E-MAIL * CJ-MAP * IDOJARAS * VIRTUALIS POLGARMESTER * VIRTUALIS TANACS * NAPOchat * E-SZAVAZAT* KERESES

Puspoki rezidencia	Andrasovszki csaladihaz	Hory Bela terveztette	Kereskedelmi es iparkamra	lutheranus egyhaze
Lutheranus templom	kapualj, falai a gotika idejebol	Szappan[y] utcai sikator	Unitarius templom	Unitarius kollegium
		Brassai Samuel Liceum.

A Foter delkeleti sarkan, a Kozponti Szallo (Hotel Central) mellett kelet fele nyilik a Magyar utca: az Ovaron kivul kiepult ''uj varos''legregibb utcaja. Neve mar 1372-ben felbukkan ''Platea Mager utcha''alakban, s nyilvan azert kapja ezt az elnevezest, mert a nagyreszt szasz lakossagu Ovarhoz kepest itt sok magyar lakhatott. A magyar polgarsag 1453-as osszeirasaban ''Longa Platea'', vagyis Hosszu utca a neve, s mar akkor megkulonboztetik varfalon beluli es kivuli reszet. A belso reszben 25 magyar csaladot, a kulsoben egyik oldalon 72-t, a masikon 80-at vesznek nyilvantartasba. Az aranylag nagy szamok is mutatjak, hogy ez lehetett a kozepkori varos leghosszabb utcaja. A Kulso- es Belso-Magyar utca elnevezesek az 1660-as evektol valtak rendszeresse, bar a kulso reszt idonkent Szent Peter utcakent is emlegettek. Ez azzal magyarazhato, hogy mig az osszes tobbi varfalon kivuli utca a var felol epult ki, ez az egykori Szentpeter falu foutcaja volt, amelynek kozpontjat ma is jelzi a templom. Onnan terjeszkedett a varos fele, s igen koran megtortent az osszeepules. Felvinczi Gyorgy errol az utcarol jegyzi meg viccesen 1706-ban, hogy tobb szasz lakost talalhatni benne, mint magyart. Az 1744-es szamadasi jegyzokonyv azonban ellentmond ennek: a Belso-Magyar tized 203 adozo alanya kozul mindossze 15 nemet, viszont itt lakik Endes Peter fobiro, Pakei Janos unitarius pap, Gyergyai Pal szenator, harom arisztokrata csalad (Kemeny, Wesselenyi, Banffy), s rengeteg egyertelmuen magyar nevu polgar. Az utca szerencsesnek mondhato, mert 1704 ota egyetlen nagyobb tuzvesz sem pusztitott benne, ugyhogy eltekintve az unitariusok epitkezeseitol, szazadunk elejeig megorizte kispolgari jelleget. A csaladi hazaknak csak a homlokzatat modositgattak, a falak a regiek maradtak. Az utca nevet eloszor 1899-ben valtoztattak meg kozigazgatasi hatarozattal: a belso resz Kossuth Lajos nevet kapta, a kulso pusztan Magyar utca lett. Minthogy 1918. december 24-en ezen az utcan vonultak be a varosba a roman kiralyi csapatok, az egesz (Kulso es Belso) utcat Calea Victorieinek (Gyozelem utja) kereszteltek el. Aztan Ferdinand Foch tabornoknak, az antant csapatok parancsnokanak a halala (1929) utan az egesz ut neve Maresal Fochra valtozik. 1940 oszetol ujra Kossuth Lajos es Magyar utca a hivatalos neve. Az elobbi 1964-ig fennmarad, az utobbit mar 1945 novembereben Voros Hadsereg utjara valtoztatjak. 1964-ben ujra egyesul neveben a ket szakasz: Lenin ut lesz, aztan az 1989. december 21-en Kolozsvart 26 aldozatot (koztuk magyarokat is) kovetelo s a Ceausescu-diktatura bukasahoz vezeto megmozdulas gyozelmenek datuma: December 22. kerul meg 1990 elso heteiben a ketnyelvu nevtablakra. Utobb a varosvezetoseg jovahagyta ezt az onkentes tablacseret, csakhogy ekkor a nevtablak mar csupan roman nyelvuek. Kesobb az elnevezest a gyozelem napja helyett a helyi spontan tuntetes kezdetenek napjat tekintve, 1989. december 21.-re helyesbitettek. Az utca a varos fo uto ere, itt halad at a kelet-nyugati forgalom.

Az egykori Belso-Magyar utca - a mai nyelvhasznalatban meg mindig Kossuth Lajos utca - hazainak ismertetese elott emlitjuk meg, hogy Kolozsvarra erkezese utan 1656-ban itt lakott egy ideig Apaczai Csere Janos, s a Kuun grofok ma mar nem azonosithato hazaban 1828-1829-ben Barabas Miklos, a festomuvesz.

