 |
 |
|||||||
 |
||||||||
 |
||||||||
 |
 |
 |
||||||
|
|
|||||||
|
||||||||
|
||||||||
|
|
|
||||||
Kos Karoly
KOLOZSVAR
Ragyogo, fiatal, meleg majusi napsutesben nezek le a hegyoldalbol s alattam a Szamos tersegen terpeszkedik a varos. Latom a piaci oreg Szent Mihaly-templom tornyat, latom a nagy ut kanyargo vonalat, ahogy jon kifele, felem a palyaudvarig, latom a Fellegvarat es a zold hegyoldalt, a regi Komalt s latom hatul, messze a Feleki-hegyet s az utat, aki a hegytetorol feher szalagban csavarodik lefele, a varos fele s odasimul szepen a ven Bethlen-bastya melle. S ott ime a Farkas utcai tornyatlan templom magas fedele is, a Magyar utcai templom ketagu tornya meg az a furcsa tuzoltotorony, akinek a toveben laktunk egykor. S azutan a tenger sok hazfedelet meg tuzfalat, ahogy tornyosodnak-zsufolodnak egymasra s szembe villan egy-egy ablakszem, akiben a nap tuzlangja tukrozodik.
Korulottem bekesseges csend. A fak nem mozdulnak s csak neha s szinte felve csippent egyet-egyet valami aproka madar. Azutan hirtelen szapora pergessel dobol egy sort a zsendelyfedelen a tarka harkaly es ahogy csuf rikacsolassal elrepul azutan, meg nagyobb lesz korulottem a csend. S most, ebben a csendessegben hallja meg a fulem a messze varos mormolo, muzsikalo hangjat. Olyan ez, mint az ures tengeri csiga hangja, ha fulunkhoz szoritjuk.
Ez itt alattam, ez a varos: Kolozsvar. Tudom. A hazak, templomok, a kivillano utcakanyarulatok, ott messze a vashid, negy sarkan a negy „palotaval”, alatta a Szamos (alig van benne most viz), a lombos Hazsongard, benne Szenczi Molnar Albert porai, aki meghalt egykor, mert nem birta tovabb a nyomorgast. Koros-korul kerito hegyek, lombos szelid hegyek, es a szantofold-csikok is ott messze a Bekas fele es ez az oldal is, ahol most allok, es nezek lefele, a csillogo messzesegbe [...]
A nepszamlalas nemregen megallapitotta, hogy szazezernel tobb ember lakja a varost, aki ma minden erdelyi varosnal nepesebb; Aradnal, Varadnal is. Tudom ezt, mint ahogy arra is emlekszem jol, hogy negyven esztendovel ezelott harminchetezer lakosa volt, igy tanultam az iskolaban. Azota szinte haromszorosara szaporodott itt az ember – es kozben vilaghaboru volt. Istenem...
De elmondja a foldrajz statisztikaja azt is, hogy a varost haromfele nemzet lakja: magyar, roman es nemet; es het elosmert vallasfelekezet tizennegy templomban es egy csomo imahazban buzgolkodik. Van a varosnak egyeteme es akademiai, negy teologiaja es egy papneveloje, harom magyar felekezetnek ot kozepiskolaja es egy csomo allami iskola, szakiskola es minden elemi iskola. Negy puspok lakja a varost es ket allando szinhaza van. Korhazai es muzeumai es konyvtarai vannak folosen, magyar, roman es nemet ujsagjai. Sporttelepe es strandja, setatere es szobrai, piacai, utcai, sikatorai, vizvezeteke, aszfaltja es villanyvilagitasa. Meglehetosen mindene van, ami a mai Europaban egy szazezer lakosu varost szokvanyosan megillet. A statisztika pontosan tudja ezt es elsorol mindent nekunk. Szejjelszedi a varost a legaprobb reszeire es semmit nem titkol el. Mint ahogy a boncolo orvostanar szejjelszedi a keze ala kerulo emberi testet, pontosan es gondosan, a lefejtett bor alol kikerul minden szovet es izom es in es ideg, elokerul a tudo, a sziv, a gyomor, az agy, a vese es a maj es minden csont es porc is vegul. Nem marad titka tobb a felboncolt emberi testnek.
