet akart a 88 helyiseges, viztornyos epuletbe berendezni, de belebukott, elarvereztek, s 1891-ben a ''Reformatus Teologia Alapja''vasarolja meg. Eredetileg ide akartak telepiteni Nagy enyedrol a teologiat, a varosvezetes azonban kozbeszolt: a ter keleti frontvonalanak megfeleloen 1894-ben utcat nyittatott ide, hogy az eppen akkor felepult Tanitonokepzo Intezet (a mai N. Balcescu Liceum) megkozeliteset lehetove tegye. Az utcanyitaskor a Plihal-fele haz egy reszet levagtak, s az alkalmatlanna valt a teologia befogadasara. Az uj utca a szazadfordulon az Eotvos Jozsef nevet kapta, most Constanta utca. Az egyhaz aztan az epuletet berbe adta: volt benne az idok folyaman postahivatal, terparancsnoksag, rendorseg. 1892-tol ket evtizeden at itt lakott Marki Sandor egyetemi tanar, a neves tortenesz, valamint Versenyi Gyorgy kolto, irodalomtortenesz.

A 13-as szamu tornyos sarokepulet kozismerten a teologia. Helyen a XVI-XVII. szazadban a reformatusoknak volt kis kapolnaja, melyet - miutan 1690-ben leegett - keletebbre (a mai ketagu templom telkere) koltoztettek. Aztan 1764-ben a puszta telket Pataki Istvan fobiro vasarolta meg, es fogadot epittetett ide, amelyet Harom Liliomnak neveztek. Felesege, Babocsai Erzsebet 1781-ben a reformatusokra testalta a fogadot, azzal a feltetellel, hogy azt soha el ne adjak, s jovedelmebol a Magyar utcai templomot tamogassak. A berlok kezen azonban ez a jo helyen fekvo fogado nagyon lezullott, szedett-vedett epuletei a mult szazad vegen kirittak a kornyezetbol. A Harom Liliom es a szomszedos klasszicista haz kozott egy kis sikator volt (Gyalog utcanak, kesobb Radnotfay sikatornak neveztek), a vegen pallo keresztezte a Malomarkot. Az Eotvos utca megnyitasakor e sikator fo loslegesse valt, s cserebe a Plihal-haz megcsonkitasaert a varos az egyhaznak adta. Minthogy a Plihal-fele hazban mar nem nyithattak teologiat, elhataroztak, hogy a Harom Liliom telkere epitik az uj intezet diszes otthonat. A kiirt palyazatot Feszty Gyula budapesti epiteszmernok terve nyerte, ennek alapjan Endstrasser Benedek vallalata huzta fel 1894-1895-ben a ma is allo eklektikus sarokepuletet. Elso emeleten ketszintes, orgonakarzatos diszterem van, falait az alapitok es jotevok muveszi portrei diszitik. 1895. november 2-3-an kerult sor a felavatasra, amelyen baro Banffy Dezso miniszterelnok es Wlassics Gyula vallas- es kozoktatasugyi miniszter is megjelent.

A teologia Kolozsvarra koltoztetese korul tobb evtizedes harc dult, mignem Szasz Domokos puspoknek sikerult elkepzeleset keresztulvinnie. A dontesben szerepet jatszott az is, hogy igy a teologia hallgatoi az egyetem eloadasait is latogathattak, sot egyezmeny nyoman a teologusok az egyetem hallgatoi lettek, ott doktoratust is szerezhettek. Maganak a teologiai fakultasnak szinten rangos tanari kara volt, tobb puspok kerult ki soraibol; itt csak a bibliafordito Kecskemethy Istvan, a tortenesz Revesz Imre, Nagy Geza es Juhasz Istvan, a filozofus Ravasz Laszlo, Bartok Gyorgy, Tavaszy Sandor, az iro-bolcsesz Makkai Sandor, a pedagogus Imre Lajos, valamint Maksay Albert es Nagy Andras nevet emlitjuk. A masodik vilaghaboru utan, 1948 szeptembereben az erdelyi protestans puspokokre az allam altal rakenyszeritett egyezseg ertelmeben letrehozzak az Egyetemi Foku Egyseges Protestans Teologiai Intezetet, mely reformatuson kivul unitarius es evangelikus lelkeszeket is kepez; kulon tagozata mukodik Nagyszebenben a nemet evangelikusok reszere.

A teologia a ket vilaghaboru kozott fontos egyhazi szellemi kozpont volt: olyan reformatus folyoiratokat szerkesztettek itt, mint Az Ut, Kalvinista Vilag - Kialto Szo, Ifju Erdely, Reformatus Csalad; pincejeben 1919-tol 1938-ig a Gutenberg nyomda mukodott, vezetoje id. Jordaky Lajos volt. A nyomda nevet a harmincas evekben Cartea Graficara valtoztatja; 1946-ban szunik meg. Az epulet udvarat lezaro modern szarnyat a 80-as evekben epitettek, kulfoldi segitseggel; a hatso szarnyban mukodik ma a Reformatus Egyhaz Misztotfalusi Kis Miklos Sajtokozpontjanak 1990 utan letesitett modern nyomdaja.