A bal oldal, az eszaki sor elso epuletei a lutheranus egyhazei. A reformacio idejen tiszta unitariussa valt varosban csak az 1690-es evekben, Zabanius Izsak szebeni pap itteni szervezo- es meggyozomunkajanak eredmenyekent alakul ujra szasz lutheranus (evangelikus) egyhazkozseg. Ez 1698 tajan a Belso-Magyar utca elejen vasarol maganak hazat, s itt imatermet rendez be. 1700-ban tornyot is emelnek a haz fole. A saroktelket templomepites celjara 1803-ban vasaroljak meg a reformatus egyhaztol, es az energikus szervezo, Martin Liedemann lelkesz eloteremti a szukseges penzt is az epitkezeshez. 1816. majus 29-en kerul sor az alapkoletetelre, s Winkler Gyorgy tervei szerint 1829 novemberere keszul el a templom. Falaiba beleepitik a meszarosok Szappan[y] utca vegi un. kerek bastyajanak koanyagat is. A templom eszak-deli fekvesu, Magyar utcai frontja 18, hosszusaga 34, belso magassaga 15 meter. Tornyat 1914-ben negy meterrel magasitottak, ugyhogy most 43 meter. Homlokzati latin felirata: PIETATI (A kegyessegnek). Az epulet stilusat a kesei barokk elemek dominaljak, itt-ott a klasszicizmussal keveredve. Belso tere a jon oszlopfejekkel meg inkabb barokkos, de feher-aranyozott berendezese mar empire-klasszicista. Oltarkepet Slabi Daniel kurator Johann Gentiluomo akademiai festovel keszittette; az 1843-ban leleplezett Liedemann-emlektabla 1932-ben kerult mai, jol lathato helyere. Liedemann utoda, id. Hintz Gyorgy lelkesz 1861-tol rendszeresitette a nemet mellett a magyar nyelvu istentiszteleteket, azota is mindket nyelven predikalnak a templomban. A nemet Liedemann-tablan kivul tobb jotevo, lelkesz es puspok emlektablaja talalhato a templomban (az udvari kapu mellett a ket kolto fogondnok, Remenyik Sandor es Bartalis Janos nevet orokitettek meg). Az evangelikus egyhazi epuletegyuttes udvaran allitottak fel szuletesenek 110. evfordulojan Remenyik Sandor mellszobrat, Vago Gabor alkotasat.

A Magyar utca feloli hosszu haz jol kivehetoen ket regi epulet osszevonasabol keletkezett. A kapuzat-boltozat meg gotikus, a foldszinti falakban meg reneszansz ajto- es ablakkereteket talalunk. A mai homlokzatot a templomepites utan a mult szazad elso harmadaban alakitottak ki puritan, klasszicista stilusban. A vegleges osszeillesztes csak az elso vilaghaboru utan tortent, mert a korabbi felveteleken latszik, hogy a keleti hat ablak felett sokkal meredekebb a fedelszek, az udvar felol pedig ma is megkulonboztetheto a ket epulet. Itt es az udvari epuletben mukodott 1948-ig a lutheranus elemi iskola, itt van a papi lakas, 1951-ben ide koltozott Aradrol a Zsinatpresbiteri Evangelikus Egyhazkerulet puspoksege a kozponti irodakkal. Ez az 1927-ben letesult puspokseg a romaniai magyar evangelikusokat fogja ossze; a nemeteknek Szebenben kulon puspoksege van. A haz lakoja volt helybeli lelkeszkent Remenyik Sandor iro baratja, az 1944 oszen elhurcolt es fogsagban meghalt Jarosi Andor, itt tanult az iskolaban az eloadomuvesz Tessitori Nora. A foldszintet a szazadfordulo ota uzletek kirakatai szabdaljak keresztul-kasul, pincejeben 1998-ban az egyhaz eloado- es kiallitotermet (Remenyik Sandor Galeria) alakitott ki.

A 3-as szamu, emeleten otablakos epulet mai eklektikus homlokzata a mult szazad vegerol valo. Kapualja, falai meg a gotika idejen keletkeztek. A kaputol balra eso cukraszda boltozatan ket baberkoszoruba foglalt cimer talalhato, a kirakata es bejarati ajtaja felett ket latin feliratos tabla: ''Invidiam ferre aut fortis au[t] foelix potest''(A bator vagy a boldog kepes elviselni az irigyseget) es: ''Miser[r]ima est fortuna quae inimico caret''(A legnyomorusagosabb az a szerencse, amelynek nincsen ellensege). A ket tablabol osszekombinalhato az 1642. majus 7-i datum, a reneszansz atepites feltetelezheto ideje. Az udvari szarnyat csak 1906-ban kapta az epulet. Az emeleti berlakast az egyetem megnyitasa utani evekben harom hires orvosprofesszor is hasznalta: Geber Ede, az elso borgyogyasz tanar, Klug Nandor fiziologus es Purjesz Zsigmond belgyogyasz.