De vajon megosmerte az orvos azt az embert, akit felboncolt, es szamba vette minden testi porcikajat? Vajon tudja-e most mar, ki is volt az az ember? Vajon az izmok, idegek, a gyomor, a sziv es agy vagy a csontok teszik-e az embert csupan, aki megszuletik, dolgozik, vagy henyel, szeret, nevet es sir, gyermeket nevel, verekedik es kibekul, takarekoskodik vagy pazarol? Aztan meghal. Vajon az epuletek, az utcak es terek, a kocsik es autok, villany es aszfalt meg a csufolodo, tulekedo emberek teszik-e a varost, aki ime, szinten szuletik es el, beteg es egeszseges, vidam es gondokkal vajudik, duzzad, vagy sorvadva zsugorodik, bolcs avagy bolond es egyszer meghal? Szuletik, el es meghal, mint az ember. Egyik varos hamarabb, masik kesobben, de mindenik kivetel nelkul elmulik. Mert minden szerves eletegysegnek ez a sorsa, es minden varos szerves eletegyseg.
*
Most itt terpeszkedik alattam a volgyben es hallom lihego lelegzeset es erzem, hogy izzad es szuszog, mert a fellegtelen egrol irgalmatlanul tuzel le rea a magasan jaro majusi nap. Es ez a varos mar nem gyermekvaros. Regen szuletett meg, a kilencszaz esztendot betoltotte mar. Es ez szamottevo idot jelent egy varos eleteben is.
Aproka iskolas gyermekkorombol emlekszem, hogy az egesz varos fel volt turva, minden utcaja felbontva, es mely sancokat ugraltunk at sok ideig nagy elvezettel: a vizvezetek es csatornazas keszult akkor. A Farkas utcai Reformatus Kollegiumba jartam iskolaba, es az egyetem tajekan a mely sancbol nagy kokoporsokat banyasztak ki a munkasok. Romai koporsok voltak, tudom, es most a muzeumban vannak. A romaiaknak volt itt varosuk egykor, melyen a mai varos alatt es annak a varosnak neve volt: Napoca.
De annak a varosnak [semmi koze sincs] a mai Kolozsvarhoz, elod je volt csak, aki szinte ketezer esztendeje elt itt, azutan meghalt, eltemette az ido es a Szamos iszapja, meg a hegyekrol lemosott fold. A mai varos kilenc vagy talan kilenc es felszaz esztendo elott szuletett meg es nevet Klus varatol orokolte, aki itt orizte a magyar kiraly erdelyi tartomanyat.
Erdelyi szasz testvereink valoszinuleg mosolyognak az en hiu tudatlansagomon, mert ok bizonyosan tudjak, hogy a mai varost Geza kiraly idehivott elso nemet telepesei alapitottak es kereszteltek Klausenburgnak. Nem feleselek veluk, mert nekik is igazuk van. De tudom, hogy a kiralyi var allott mar regen akkor, amikor a vajda a hazat kereso nemet vandorokat Klus-var ala, a mar ott elo vari nepek koze telepitette, hogy a var falujabol a maguk tudomanyaval varost epitsenek ki. A csecsemo falu tehat varossa nott meg, de a gyerekvaros sorsarol kicsit tudok. Gondolom, szukos viszonyok kozott sok munkaval, semmi kulonos elorelatassal valo elet volt az, es neveleset hol a puspok, hol a kolozsmonostori apatur iranyitotta. A vajda nem sokat gondolt vele; mas varosban, mas varban szekelt, mert Kolozsvar a tartomanya szelen, eldugott helyen fekudt, hadak utjaba se esett, a kereskedelem utjaba sem, es a videke is szegenyes volt termofoldben es nepekben. Es lam, egyszerre – alig ketszaz esztendos volt meg akkor – a kiraly megis nagykorusitotta a varost. Kolozsvar a maga ura lett, nem parancsolt tobbe itt se puspok, se apatur, s a varoskapu kulcsat a maga zsebeben tartotta a varosbiro. S azutan, egeszen varatlanul, megajandekozta a varos a vilagot a maguk koranak ket vilaghires muveszevel: a szobrasz Kolozsvari testverekkel.
Senki sem tudja, en sem, mi volt a titka ennek az eldugott varosnak, akire se az Istennek, se a vilagi hatalmasoknak nem volt lathato gondjuk, hogy megis es allandoan fejlodott es nott, hatalmasodott es gyarapodott. Es nem hiszem, hogy valaki is megfejti valaha is annak a titkat, hogy Zsigmond kiraly (es csaszar) Kolozsvar varosaban miert epittette meg az orszagnak akkoriban talan legnagyobb, de mindenesetre legmuveszibb templomat, a piaci Szent Mihaly-templomot. Ki protezsalhatta ezt a varost a messze kiralyi udvarban? A varos nem fecsegte ezt ki soha. Kolozsvar ma sem fecsego, nem hencego varos, s akkor sem volt az.