A teologiaval szomszedos Postakert utcai hazban lakott a szazadfordulon Bertha Mihaly, aki Kloesz Jozsef mellett a kor legjelentosebb kolozsvari epuletszobrasza volt; nehany hazzal odebb, a Postakert utca 8. szam alatt pedig a tragikus sorsu Szabedi Laszlo kolto, a Bolyai Egyetem professzora.

A ter - mint emlitettuk - eleinte Trencsin kapitany nevet viselte, aztan ahogyan az oldalak kiepultek, azok kulon-kulon nevet kaptak. A keleti oldal volt a Trencsinvar-sor, a nyugati a Fapiac-sor, a kaszarnya es Igazsagugyi Palota elotti resz a Nagykaszarnya-sor. Az eszaki oldal a Kulso-Magyar utca reszet kepezte. 1899-ben a ter is illo nevet kap: a Deak Ferenc utca vonalatol eszakra eso resz EMKE ter lesz, a delre eso Hunyadi ter. Az EMKE azonban szekhazat kenytelen a szazad elejen eladni, ekkor, az 1906-os Bocskai-evfordulot kovetoen, ezt a teret Bocskai ternek nevezik el. A ketteosztottsag napjainkig megmarad. A Hunyadi ter csak Štefan cel Mare nevevel valtakozik, a Bocskai ter viszont viselte mar Cuza Voda, Hitler Adolf, Malinovszkij marsall nevet, mig 1964-ben Gyozelem (Victoriei) ter lett. Legutobb 1993 decembereben cserelt nevet: a ter kozepen felallitott szobra leleplezesevel egyszerre Avram Iancurol neveztek el.

A Kozep es Magyar utcak kozotti eleg tagas teruletet 1885-ben Haller Karoly polgarmester kezdemenyezesere parkositjak, rendszerint Kis Setaternek nevezik. A deli terkozepre 1904-1906 kozott az europai hiru Fellner es Helmer ceg epiti fel a Nemzeti Szinhaz uj epuletet. 1906. szeptember 8-an nyitjak meg, de a magyar tarsulat csak 1919-ig jatszik benne, s a becsi dontest koveto negyeves idoszakban. 1919-ben a roman Nemzeti Szinhaz reszere foglaljak le. Romaniai viszonylatban itt letesult 1920-ban az elso onallo roman opera, 1920. majus 20-an Verdi Aidajaval nyitottak meg. Az epulet elott ma ket roman kolto, Mihai Eminescu (1976) es Lucian Blaga (1986) ujabb keletu szobra all, Ovidiu Maitec, illetve Romul Ladea muvei.

Az 1921 juliusaban megalakitott revkolostori, feleki es kolozsvari gorogkeleti roman puspokseg keresere 1923 marciusaban a varos vezetosege a Kis Setateret szekesegyhaz epitesi helyeul jeloli ki. A tervpalyazatot Constantin Pomponiu es George Cristinel fovarosi mernokok nyerik meg, es Tiberiu Ieremia bukaresti cege kapja a kivitelezesi megbizatast. Hosszabb-rovidebb szunetekkel tiz evig tart az epitkezes. A 2000 szemelyt befogado bizanci stilusu templom 64 meter magas, ebbol 40 meter a kupolae, melynek atmeroje 12 meter. A felszentelesre 1933. november 4-5-en kerul sor II. Karoly kiraly jelenleteben. A kovetkezo esztendoben a minisztertanacs a kozeli volt Erdoigazgatosagi Palotat ortodox puspoksegi szekhaznak (15) adja at. Az epuletben ma ortodox teologia is mukodik. A ter templom elot ti reszen a masodik vilaghaboru utan a szovjet hosok obeliszkjet, a templom mogott, a teologiaval szemben a II. ukran hadsereg tankos bronz emlekmuvet allitottak fel. Mindkettot 1990 decembereben bontottak le. A templom ele 1993-ban, hatalmas oszlopra Avram Iancu szobra kerult. Az 1848-as nepvezer a roman nacionalizmus szimbolumava valt. Az Ilie Berindei tervezte - vitatott erteku - emlekmu leleplezeset 1993. december 1-jen tartottak. A katedralis moge eloszor egy fakeresztet helyeztek, majd a Roman katona emlekmuvet emeltek. Ennek leleplezese 1996. majus 9-en volt.