A 7-es szamu uzlet- es lakohazat mindenki Sora neven ismeri, ugyanis a pragai Sora ceg szamara epult foldszintje es felemelete a Strasser es Ohlbaum ceg tervei szerint 1938-1939-ben. Masodik-negyedik emeleten luxuslakasok vannak. A foldszinti uzletkozpontot ujabban megint Soranak hivjak. Az unitarius egyhaznak harom hazas telke volt ezen a helyen. A Foter feloli emeletes hazat a varos eleteben vezeto szerepet jatszo szemerjai Joo csalad birtokolta, toluk vette meg 1872-ben Berde Aron, az eppen megnyitott egyetem elso rektora. 1891-ben tole kerul vasarlas utjan a vallaskozosseg birtokaba. A kovetkezo foldszintes haz 1801-tol az unitarius papilak volt, leghiresebb lakoja 1835-tol 1862-ig Kriza Janos, aki itt szerkeszti meg az elso szekely nepkoltesi gyujtemenyt, a Vadrozsakat. A harmadik lebontott hazat 1696-tol a Pakey csalad birtokolta, mely tobb unitarius papot es tanart adott. Toluk 1819-ben arveresen veszi meg az egyhaz, az 1850-es evekben emeletet huzat ra, s ott alakitja ki a puspoki rezidenciat. Az epuletet 1887-ben a regi kollegiumhoz csatoljak. E harom alig jovedelmezo rossz allapotu (bar reneszansz kori) haz helyere huzatta fel az egyhaz a Sora ceg javaslatara es tamogatasaval a kornyezettol eluto bauhaus-tipusu szurke epuletet.

A kovetkezo ketemeletes sarokepulet (7. sz.) messzirol elarulja, hogy a mult szazad elejen kozepuletnek keszult. Ez az Unitarius Kollegium regi epulete. A varos egyik legrangosabb iskolaja alapitasat 1557-re teszik, eloszor az ovari zardaepuletben mukodott, s elso rektora eppen David Ferenc volt. De unitariussa csak 1568 tajan lett. 1693-tol a Foteren, a mai plebaniahaz eszaki reszeben, az iskola szamara epitett szarnyban mukodott. Miutan 1716-ban a katolikusok visszafoglaljak a foteri templomot, az iskolanak is tavoznia kell, s 1718-ban koltozik erre a helyre, ahol az egyhazkozsegnek egy Huszar Mihaly aranymuvestol vasarolt emeletes haza volt. Ehhez aztan a szazad folyaman hozzavasaroltak a keleti sarokhazat, a sikator menti es Szappan[y] utcai telkeket, s egyre toldottak-foldottak epuletuket. 1780 korul hatarozzak el, hogy egy uj epuletet huznak fel a tagas telekre, a Leder Jozsef vezette munka azonban csak 1801-ben kezdodik, s 1806 oszeig tart. 1860-ban a sikator felol meg negy tantermet epittetnek. A kis utca fele esik a ket emelet magas nagy auditorium is. A kilenctengelyes Magyar utcai front kesei barokk es klasszicista diszitoelemeket kombinal. Az elso emelet meander diszes faltukreivel diszesebb, a masodik emelet alacsonyabb, egyszerubb kikepzesu. Jon oszlopos ket urnaval kialakitott kapujat Hartmann Antal faragta; Leder erkellyel kombinalva mar tobb epuleten alkalmazta e tipust. A szazadfordulon ezt a kaput lebontottak, s az uj kollegiumepulet egyik udvari falaba epitettek be, rajta a felirat: ''Musis et virtutibus MDCCCVI / Communitas unitariorum reaedificavit''(A muzsaknak es erenyeknek, 1806. Ujjaepittette az unitariusok vallaskozossege).

Ebben az epuletben tanult a mult szazad minden jelentos unitarius szemelyisege Brassai Samueltol Szentivani Mihalyon, Kriza Janoson, Jakab Eleken at Gyallay Domokosig; itt szervezkedett a reformkori ifjusag, s itt allitottak ossze a Remeny c. zsebkonyveket. Az epuletben mukodott az egyetlen unitarius papnevelde, mely 1847-tol kulonvalt az iskolatol. A szazad vegen azonban a tobb mint 400 tanulot mar nehezen fogadta be ez az otven helyiseg, ezert valt szuksegesse az uj hajlek epitese. Miutan 1901-ben elkoltozott az iskola, az unitariusok berhazkent ertekesitettek az epuletet. Ide telepszik at a foteri Banffy-palotabol az 1860-ban alapitott Gaman nyomda, amelynek gepein a Petofi Muzeum, a Kolozsvari Hirlap, az Erdelyi Lapok keszult, s amely 1914 tajan szunt meg. A foldszinten uzleteket alakitottak ki. Az 1948-as tanugyi reform utan egeszsegugyi kozepiskolat helyeztek ide, most a Victor Babes Egeszsegugyi Iskolacsoport mukodik itt.