Az meg azutan igazan puszta szerencse volt, hogy egy kolozsvari polgar hazaban szuletett meg a vajdanak, ama Hunyadi Janosnak kisebb fia: Matyas, akibol – szinten a sors kulonos kegyelmebol es nem a dolgok megszokott rendje szerint – kiraly lett kesobb. Viszont az mar a kolozsvari polgarok eszet dicseri, hogy a kiraly nem felejtette el az o szulovarosat, es a legkulonbozobb privilegiumokon es adomanyokon kivul azt is megparancsolta, hogy ezentul pedig a varos felvaltva evenkent magyar es szasz birot es tanacsot tartson. Így rendelkezett a roman szarmazasu Mathias Corvinus, aki egy kolozsvari szasz polgar hazaban latta meg a napvilagot. Lehet ezen mosolyogni es jo dolog vegul bolcsen megnyugodni a sors furcsa es elkerulhetetlen vegzeseiben.
Akkor mar a varos neve „kincses Kolozsvar”, es talan ezert valasztottak a kulon Erdelyorszag elso vajdai, a kiralysagrol lecsuszott Szapolyaiak, egyik fovarosukul. Es ha Tordan is iktattak a bolcs erdelyi rendek orszag torvenyebe azt, hogy „kinek-kinek az o hite pedig az o maga dolga”, de Kolozsvar dontotte el, hogy Erdelyorszag magyarsaga sok valogatas utan vegezetul tulnyomo tobbsegben Kalvin hitet vallalta a magaenak.
A varos kitunoen kihasznalt konjunkturalis ideje azonban ujra lejart. Nem tudom, miert, de eppen a kalvinista fejedelmek nem szerettek ezt a varost, hanem Gyulafehervarat, Erdely osi fovarosat epitettek meg maguknak. Oda telepitettek minden jot: puspokot, foiskolat, magnasokat es zsidokat, nemetorszagi hires professzorokat es olasz muveszeket. Es megis: Szenczi Molnar Albert Kolozsvart halt meg es Apaczai Csere Janos Kolozsvarra futott Gyulafehervarrol, hogy tanithasson, es Totfalusi Kis Miklos nyomdaja Kolozsvart dolgozott. Gyulafehervar pedig ma egy szegeny, tengodo kisvaros.
Azutan elmult a szabad Erdelyorszag boldog alma, es Erdelynek Becsbol parancsolt a csaszar. A Gubernium pedig addig-addig probalkozott, amig vegul – Kolozsvarra koltozott, a varosba, akinek mar csak a gunyneve volt akkor „kincses”.
Szegeny lett a varos es azota is szegeny, talan legszegenyebb varosa Erdelynek ma is. De az elso magyar szinhaz itt epul meg, es itt az Erdelyi Muzeum is, es ahogy elmulik az osztrak vilag, idekoltozik Erdely tudomanyegyeteme.
Senki soha hivatalosan tan ki nem mondotta a szajan es semmi hivatalos iras ki nem hirdette, de Kolozsvar Erdely fovarosa szaz es szaz evek ota a mai napig. Pedig sem a regi fejedelmek nem akartak, hogy az legyen, se az osztrak csaszarok, se a magyar kiralyok, se a mai roman imperium. Az imperiumvaltozaskor az erdelyi roman kormanyzotanacs Szebent valasztotta szekhelyul, de mar egy esztendo mulva szep csendesen, szinte titokban minden politikai es koz igazgatasi vezetoseg egyszerre csak Kolozsvaron volt. Alig is vettuk eszre, megint csak fovaros lettunk. Pedig igazan nem ambicionalta ezt akkor senki kolozsvari polgar.
Emlekszem arra is jol, hogy azokban az idokben a romaniai magyarsag varosai kozott milyen adaz versenges dult az elsosegert. Marosvasarhely, Arad, Nagyvarad es Temesvar a legkomolyabban ambicionalta, mindenik maganak a magyar kisebbseg szellemi, politikai, illetoleg tarsadalmi es gazdasagi iranyitasat. Vasarhely azon a cimen, hogy szekely fovaros es a magyarsag lete ott nincsen es nem lehet veszedelemben; Varad azert, mert Ady Endre ott ujsagiroskodasa ota szellemi vezetesre predesztinaltnak tudja magat; Arad azert, mert zsirosan gazdag, erosen magyar es nepes; Temesvar azert, mert sok a penze, gyarai es eros bankjai vannak es aldozni tud es akar az elsoseg ellenertekekeppen. Csak Kolozsvarnak nem volt egy szava sem, egy tetje sem, egyetlen eselye sem ebben a versenyben: magyar polgarsaga szegeny, videke inkabb roman, mint magyar, se gyaripara, se kereskedelme, magnasai megfogytak, milliomosai sohasem is voltak, magyar szellemisegenek jo resze repatrialt es roman lakossaga az imperiumvaltozas utan nagy szamban meggyarapodott.