A Magyar utca bal oldali elso (sarok) haza (ma 37. sz.) helyen a grof Klebelsberg-haz allott, melyet 1881-ben Maetz Frigyes, a neves epitesz vett meg, s talan emeletet huzott ra. Az 1896-ban elhunyt Maetz a mult szazad masodik feleben szamos kolozsvari epuletet tervezett es kivitelezett. 1883-ban o alapitotta a helybeli teglagyarat. Epitkezesi vallalatat az 1890-es evek elejen Endstrasser Benedeknek adta at. A szoban forgo haz 1892-ben jut az Erdelyi Reformatus Egyhazkerulet tulajdonaba, s mivel a szomszedos kis utca megnyitasakor sarokra kerult, szuksegesse valt atepitese. 1893-1894-ben Endstrasser tervei szerint alakitjak ki a mai szoglethomlokzatot. Ugyanakkor a telek Malomarok feloli vegebe is felhuznak egy U alaku emeletes hazat, mialtal mintegy 50 lakas jott letre. Ebben a hazban lakott az idok folyaman Balint Gabor utazo, az ural-altaji nyelveszet egyetemi tanara, Farkas Gyula fizikus professzor, Filep Gyula neves belgyogyasz, Stefanidesz Karoly karmester, Moldovan Gergely egyetemi tanar, a roman nepkolteszet gyujtoje, Kovacs Istvan archeologus, Delly-Szabo Geza zeneszerzo, Kristof Gyorgy irodalomtortenesz professzor, Doczyne Berde Amal festomuveszno. 1907 oktoberetol, miutan a szemben levo EMKE-palotabol kikoltozott, itt a folszinten, a kaputol balra berelt helyisegeket az Erdelyi Magyar Kozmuvelodesi Egyesulet fotitkari hivatala. Az 1885-ben megalakult egyesulet fotitkara, Sandor Jozsef faradozasa nyoman sokat tett a magyar kultura terjeszteseert, ovodakat, iskolakat, konyvtarakat alapitott, ismeretterjeszto kiadvanyokat jelentetett meg. 1944 utan elsorvasztottak, majd 1947-ben megszuntettek. 1991 tavaszan alakult ujja s napjainkban a legjelentosebb romaniai magyar civil szervezet.

A Magyar utca jobb oldali sarokhaza, az EMKE-palota grof Banffy Gyorgy puszta telkere epul 1890-1891-ben Endstrasser Benedek kivitelezeseben. Tulajdonkeppen a Magyar Allamvasutak (MAV) itteni uzletvezetosege igenyeit vettek figyelembe, amely az egyezseg szerint berbe vette az epuletet, csak a ter feloli foldszinti resz volt EMKE-iroda. Az 1285 m 2 teruletu ketemeletes eklektikus epulet homlokzatat azon varosok es megyek cimerei diszitettek, amelyekben EMKE-fiok mukodott. A ter feloli timpanonba irt 1885-os evszam az egyesulet alapitasi eve, a Magyar utca feloli 1891-es datum az epulet atadasi ideje. Az EMKE azonban nem tudta a nagy epuletet fenntartani, s 1906-ban kenytelen volt eladni a MAV-nak, igy kerult az elso vilaghaboru utan a Roman Allamvasutak (CFR) tulajdonaba. Ma is Tartomanyi Vasutigazgatosag. A szomszedos tombhaz (60. sz.) az utca elso modern ketemeletes berpalotaja volt szazadunk elejen; Kapolnai Lajos es Suto Lajos tervei szerint Eperjesi Denes epittette 1906-1907-ben. A 36 lakresz berloi kozul nevesebb Jakabhazy Zsigmond, a gyogyszerismeret professzora, Bittera Miklos noveny- es talajtani szakember, Soo Rezso florakutato.