A regi kollegiumepulet utan keskeny kis utca kovetkezik, melyet eleinte Szappan[y] utcai sikatornak hivtak, mert itt lehetett a legkonnyebben megkozeliteni a ''Szappan[y]varost''. Az uj varosnak ebben a szegleteben ugyanis minden utca neve a szappannal kapcsolatos: Gorbe, Hosszu, Kofalsori es Kurta Szappan[y] utcakat emlegettek - kolozsvariak meg ma is ny-nyel ejtik a szot -, bizonyara azert, mert itt szekeltek a kozepkori szappanfozok. Meglepo, hogy megis csak 1724-bol van adatunk ilyen nevu utcarol. A Hosszu-Szappan[y] utca parhuzamos volt a Belso-Magyar utcaval, ennek telekvegi hatso gazdasagi epuletei nyultak oda, s csak a mult szazadban kezdodott el a levalasztas. A Kurta-Szappan[y] utca tulajdonkeppen a regi kollegium melletti sikator folytatasa, vege a Szappan[y] utcai bastyat erinti, melyet a takacsok vedtek. Ez csodalatos modon ma is all, sot a mult szazadban tuzoltotornyot epitettek ra, tuzjelzo haranggal. Ez a negyed kulonben a varos tuzfeszke volt, tobb eges is innen indult ki; az itteni lakcim nem volt tul bizalmat kelto. A Hosszu-Szappan[y] utca a szazadfordulotol Brassai Samuel, a Kurta-Szappan[y] utca David Ferenc nevet kapta es viseli ma is. Az elobbi utcaban (a mai Brassai Samuel Liceum mogott) volt az 1920 augusztusaban alapitott Minerva nyomda, Erdely legnagyobb magyar nyomdaja. A ket vilaghaboru kozti legtobb magyar konyvet es folyoiratot itt nyomtak. Allami nyomdakent egeszen a 80-as evek kuszobeig, a Szentpeteri-templomon tuli modern nyomdaipari kozpont felepiteseig mukodott. Helyen ma kulonbozo kisipari muhelyek es irodak, udvari reszen kepzomuveszek mutermei vannak.

A David Ferenc utcatol keletre az unitarius templom all. A foteri templombol valo kiuzetes (1716) utan az unitariusok evtizedeken at ideiglenes imahazakban tartottak istentiszteleteiket, csak 1791-ben kerultek abba a helyzetbe, hogy monumentalis templomot epittessenek. Ezen a kollegium melletti helyen akkor a pap es a kantor haza allott; megvasarolva ket masik telket, ide epitettek fel 1792-1796 kozott Turk Antal komuves paller tervei szerint ma is allo keso barokk, klasszicista es rokoko elemeket kombinalo templomukat. Lazar Istvan puspok szentelte fel 1796. december 14-en. A 43 meter hosszu, 21 meter szeles, 15 meter magas hajoju es 33 meteres toronyfalu templom homlokzatan az ''IN HONOREM SOLIUS DEI MDCCXCVI''(Az egyetlen Isten tiszteletere 1796) felirat olvashato. Az inkabb klasszicista homlokzattal szemben a belso inkabb barokkos, ujdonsaga, hogy a protestans igenyeknek megfeleloen egesz keskeny oldalhajokat alkalmaz, s a karzatokat ugy alakitja ki, hogy a belso ter ket egymast metszo ovalisbol alljon, ezek talalkozasanal pedig kupola jojjon letre. Az akantuszleveles rozsa-motivumos szoszek kesei rokoko jellegu. Turk ezzel a puspoki szekhelyen epitett templommal tipust hozott letre, szamos videki templom vette at megoldasait. A mester azonban tul meresz terveket keszitett, s a templom boltozata rovidesen repedezni kezdett. Az 1831-ben mar beomlassal fenyegeto boltozatot Alfoldi Antal epitesz mentette meg: keletrol es eszakrol kettos pillerekkel, a kollegium iranyaban pedig kettos ivvel tamogatta meg a falakat. A torony befejezeset 1796-ban penzhiany miatt boldogabb idokre halasztottak. Az egyszeru satorteto helyere a barokkos-hagymakupolas lezarast 1908-ban Pakey Lajos tervei szerint keszitettek. Igy a toronygomb magassaga 48,50 meter. A bal oldali kiskapu elotereben lathato a hires David Ferenc-fele kerek ko, amelyrol a Torda utca szegleten predikalva 1568 marciusaban unitarius hitre teritette az egesz varost. Ugyancsak ott all Lachovius Andras lengyel predikator latin feliratu es Molnos David fojegyzo, kollegiumigazgato magyar szovegu szereny sirkove (1691, 1836). Ezeket az 1920-as evekben helyeztek ide megorzesre. A falon lathato marvany emlektablat az egyhazalapitas 1968-ban megunnepelt 400. evfordulojan lepleztek le; a templomepites es az akkori renovalas datumat orokiti meg.

Azota szuksegesse valt az ujabb javitas. Az elmult evekben a fedelszeket erositettek meg, s a falakat vizmentesitettek, majd vasrudakkal fogtak ossze. 2000 nyaratol a homlokzatot renovaljak.