Azutan egyszer csak megszunt a verseny: versenyen kivul Kolozsvar vezette es iranyitotta a magyar kisebbseget: politikaban, sajtoban, irodalomban, tudomanyban, meg szinte-szinte gazdasagilag is.
Nem tudom, hogyan es miert tortent ez igy, es talan senki sem tudja soha megfejteni ezt a titkot. De igy volt, igy van, s ez Kolozsvar.
*
Vannak Erdelynek regi varosai, kulonos, patinasan romantikus es festoi fekvesu varosai, hogy lattukra onkentelenul felsohajt az ember: Istenem, be gyonyoru. Ott van a hires, szep Brasso, amelyik jo harmadreszben magyar varos is, ott van a tipikusan szasz architekturaju erdekes Szeben es a romantikusan kozepkori Segesvar. Vannak modern, fenyuzessel kiepitett varosai, mint Marosvasarhely, meg inkabb Arad es leginkabb Temesvar. Kolozsvarnak a fekvese egyaltalaban nem elragado vagy meglepo; ami regi multjara emlekezteto muveszi, varosepiteszeti egyes emleke volt, regen es barbarul leromboltak ostoba, hozza nem erto varosi vezetoi, modernul valo kiepitese a nyolcvanas es kilencvenes evekre, a magyar muveszet legszerencsetlenebb idejere esik, es minden hozzaertes nelkul, minden terv nelkul hajtatott vegre. Meg a Matyas kiraly szulohazat is kepesek voltak akkoriban hamisan restauralni, es draga penzen egy igazan ide nem illo, becsi termesu, de keleti exportra szant architekturaval biro szinhazat epiteni a regi, stilusosan izleses Farkas utcai szinhaz helyett. Tortenelmileg hires Redut-epulete hasznalhatatlan ma, uj varoshazara sohasem jutott penze a varosnak, gyonyoru piaci Banffy-palotaja paratlan szepsegu barokk homlokzatat boltok ronditjak, elokelo szepsegu arkados udvaran otromba moziepuletet epitettek... Mindenutt unalmas muveszietlenseg, pusztitas, rossz atalakitas, amerre az ember csak nez – az egyes targyakban. Es megis, aki lato szemmel nezi es latja a varost, meg kell allapitsa:
Ennek a varosnak minden erdelyi varos kozott a legvilagosabb, legmuveszibb, legattekinthetobb alaprajza van; utcainak, tereinek aranya mind kozt a legjobb, az egesz varos ugy, ahogy van, mindenekfelett elokelo, patinasan nemes architektura. Nincsen muvesz, aki jobban tudta volna megtervezni a Foteret mereteiben, a templom elhelyezeseben, a korito hazak szelessegi es magassagi aranyaiban, a sugar iranyban betorkollo utcak elhelyezeseben es vegul abban, hogy ezen a piacon ott van a legmuveszibb szobor, melyet valaha magyar muvesz alkotott, es az a szobor ugy van elhelyezve a maga templomhatterevel, hogy parja a vilagon alig akad.
*
Csudalatos varos, amelyik ezt az o furcsa, de oroklott es patinas erthetetlenseget, a maga specialis kolozsvari belyeget reanyomja polgaraira is menthetetlenul. Hatalmaba keriti az embert, aki falai koze telepedik, es levegojet beszivja. Megbabonazza es magaeva teszi.
Az imperiumvaltozas ota Erdely minden varosa kozott Kolozsvar polgarsaga cserelodott ki legnagyobb szamban es aranyban. Innen, a hivatalnok- es tanar-varosbol koltozott ki legtobb regi polgar es ide ozonlott be a legtobb uj polgar. A haboru elott kozvetlenul hatvan ezer lakoja volt a varosnak es ma szazezer van.
De vegeredmenyben csak annyi tortent, hogy a varos megnott. Az egeszeben szinte kicserelodott polgarsag azonban maradt a regi varos regi polgarsaganak egyenes utoda, szokasokban, hangban, termeszetben szinte-szinte megrogzotten ugyanaz.