A tuloldalon a 39-es szamu kis epulet a reformatus papilak, 1872-ben epult Hottner Ferdinand tervei szerint, 1912-ben epitenek emeletet ra. Elso lakoja Szasz Gero kolozsvari esperes, nagy hatasu szonok, kolto volt, aki itt szerkesztette az Erdelyi Protestans Kozlonyt. 1921-tol puspokke valasztasaig, 1936-ig, Vasarhelyi Janos fejtette itt ki szervezoi es egyhazi iroi tevekenyseget. A papilak utan a 41-es szamu telken all a Magyar utcai reformatus templom. Ide eloszor a Magyar kapu elotti kis templom elpusztulasa utan, 1695-ben epitettek egy ko- es fatemplomot. Ez azonban az 1820-as evekben tul szukke valt, allapota is megromlott. A mai templom alapkoletetelere 1829-ben kerult sor Bodola Janos puspok es Rhedey Adam grof ''foprotektor''jelenleteben. Az elso tervet Winkler Gyorgy keszitette a debreceni nagytemplom adataibol ihletodve. 1839 korul beko vetkezett halala utan Kagerbauer Antal folytatta az epitkezest, s o klasszicista iranyban modositotta a terveket. 1851 oktobereben kerult sor a felszentelesre, de meg 1879-ig tobb mester is dolgozik a befejezesen. Ez Kolozsvar legjelentosebb klasszicista epulete. Figyelemre melto a ket magas torony koze, a timpanon fole emelt rusztikas attika, mely magasitja, impozanssa teszi a homlokzatot. A tornyoknak a ballusztrados erkelytol korulvett hengeres lezarasa konnyedseget kolcsonoz. A templom ket 50-50 meter hosszu kereszthajoja derekszogben talalkozik, a metszespontjan kupolat hozva letre, melynek magassaga 20 meter. Mind a kulso, mind pedig a belso falpillerek korinthoszi fejezetesek. A beepitett osszterulet 1750 m 2, a tornyok magassaga 40 meter. A templom mogotti nagy fas teruletet 1923-1924-ben irtottak ki, s teli korcsolya-, nyari teniszpalyat letesitettek oda. A templomot sokaig reformatus kulso templomkent emlegettek, leven az akkor meg szamon tartott varfalvonalon kivul. Aztan ket tornyara utalva a ''ketagu templom''elnevezest kapta. Mikor 1903-ban a varos reformatussagat parokialis korokre osztottak, a keleti resz lett az alsovarosi kor, melynek e templom a kozpontja, ugyhogy hivatalosan alsovarosi templomkent is emlegetik; hivei foleg a hagyomanyosan reformatus hostati lakossagbol kerultek ki.

A 43-45-os szamu telkek Nagy Peter reformatus puspokei voltak. Ez a szabomester fiakent szuletett s az egyhazi hierarchian fokrol fokra emelkedve 1866-ban az egyhaz elere kerult ferfiu nemcsak kituno szonok, jo szervezo volt, hanem alneven irodalmi muveket is irt. Valoszinuleg a templom feloli hazban lakott, ott is halt meg. Ezt az epuletet fia orokolte, aki eladta a reformatus egyhaznak, majd 1908-ban grof Teleki Laszlo foispan veszi meg, s az allamositasig a csalad kezen marad. Utana emeletet huznak ra; jelenleg a tuzoltoparancsnoksag szekel benne. A 45-os szam alatti hazat Nagy puspok leanya, Szabo Samuel reformatus kollegiumi fizika-kemia tanar, 1848-49-es honved fohadnagy felesege kapja meg, s azota is a Szabo csalade. Mai utca feloli negyablakos homlokzatat 1905 korul alakitottak ki; jellegzetes szazadfordulos ertelmisegi csaladi haz.

Ezen az oldalon tovabbmenve, a balra nyilo kis utca az elso vilaghaboru vegeig a Zsidotemplom utca, folytatasa a Dezsma utcatol a Pap utca nevet viselte, akkor az egeszet Parizs utcanak kereszteltek el, ez a mai neve is. Korabbi elnevezese onnan szarmazik, hogy itt epult fel Kolozsvaron az elso allando zsinagoga. Az egykori Kulso-Magyar utcanak ez a szakasza jelentos szerepet jatszott a zsidosag torteneteben. Az 1848-as forradalom elotti idokben az erdelyi torvenyek csak egyetlen varosban, Gyulafehervaron engedelyeztek a zsidok letelepedeset. Ennek megfeleloen az 1810-es evekig a kolozsvari tanacs is bunteti a zsidok befogadasat. Ettol azonban egyre jobban eltekintenek, az 1830-as evekben mar szamos zsido csalad betelepedeset elnezik. Az 1867-es egyenjogusitas utan ugras  szeruen novekedesnek indult a kolozsvari zsidok szama. Eloszor 1818-ban epitettek vesszobol font falu imahazat, Liedemann Marton lelkesz engedelyevel a lutheranus egyhaz Kulso-Magyar utca 32-es szam alatti telken (ma az Eminescu Liceum all ott), amelyet vagy ket evtizedig hasznaltak. 1831-ben mar 10 csalad elt ebben az utcaban, koztuk a rabbi, a sakter es a tanito is. Utobb egy Varjasi nevu csizmadia 34-es szam alatti hazaban bereltek imahelyiseget (ez az Eminescu Liceum legkeletibb resze helyen volt). 1846-ban a mar korulbelul 60 kolozsvari zsido csalad elhatarozta egy ko zsinagoga felepiteset, megvasarolva a sikatorbeli, Malomarok melletti telket, ahol mar addig is ritualis furdojuk mukodott. Az unnepelyes alapkoletetelre 1850 juliusaban kerult sor. Fekete Gyorgy epitesz mar a kovetkezo ev vegere felhuzta az urnaval lezart homlokzatu klasszicista epuletet. A december 2-i felavatason reszt vett Kovacs Miklos katolikus puspok mint az erdelyi zsidok fovednoke es a gyulafehervari orszagos rabbi. A templom ket oldalara rovidesen a rabbinak, tanitonak, sakternek is lakast epitettek. 1863-tol 1944-ig a Glasner dinasztia tagjai toltik be a rabbiszeket. Mikor az 1880-as evekben kulonvalik a neolog hitkozseg, itt az ortodoxok kozpontja lesz. 1896-ban bovitik a templomot. Miutan a masodik vilaghaboru idejen megszentsegtelenitik, paszkagyarat rendeznek be epuleteben, kesobb ritualis meszarszek es etterem mukodott itt.