A templomtol keletre a szazadforduloig mind kis polgarhazak allottak, Pakey Lajos lebontasuk elott megorokitette alaprajzukat s tulajdonosaik neve is fennmaradt. A legregibb a templom melletti, az 1790-es evek ota papi, majd tanari lakas volt, a telek Szappan[y] utca feloli vegen fekudt a kantor haza es az unitarius elemi leanyiskola. Innen kerult ki az a szepen faragott reneszansz ajtokeret, amelyen a ''Das Haus steht in Gottes Gewaldt 1595''(Isten hatalmaban e haz) nemet felirat es a tulajdonos neve (Petrus Daumen) all. Az ajtokeretet befalaztak az uj kollegiumepuletbe, a bal hatso udvari lepcso feljarojahoz.

A templom utani masodik, manzardfedeles emeletes haz a Tauffer, majd a Gajzago csalade volt, berlokent itt lakott es mutermet vezetett az 1860-as evekben Bekesi Jozsef, a varos egyik elso fenykepesze, valamint Engel Jozsef orvosdoktor, aki nyelveszkent lett akademikus, s itt is halt meg. A kovetkezo hazbol egy latin feliratos 1699-es evszamu szemoldokko kerult elo. Itt volt a kissolymosi Matefi csaladnak, majd Ruzitska Gyorgynek a haza. Ruzitska a Banffy csalad hivasara jott Becsbol Erdelybe, s itt 1819-ben ''Musikai Egyesulet''-et alapitott, ebbol fejlodott ki 1837-re a konzervatorium, amelynek o lett elso igazgatoja.

Erre a mintegy het haz lebontasabol keletkezett telekre epult fel 1899 oktobere es 1901 szeptembere kozott az Unitarius Kollegium Pakey Lajos tervezte es Remenyik Karoly kivitelezte 4365 m 2-t elfoglalo uj epulete. Kossuth Lajos utcai homlokzata 68 meter, oldalhomlokzata 62 meter. A negy szarny belso udvart zar kozre. Stilusa eklektikus, olasz reneszansz es ogorog elemeket kombinal. Kulonosen jol sikerult elocsarnokat Brassai Samuel es Berde Mozes mellszobra disziti. Az elobbi az iskola neves tanara, igazgatoja, most nevadoja; az utobbi vagyonat az egyhazra hagyva lehetove tette az iskolaepulet emelteteset. Az elso emeleten a jeles unitarius ferfiak dombormuves portreival diszitett karzatos gyulesterem talalhato. Ide koltozott a teologia is. Ebben az epuletben tanitott vagy tanult Borbely Istvan, Kelemen Lajos, Balazs Ferenc, Szent-Ivanyi Sandor, Bozodi Gyorgy, Szabedi Laszlo, Miko Imre. Itt alakitottak ki az unitarius puspoki irodat, s itt szekelt a legtobb unitarius szervezet, tarsasag. Az 1948-as tanugyi reform alapjan az allam vette birtokaba, s a 7-es szamu, majd 1957-tol Brassai Samuel kozepiskola, jelenleg elmeleti liceum, a varos egyik legnagyobb tan intezete mukodik benne. Nappali tagozata magyar tannyelvu, az estiben vannak roman osztalyok is. 1993 oszetol itt mukodik az egyhazi felugyelet alatt allo unitarius ''szeminariumi liceum''.

A kovetkezo kis utca csak a kollegiumepulet befejezesekor, 1901 oszen nyilt meg, s az unitarius egyhaz keresere Berde Mozesrol neveztek el. Ezt a nevet viselte 1964-ig, amikor nevet Frederic Joliot-Curie-re valtoztattak. Szappan[y] utcan tuli folytatasa mar letezett: Gyermekkert utca volt. A jobb oldalan allo villaszeru epuletben mukodott az elso vilaghaboru vegeig a ''Frobel Gyermekkert'', a varos ovodaja. Vele szemben az unitariusok szazadfordulon epult elemi leanyiskolaja talalhato, a modern ketemeletes, szinten egyhazi sarokepulet 1937-1938-bol szarmazik; terveit Deak Ferenc keszitette.

A Kossuth Lajos utca 11-es szam alatti impozans ketemeletes sarokhaz (Berde Mozes utca 2. sz. is) harom utcara nez, s az Unitarius Kollegiummal parhuzamosan emeltek, ket polgarhaz helyere. Epittetoje Haller Rezso neves ugyved, tole fia, Gusztav - szinten ugyved - orokolte; o volt Kolozsvar utolso magyar polgarmestere, 1913-tol a fohatalomvaltozasig, a legnehezebb idokben viselte e tisztseget. A 18 berlakas lakoi kozul a fizikus Pfeiffer Peter, a geologus Szentpeteri Zsigmond, valamint a gyogyszeresz Issekutz Bela neve osszeforrott az egyetem megfelelo tanszekeivel; a vilaghaboru utani evekbol Szabo Jeno textilnagykereskedo es Csogor Lajos fogorvos, kesobb a Bolyai Egyetem rektora nevet emeljuk ki.