Az uj polgarsag tulnyomo resze roman es ennek is jo resze regati, akit mindenutt ugy osmerunk, mint higany-termeszetu, izgekony, hangos, szenvedelyes, vidaman mulatos emberfajtat. Valoban, ilyenek is Vasarhelyt, ilyenek Varadon, ahol a regi varosbeliek is hasonlokeppen hangos, vidam kedvu, izgekony emberek. Es tapasztaltam is, hogy Varadon vagy Vasarhelyt a legszigorubb ejjeli zarorarendeletet ostromallapot idejen sem respektalta senki. A kavehazakban es vendeglokben vigan mulattak hajnalig magyarok is, romanok is. De Kolozsvaron a zarora azert nem erdekli az embereket, mert a legregatibb fiatal lovastiszt vagy repulos is ejfelkor asitva kel fel a kavehazi asztal mellol es zarorakor a pincerek nem jonnek zavarba, hogy kit tavolitsanak el a lokalbol.
Mas varosbol, mas videkrol idevetodo erdelyi vendegeink szinte egyhangulag allapitjak meg idotlen idok ota maig, hogy Kolozsvar unalmas, ecetes kedvu, almos bugris feszek...
*
Alattam a volgyben terpeszkedik a varos es a nap hanyatlik lefele, hajlik az Oreg-havas violaszinu harmas koronaja fele es a Fellegvar arnyeka a fel varost takarja mar. A Feleki-hegy soteten tornyosul a langolo alkonyati egbe es a varos tompa zugasat az eledo madarak vidamodo hangja nyomja el itt, a lombos bretfui hegyoldalon. A kemenyekbol vekonyan szall a kekesfeher fust, egyenesen felfele, es ragyog, ahogy keresztulragyogja a nap.
Alattam a sotetedo volgyben mind gyorsabban mosodnak ossze a varos apro reszletei, fedelek olvadnak ossze sotet tomegge, tornyok plasztikus tomege stilizalodik egyszeru sziluette, sotet nagy foltokba egyszerusodnek a szinek es itt is, ott is felpislog a sotetebb helyeken egy-egy lampa sarga fenye, amikor a nap a hegy moge bukott le. A feleki orszaguton eles reflektorfeny villan es mozdul es kanyarodik lefele, majd eltunik, azutan ismet szemembe villan kozelebb es lejjebb, keveje vegigsimitja a foldet es elhalvanyul megint: auto jon lefele a tordai szerpentin uton ott. Sok szazszor es ezerszer lattam ezt a kepet mar, es jottem en is lefele nemegyszer azon a szerpentin uton igy, este tajan. Es sok szazszor es ezerszer gyalogoltam a hidelvei Hostaton at be a varosba, keresztul a hidon es behunyt szemmel is, vaksotet ejszakaban is mindig pontosan tudtam, hol jarok, minden lepesemnel tudtam, akarhol barangoltam is a varosban es a varos kornyeken. Osmerem az utcakat, meg akinek a nevet sem tudtam soha, a hazakat es koveket is osmerem, es lattam, ahogy regi varosnegyedek haltak meg es szulettek azutan ujra. Es embereket, egesz generaciokat osmerek mindenutt a varosban, apakat es fiukat, akikbol apak lettek. Lattam uj embereket bekoltozni regi utcakba, es regieket elvandorolni mas utcakba, kijjebb a varosbol es a temetobe is sok ember orok bekoltozeset lattam. Es ha felteszem a kerdest most: ismerem-e ezt a varost hat? Oszinten bevallom: nem tudom; nem merem vallalni, hogy osmerem. A koveit, az utcait, ami megfoghato, ami szemmel meglathato belole, azt talan igen, de ami azon belul van, ezer eve el es elni fog, amikor en mar regen fold leszek ismet, azt atfogni, osszefogni nem tudom, nem birom, annak csak egy emberelet villanasnyi sugarat lathattam meg, egy emberelet leheletnyi illatat szivhattam magamba csupan. [...]
1934
**FOOLDAL * E-ALBUM * HASZNOSSAGOK *OKTATAS*MUVESZET *EGESZSEGUGY * TURIZMUS * MEDIA * BUSINESS * SURGOSSEG**
|
ALBUM * HASZNOSSAGOK *OKTATAS*MUVESZET *EGESZSEGUGY * TURIZMUS * MEDIA * BUSINESS * SURGOSSEG**EGESZSEGUGY * TURIZMUS * MEDIA * BUSINESS * SURGOSSEG**
www.NoNameTravel.ro www.NoName.Travel www.iAvion.ro www.iHotele.ro www.v-Market.ro www.e-Bursa.ro www.ClujNapoca.ro