Ha a Parizs (egykori Pap) utcan vegigmegyunk, a vasuton tul a varos egyik nagy ipartelepere erunk, jobb kezrol talaljuk az 1999 nyaran bezart Clujana bor- es cipogyarat, mely az orszag legnevesebb ilyen gyarai koze tartozott. A Renner csalad telepitette Kolozsvarra 1900-ban Szaszregenbol, s 1915-tol mukodott ezen a helyen. A ket vilaghaboru kozott neve Dermata, a masodik vilaghaboru utan Herbak Janos volt.

A Zsidotemplom utca es Magyar utca keleti sarokhaza maig is orzi a mult szazad harmincas eveinek klasszicista stilusjegyeit. Akkoriban a baro Radak csalad tulajdonat kepezte. Radak Istvanne grof Rhedey Klara leanykoraban a ket agu templom alapkoletetelenel jatszott szerepet, utobb jotekonysagaval, arva lanyok nevelesevel tette nevet emlekezetesse. A kiterjedt epulet igen valtozatos multja folyaman volt tanitokepzo, fiuinternatus, leanyotthon, vegul 1919-ben Dominic Stanca roman nogyogyasz letesit itt szanatoriumot, s azota is korhaz (II. sz. Nogyogyaszati Klinika). Az epulet falara 1992-ben egy Dominic Stancara emlekezteto tablat helyeztek. Ezen az oldalon van meg egy szanatorium a 73-as szam alatt, mely ma aRakkutato Intezethematologiai reszlege. Itt Kolozsvar elso - mai ertelemben vett - sebesze, Brandt Jozsef professzor kezdemenyezesere epult fel 1895-tol kezdve a Voroskereszt Egylet ''Erzsebet-Maria korhaza es szanatoriuma'', 1929-ben pedig itt letesult Romania elso, Europa masodik rakkutato intezete. A szomszedos telken (75. sz.) a tombhaz mogott meghuzodva all az 1889-ben megnyitott egykori katolikus leany elemi iskola villaszeru epulete. Arrebb a 77-es szamu hatholdas telek valamikor a Josika barok kertje volt, 1860-ban huzzak fel ra azokat az epuleteket, amelyekbe a mar tiz eve a belvarosban mukodo dohanygyarat elhelyezik. Ez az allami gyar sokaig a varos legnagyobb ipari egysege volt, a kornyezo hazak lakoi mind itt dolgoztak. 1961-ben a gyarat Temesvarra telepitettek, helyere a Somesul (Szamos) Kotottarugyar koltozott. A 79. szam alatti hatalmas telek valamikor Bernath-kert neven volt ismert, majd a Sigmond testvereke lett, akik 1853-tol mukodtettek a szomszedos 81-83-as szamu telken szeszgyarukat. A telekre epult fel a varosi kozuzemek irodahaza, mellette sokaig trolibusz-ga razs udvar es javitomuhely volt. A haz sort az egykori Szent Peter (ma Buftea) utca zarja le. 1998-ra ide a sarokra epult fel a Roman Fejlesztesi Bank kolozsvari fiokjanak uvegpalotaja.

A szemben levo paros oldalon a harom telket magaba olvaszto Mihai Eminescu Liceum hosszu egyemeletes epuletsora (ma 94-96. sz.) erdemel figyelmet. Ioan F. Negrutiu mernok tervei szerint 1930-tol epult, 1936-ban bovitettek. A leany iskola akkori neve ''Principesa Ileana''(Ilona hercegno) volt. 1940-tol a becsi dontessel kettevagott gyulafehervari romai katolikus puspokseg eszak-erdelyi teologiaja mukodott itt, akkor epult a legkeletibb resz, latszik, hogy kapolnanak szantak. A 106-os szam nagy telket a reformkor idejen ''Fejedelmi Kert''-kent ismertek, vasarnapi setalohely volt, kozponti setanyat a het vezer szobra diszitette - innen az elnevezes. Az 1850-es evek elejen a kertet a szeszgyaros Sigmond Elek vette meg a varostol, ide sutodet letesitett, majd az egesz kert telkere epultek fel az 1890-es evekben a laktanyak.