A kovetkezo hazak tobbsege az 1980-as evek kozepen lebontasra kerult, helyukre modern tombhazak epultek. A 13-as szamu foldszintjen a pekuzlet jelzi, hogy itt egy gotikus pinceju hazban 1871-tol pekek laktak, szazadunkban a Katona csalad. A 17-es szamu meglehetosen puritan kulseju ketemeletes haz 1912-1913-ban epult a Penzugyorseg dolgozoinak lakhelyeul; financ-laktanyanak is hivtak. A helyen allo egyemeletes epuletben nyilt meg 1873-ban a mar emlitett Frobel Gyermekkert, s innen koltozott az 1883-ban elkeszult Szappan[y] utca melletti epuletebe. Itt ugyanis 1880 oktoberetol a felso leanyiskola indult be, melyet igazgatonojerol csak ''De Gerando''-nak emlegettek a kolozsvariak. 1900-ban a leanyiskola az Alpar Ignac tervezte setateri tagas epuletbe koltozott (ma a Babes-Bolyai egyetem kemia karae). Ennek az iskolanak volt tanara Szechy Karoly, Cs. Papp Jozsef es Versenyi Gyorgy irodalmar, valamint Melka Vince festomuvesz.

A szemben levo paros oldal hazainak szemlejet a Foter feloli szeglethazzal, a Kozponti Szallo epuletevel kezdhetnenk, de ezt mar a Foter kapcsan bemutattuk. A kovetkezo ket 4-4 ablakos haz ma mar osszevonva 4-6. szam alatt szerepel, s multjara csak a 4-es szam monogramos ''mesterjelvenyes''kapuja emlekeztet. Pedig mindkettonek kulon tortenete van. A tulajdonkeppeni 4. szamu alig diszitett homlokzatu, csak konyokloparkanyos, kotenyes ablakai es balluszterkorlatos lepcsohaza sejteti a keso barokk es empire stilust. A Mark badogoscsalade volt. A 6-os szam a Kolozsvari Magyar Szabo Ceh utolso szekhaza. A cehnek 1510-tol a Foteren volt haza, ide az 1700-as evek vegen koltoztek. Az akkor meg foldszintes epuletre 1828-1829-ben huztak emeletet. Igy szuletett meg a mai klasszicista homlokzat a konyokloparkanyos fules ablakokkal. A cehnek 1845-ben 72 tagja volt, a konkurens nemet szabo cehnek pedig 40. A magyar ceh tagjaibol tizen, a nemet cehebol oten laktak a Belso-Magyar utcaban. A magyar ceh 1856-ban szamolta fel vagyonat, s adta el a hazat is. 1912-tol a reformatus erdekeltsegu Kozhasznu Takarekpenztar Rt. szekhaza, s ez megvasarolja a szomszedos 4. szamu hazat is. Az 1920-as evek vegen a nagyszebeni Altalanos Takarekpenztar veszi at az epuleteket, s 1939-ben telekkonyvileg is egyesiti oket.

A hosszu, tizablakos sarokhaz a 10-es szamot viseli (ugyanakkor Bolyai utca 9. sz. is), s bar homlokzata alig sejteti, a meretebol konnyen kikovetkeztetheto, hogy ez is ket epulet osszevonasabol keletkezett. A Foter feloli resz mar 1784-tol az unitariusoke, s az 1860-as evekig puspoki lakaskent ismert. Elso puspok lakoja eppen a templomepito Lazar Istvan volt, ot a filozofus Kormoczi Janos kovette, aki 1817 augusztusaban I. Ferenc csaszart es feleseget fogadta az unitarius templomban, s vegigvezette oket a kollegiumon is. 1837-tol a foldszinten lakik Brassai Samuel az edesanyjaval. 1873-ban az unitariusok megvasaroljak a Manno Antal uveges halala utan arveresre kerulo szomszedos foldszintes kohazat, s 1874 oszere ossze epittetik a kettot, a foldszinten uzleteket, az emeleten tanari lakasokat hoznak letre. A homlokzat eklektikus, de az udvar felol a regebbi stilusok nyomai is kivehetok. Itt lakott Kovacs Janos es Benczedi Gergely kollegiumigazgato; az elobbi a magyar-angol kapcsolatok kiepitoje, az utobbi jeles egyhaztortenesz. Neves lakoi voltak meg: Kanyaro Ferenc irodalomtortenesz, Varga Bela filozofus, Ferenczi Sandor biologus es Acs Ferenc festomuvesz, aki itt festoiskolat is vezetett.

A kis utca az 1700-as evek kozepeig Belso-Magyar utcai sikator neven bukkan fel, majd a XIX. szazad kozepe tajan az ide nyilo kerthelyisegrol Tivoli utcakent ismert. Szazadunk elejetol Bolyai utca. A Status-hazak es a Remenyik Karoly cege altal a Banffy-palota moge felepitett berhaz elkeszultevel ez az utcacska is nagyvarosi jelleguve valt.