A jobbra nyilo kis utca, mely a Honved utcaba vezet at, a szazadforduloig az Also-Kereszt utca nevet viselte. Akkor Dohany utcanak kereszteltek el, szemben leven a dohanygyarral; 1991-ben, miutan a hagyomanyosan Petofi utca nevet Avram Iancu utcara valtoztattak, ez a varosszeli utca kapta Petofi nevet.

A Dohany utca s a tuloldalon a Szentpeteri utca volt az a hatar, ahonnan a kozelmultig a Hostatot szamitottak. Kolozsvar hostatjairol a XVII. szazadtol vannak adataink. A szo talan a nemet Hofstadtbol (kertvaros) jon, mert itt mind kertes hazak voltak, tulajdonosaik zoldsegtermesztessel foglalkoztak. A hostatiak kozott elt az a hagyomany, hogy oseik Bocskai fejedelem hajduitol szarmaznak, s I. Rakoczi Gyorgy telepitette le oket erre a videkre. Ezt azonban adatok egyelore nem igazoljak. A XIX. szazad kozepen Kolozsvarnak a keleti es eszaki varfalon kivuli peremnegyedeit ismertek hostatkent s hidelvei (a mai Horea ut - allomas kornyeke), ketvizkozi (a Szamos es Malomaroktol kozrezart keleti ovezet), Kul-Magyar es Kul-Kozep utcai hostatrol beszeltek. Az itt lako foldmuves nepet hagyomanyos eletmodja, belso szokasrendszere kulon kozossegge kovacsolta. Magukat buszken vallottak varosi polgaroknak, de ugyanakkor foldeszeknek is. Jovedelmuk nagyreszt a varosi lakossag szuksegleteire termelt, kivalo minosegu zoldsegbol adodott. A szazadfordulotol aztan mind tobb ferfi vallalt munkat a vasutnal vagy olyan munkahelyen, amely mellett a foldmuvelesre is maradt ideje. A hostatiaknak jellegzetes oltozetuk volt: a ferfiak fekete vagy kek zsinoros abaposzto oltonyt, buzakalasz diszitette kalapot, csizmat; a nok is csizmat, vilagos pettyes (az idosebbek fekete) kartonruhat, sokrancu szoknyat, kendot viseltek. Kizarolagosan reformatusok voltak. Vallasos eredetu osi szervezetuk, mely eleinte az erkolcsi rend betartasat is ellenorizte, a kihagasokat buntette, az ellensegeskedoket kibekitette, a Kalandos Tarsulat hostatonkent volt megszervezve: a ketvizkozi hostatnak 1587-bol, a Kul-Magyar utcainak 1613-bol valo szabalyzata maradt fenn. A Tarsulat hataskore a mult szazad kozepetol foleg a temetesek megszervezesere terjedt ki. A hidelvei es ketvizkozi hostatiak az un. Kismezoi sirkertbe, a Kul-Magyar es Kul-Kozep utcaiak a Hazsongardi temeto III.B parcellajaba (''Hostati temeto'') temetkeztek. Mindket helyen maig is sok kalaszos jelvenyu ''foldesz''feliratu sir talalhato. Meg az 1960-as evekben sem volt ritka egy-egy varoson vegigvonulo zaszlos-zenekaros hostati temetes. Aztan az 1970-es evek kozepen a varos hostati negyedeit jeloltek ki az ujabb epitkezesek helyeul, s tiz ev alatt az egykori csaladi hazak es kertek helyere a tulnyomo reszben betelepitett roman nepessegu Ma rasti negyed tombhazai epultek. Ekkor pusztult el - megrazo emberi tragediak tucatjaitol kiserve - a Kulso-Kozep es a Kulso-Magyar utcai hostat is.

A Dohany utcatol tovabb haladva meg nehany tekintelyesebb epulet kovetkezik. A sarok utan a 112-es szamu ketszintes igenyes epuletet Demeny Andor, szazadunk masodik-harmadik evtizedenek elismert epitesz vallalkozoja 1925- 1926-ban emelte sajat hasznalatara. A 114-es szam az egykor hires ''hostati akademia'', az 1832-ben megnyitott reformatus elemi iskola-1892-ben a Horvath testverek tervei szerint felhuzott - emeletes epulete. A hostatiak altalaban itt be is fejeztek tanulmanyaikat, kevesen jutottak tovabb a kollegiumba. Az 1948-as allamositas utan 1981-ig itt magyar tannyelvu altalanos iskola mukodott, jelenleg ovoda. A 128-130-as szamu epulettomb, az 1960-1961-ben felhuzott harminc tantermes Traian Vuia Epitoipari Iskolacsoport helyen allott korabban a katolikus elemi iskola, mely 1831-ben kezdte el mukodeset. 1923-tol a Szent Vince noverek vezettek, az allamositast kovetoen allami magyar altalanos iskola lett, majd egyesitettek a kozeli volt reformatus iskolaval.

Az utca e helyen kiszelesedik, s kozrefogja a kozepen elhelyezkedo templomot es cintermet. Veress Ferenc 1859-es fenykepfelvetelen a jobb es bal oldali ket-harom ablakos falusias hazak kozul hatalmasan emelkedik ki a templom, egbe toro tornyaval. Falukozpontot sejtet, a templom ele pedig vasarteret kepzelunk. A torteneti kutatasok nehany adattal bizonyitjak is, hogy mar a XII-XIII. szazadban itt egy Szentpeter nevu falu volt es annak plebaniatemploma allott e helyen. A tatarjaras azt is elpusztitotta, akarcsak Kolozsvar varosat. Az ujra benepesulo Szentpeter kesobb egyre jobban ossze epul a kozeli varossal, plebaniaja is hol onallo, hol a varoshoz tartozik. A kozepkori roman stilusu templom alapjai a mai oltarresz alatt talalhatok. Azt a templomot a reformacio harcai - ha egyaltalan addig allott - teljesen tonkretettek. 1560 korul itt is hodit a reformacio, s rovidesen az unitariusok kezebe kerul az egyhazkozseg. 1585-ben hoznak hatarozatot arrol, hogy az unitarius templomot kobol felepitik. 1620 tajatol 1660 vagy 1700 korulig unitarius algimnazium mukodott itt egy-egy rektor vezetesevel. A Rakoczi-fele szabadsagharc utan helyreallitjak a templomot, egy evre ra csaszari tamogatassal a katolikusok ''visszafoglaljak'', s gondozasat 1724-tol a varosba visszatelepedo s e helyen rendhazat letesito minoritak latjak el. Ok ugyan 1776 utan bekoltoznek a belvarosba, felepitik Belso-Kozep utcai templomukat es rendhazukat, de itt szazadunkig egy-ket szerzetes atya meg ellatja a lelkeszi teendoket. A romladozo templom helyere 1844-1846-ban Kedves Istvan kolozsvari plebanos es a szomszedos agghaz tamogatasaval fel epul a mai, Kagerbauer Antal tervezte neogotikus templom. 1848. junius 29-en szentelik fel Peter es Pal apostolok emlekere, akik a kozepkori egyhaz vedoszentjei is voltak.

Kagerbauer, a romantika koranak legjelentosebb kolozsvari epitesze, altemplomkent megorizte a kozepkori maradvanyokat. A gotikus falusi templomok rendszerenek megfeleloen egy tengelyre fuzte fel a tornyot, hajot es szentelyt. A toronyra hathatott az akkor eppen epulo foteri templomtorony sziluettje. Negyzetes alakbol indul ki, majd legfelso szintjen hatszoguve valik. Also szintje csucs ives keretbe zarja a fokaput. A legdiszesebb az utolso elotti, a hajofodel fole emelkedo kofialekkal, oraval diszitett szint. Az ot boltszakaszos, tampillerekkel megerositett hajot ha rom oldalu szentely zarja. Hossza 27, szelessege 10, magassaga atlag 9,50 meter. A cintermet 1850-ben ko-fa keritessel vettek korul. A szentelyt es hajot Stein Janos, illetve Hosszu Marton es Szatmari Karoly freskoi diszitik. A szazad vegen az a Bardocz Sandor minorita atya volt a templom lelkesze, aki meg kaplankent 1849-ben Schweidel Jozsef es Torok Ignac aradi vertanukat gyontatta es kiserte a vesztohelyre. 1901-ben letesult itt onallo plebania.

A templom diszesseget fokozza ket utobb idehelyezett muemlek. Az egyik az elotte levo diszkapu vagy fogadalmi kapu. Ezt egy tobb eves pestisjarvany utan 1747-ben allittatta Biro Jozsef plebanos a Szent Mihaly-templom ele, a cinterem kapujaul. Kivitelezoje Johannes Konig bajor szobrasz. Mikor a foteri templom koruli epuleteket lebontottak, ez a kapu magara maradt, ugyhogy 1899-ben ide helyeztek at. Sajnos, a barokk mintazatu pillereket elpusztitottak. A mostani kapu kisebb, mint az eredeti, de annak nagykaput zaro szoborfulkeje es a folotte levo Szent Mihaly arkangyal-szobor, valamint a tole jobbra-balra eso harom-harom, szenteket abrazolo szobor eredeti barokk alkotas. A muvesz remek komponalo kepesseget bizonyitja e mu. A fulke alatti pajzs latin roviditesei az epitteto plebanos nevere es a felallitas evere utalnak. 1944 oktobereben granatrobbanas is kart tett a muemlekben, amely ma surgos restauralasra szorul.