A kovetkezo sarokhaz (12. sz. es Bolyai utca 12. sz. is) mar 1746-tol az unitariusoke, tanari lakas es hatul sutode, 1798-ban epitik at emeletesre, mai kulsejet a mult szazad vegen kaphatta. Egy ideig itt lakott Gyallay-Pap Sandor, a fiatalon elhunyt kolto. A 14-es szamu haz kulseje is mutatja regiseget, hiszen megorizte csucsives portalejat es monogramos cimerpajzsat. A Matyas-szulohaz es a plebaniahaz utan ez a varos harmadik legregibb lakohaza. Foldszinti falainak nagy resze XV. szazadi, a boltozas, az emelet regebbiek. A meretekbol sejtheto, hogy fouri igenyek szerint keszult. Az 1700-as evek kozepen Wesselenyi Ferenc baro, az 1800-as evek elso feleben unokaja, Wesselenyi Farkas birtokolja, az utobbi nagy zenebarat, Beethoven-rajongo, aki rendszeresen rendez koncertet hazaban. 1853-ban Biasini Domokos kereskedo, a szallodaalapito fia veszi meg, majd 1883-tol az unitariusoke, mindmaig puspoki rezidencia . Itt elt tobb mint felszazados puspoksege idejenek java reszeben Ferencz Jozsef, a Kereszteny Magveto cimu, ma is megjeleno folyoirat egyik alapitoja. A 16-18-as szam alatti ket kis polgarhaz a regi kolozsvari epuletek jellegzetes tipusa volt: ket egymas melletti boltozott kokeretes kapualj, jobbra es balra az utcara nyilo ket-ket ablak, hatrafele, az udvarban pedig egymast kovettek a szobak es mas helyisegek. A kozos udvart a felezovonalon rendszerint deszkakerites valasztotta el. Ez a ket epulet keso barokk jellegu volt, a XVIII. szazad vegen kaphatta mai alakjat. Az egyiket 1883-ban, a masikat 1914-ben vette meg az egyhazkozseg papilaknak, lelkeszi irodanak. A ket vilaghaboru kozott egy haromemeletes berhaz felhuzasat tervezgettek erre a helyre. A 16. szam alatti epuletreszt az 1980-as evekben eladta az egyhazkozseg s a 90-es evek kozepen a Torok-Roman Banke lett. Lebontottak, s ide huztak fel irodahazukat. Csak az 1816-os evszamot viselo beepitett kapukeret emlekeztet a multra. A 18. szamu haz az unitarius egyhazkozsege.

A 20-as szamu epulet mar nem unitarius tulajdon. Hettengelyes empire homlokzatanak erdekessege, hogy az ablakok folotti felkoros mezokben szepen kidolgozott, kiterjesztett szarnyu Napoleon-sasok lathatok. A teglalapba irt felkorok folotti sarkokat palmettak toltik ki. A leveldiszitesu kapuszarnyak is eredetiek lehetnek. Az 1930-as evekben a kaputol jobbra lakott Gaal Gabor, a marxista eszteta, itt szerkesztette a Korunkat is. Erre egy 1971-ben leleplezett ketnyelvu feher marvany emlektabla is figyelmeztet a haz falan. A 24-es szamu eklektikus haz inkabb lakoirol hires, a kolozsvari egyetem tanarai adtak kezrol kezre a kulcsat: Kanitz Agost botanikus, Homan Otto klasszika-filologus, Rethy Mor matematikus, Ferenczy Jozsef irodalomtortenesz. A 26-os szamu, Moll Elemer tervei szerint epult modernebb haz elodjenek volt lakoja Kozma Ferenc pedagogiai iro, tanfelugyelo.

A 32-es szamu haz a szazadforduloig ket szamot viselt, ugyanis ket epuletbol alakitottak ki. A nyugati resze az 1830-as evekben mar Groisz Gusztav tulajdona, akinek neve fogalom volt Kolozsvart: 1837-tol varosi fojegyzo, 1847-tol a forradalom bukasaig fobiro, utobb a Fokormanyszek alelnoke. A kelet feloli resz a Stark-haz volt, udvari szarnya, pincelejaroja az utca legszebb reneszansz ajtokeretet rejti, rajta az 1559-es datum, a B.G. monogram es a bolcs felirat: ''Audi, vide, tace, si vis vivere in pace''(Hallj es lass, am hallgass, ha bekeben akarsz elni). A mult szazad vegen mar mindket haz Groiszek tulajdona, ok epittetik egybe a homlokzatot. Groisz fia, szinten Gusztav, a buntetojog professzora az egyetemen es a katolikus Status vezeto szemelyisege; leanya a mar emlitett Haller Rezso ugyvedhez megy ferjhez, aki az utca tuloldalan ketemeletes berhazat epittet. Berlokent itt lakik Kuncz Ignac, a politika egyetemi tanara. A Groisz csalad 1899-ben a Szent Erzsebet-agghazra hagyja az egesz ingatlant.

A 34-es szam helyen Maizner Janosnak, Semmelweiss egykori asszisztensenek, az Orvos-sebeszeti Intezet utolso igazgatojanak, majd az egyetem nogyogyasz professzoranak a haza all. 1909-ben vette meg Acs Ferenc vendeglos, s o epittette 1911-ben azt a ketemeletes szecesszios (most halvanykekre festett) berhazat, amelyet regebben Acs-hazkent ismertek. Fo disze egy hatalmas iv, mely a kozponti tengelyt keretezi. Kis ivelt vaserkelyek is diszitik a homlokzatot, az oromfal is ivelt. A teto alatt kulon uvegfedelu mutermet alakitottak ki, hogy a tulajdonos fia, Acs Ferenc ott mukodtethesse festoiskolajat. Ebben tanult tobbek kozott Reschner Gyula es Doczine Berde Amal is. A vilaghaboru utan a Dacia Romania Biztosito Tarsasag kezere kerult az epulet.