A masik ide helyezett ertekes barokk alkotas ugyanannak a nagy pestisnek a megszunesere emlekeztet: egy kecsesen faragott fogadalmi oszlop a templom mogott. Ezt grof Kornis Antal fokormanyszeki tanacsos es felesege keszittette Schuchbauer Antal szobraszmuvesszel 1744-ben. A Farkas utca es a mai Egyetem utca talalkozasanal akkor kialakult kis barokk teren allott, s a varos elso terszobra volt. Ausztriai hasonlo alkotasokbol ihletodott. Az angyalfejekkel es felhokkel atfont oszloptorzson egy lenduletes Maria-szobor all. Testet fodros lepel fedi, arca fiatalos. Jobbjat dramai mozdulattal mellere teszi, baljat egy angyalfejen pihenteti. Ugyanez a szobor visszater a Ferenc-rendi templom homlokzati fulkejeben is. Meg szerencse, mert a nyolcvanas evekben - mig epitotelep volt itt - az emlekmuvet megrongaltak, Maria fejet leutottek s a szobor ujabban is a lakonegyed barbar romboloinak celtablaja. Az egesz muemlek egyuttes egyebkent is ma eltorpul, elveszti hatasat a nyolc-tiz emeletes tombhazak kozott. Meg igy is jo, hogy megmaradhatott, mert az 1980-as evekben a templom elkoltozteteset terveztek.

A templomtol jobbra eso 136-138. szamu epuletben ma is aggmenhaz mukodik, Kolozsvar egyik legnagyobb multu intezete. Kezdete a homalyba vesz; az a hagyomany, hogy II. Endre kiraly leanya, az 1235-ben szentte avatott Erzsebet alapitotta volna, ketseges. Mindenesetre elozmenyeul a kolozsvari varosi korhazat kell tekintenunk, mely az 1300-as evekben a Komalban, a kesobbi Erzsebet ut aljan mukodott. 1366-bol mar adat van rola, hogy Nagy Lajos kiraly engedelyezi: a korhaz csertoro malmat lisztelo malomma alakitsa. 1557-ben Izabella kiralyne ajandekozza meg, s nevet Szentlelekrol Szent Erzsebetre valtoztatja. A zavaros idokben, 1671-ben a korhaz a Foterre koltozik, akkor unitarius jellegu, s csak 1718-ban kerul ujra katolikus iranyitas ala. 1768-ban Bajtay Antal puspok rendeli el a fertozesi gocpontot jelento korhaz kikoltozteteset a belvarosbol. Ehhez a szentpeteri volt minorita rendhazat cserekent kapjak meg, itt folytatjak tevekenyseguket. 1818-ban a szentpeteri egyhazkozseg es az aggmenhaz lelki iranyitasa egyesul, mindkettot ugyan az a minorita latja el. Ekkor az elnevezese is igy modosul: Szent Ferenc es Szent Erzsebet agg szegenyek haza, ugyanis 1820-ban a megnyilo Karolina Korhaz fenntartasara rendelik a jovedelmek felet, s itt csak az aggok maradnak. A mostani epuletet 1855-ben kezdik el epiteni, s az 1870-es evekben nyeri el mai alakjat. A kapu feletti toronyfulkeben Szent Erzsebet szobra all. A nyugati szarnyhoz utolag kapcsolt resz a lelkeszi lakas es iroda. 1912-tol az aggok ellatasat a szatmari irgalmas noverek vegeztek. 1948-tol allami intezet lett.

A Szent Peter-templomtol visszafele indulva, az egykori dohanygyarral szemben nyilik a Dohany (korabban Tutunului, ma Petofi Sandor) utca, amelyen vegighaladva beerkezunk a Honved utcaba. Itt, a 40. szam alatt a suketnemak iskolajat talaljuk, mely 1888-ban nyilt meg, nagy negyszogletu, egy emeletes epuletben. Vele atellenben, a 31-es szam alatti ketemeletes hazban mukodik a Vakok Intezete; 1900-ban alapitotta a varos, impozans epulete 1903-ra keszult el. Az 56-os szamu foldszintes haz a Maria Valeria leanyarvahaz otthona volt, ma a Kepzomuveszeti Liceum mukodik benne. A Szent Antal fiuarvahaz a szemben levo oldalon fekudt. Itt a jobbra vivo Kovespad (Pietroasa, most Aurel Suciu) utcan tul kezdodott a Kozep utcai hostat, melynek egykori modos telkes hazait az 1980-as evekben toroltek el a fold szinerol, helyukre tombhazak epultek. Ez az utca az egykori Vegsor utcanal (Hosok tere, Marasti ter) talalkozott a Magyar utcaval, igy megosztotta a kelet fele vivo forgalmat. Az epitkezesek soran delre teritettek az ut iranyat, igy megnoveltek a Magyar utca tulterheltseget.

©Gaal Gyorgy

"Kolozsvar,Millenniumi Kalauz", Polis konyvkiado, Kolozsvar 2001