Komor, odon hangulatu fouri haz kovetkezik, a 36-os szamu; egy szazad eleji felvetelen meg jol latszik gazdagabb diszitesu homlokzata, savos foldszintje, diszes parkanyzata. Valamelyik renovalaskor kapta a mai - archaizalo - kulsot. Ketsegtelen, hogy ez a hattengelyes klasszicista epulet a mult szazad elejerol valo, s legalabb ket korabbi polgartelket foglal el. Hogy ki epittette, ki tervezte, nem sikerult kideriteni. A mult szazad kozepen grof Bethlen Gaborne Bethlen Leopoldina a tulajdonosa. A ferj es a feleseg is Bethlen Gabor kancellar dedunokai voltak. Leopoldina asszony 1874-ben Teleki Karoly grofnak adja el a hazat, s az o fia, Mihaly az utolso fouri tulajdonos. Az 1920-as evek elejen az aranyosgyeresi Sodronyipari Rt. vasarolja meg irodaknak, lerakatnak.

A 44-es szamu kiskapus, ketablakos haz homlokzatat az 1910-es evek vegen rontottak el uzletajto nyitasaval. Pedig a haz barokkos boltozatokat rejt magaba. Alighanem az 1700-as evekbol szarmazik, a Rotaridesz rezmuves csalade volt. 1918-ban veszi meg S[uto] Nagy Jozsef, aki vendeglot nyit, s a ''Nagyjoska''ket evtizeden at fogalom: irok, muveszek, szineszek toltik itt esteiket. Janovics Jeno szinigazgato felesegevel, Poor Lilivel torzsvendegnek szamitott, akarcsak a kozelben lako Gaal Gabor. A tulajdonos fia, S. Nagy Laszlo gyogyszeresz itt szerkesztette baratjaval, Walter Gyulaval az Erdelyi Szemle cimu folyoiratat, amelybol 1921-ben a Pasztortuz cimu kepes irodalmi-muveszeti lap nott ki. Megirta visszaemlekezeseit is. A ''Nagyjoska''hangulatat Benamy Sandor orokitette meg 1966-ban kozzetett oneletrajzaban. A 46-os szamu - 1911-ben kialakitott - Szasz-haz lakoi kozul figyelemre melto Barabas Abel unitarius tanar, Petofi-kutato, az eszperanto nyelv egyik elso kolozsvari terjesztoje, Bartok Gyorgy teologiai tanar, filozofus, a masodik vilaghaboru idejen egyetemi rektor is, valamint Balla Karoly iro-szerkeszto. A foldszint nyugati szarnyaban 1940-ig a ''Francia konyha''nevu dietas vendeglo mukodott. A kovetkezo keso barokk kispolgari haz kapukeretenek zarokoven meg orzi epittetojenek nevet: Bloz Ist[van], aki alighanem az 1840-es evekben itt elo Bloz Istvan es Karoly csizmadiak apja lehetett. A Szentegyhaz utcara rugo telekveget csak az 1860-as evek vegen adtak el, s 1876-ban valasztottak le. A Magyar utcai uzlethelyiseg csizmadiamuhely, az 1920-as evekben ''Astra''gyarmataru uzlet, az 1940-es evekben a Lengyel nyomda papirkereskedese volt.

A kovetkezo harom haz mindegyike hosszabb-rovidebb ideig az Andrasofszki (Andrasovszki) csalad es rokonsaga birtokaban volt. Ez a XVIII. szazad utolso harmadaban Magyarorszagrol idevandorolt s itt letelepedo lengyel csalad a legjobb harangontoket adta Kolozsvarnak. A varos minden regebbi templomaban legalabb egyik harang a csalad valamelyik tagjanak muhelyebol kerult ki. De Marosvasarhely es Beszterce videkerol is szamos megrendelest kaptak. B. Nagy Margit konyveiben tiz harangonto Andrasofszki munkassaganak adatait mutatta ki. Tobbseguk a Daniel, Efraim es Janos keresztnevre hallgatott. Id. Andrasofszki Janos 1789-ben a varos szamara egy tuzolto pumpat keszitett, s ezert a Magyar utcai kapun kivul muhelynek valo telket kapott. Ez az akkori puszta hely majdnem szemben fekudt az itt kovetkezo hazakkal, amelyek a Magyar utca varfalon beluli szakaszanak utolso epuletei lehettek. Az 50-es szamu haz helyen levo epulet az 1860-as evekben Magyari Mihaly varosi tanacsose volt, aki vezeto szerepet jatszott a foteri templom koruli epuletek lebontasaban. Munkaja eredmenyet (1879-ben bekovetkezett halala miatt) mar nem erhette meg. Felesegetol, Andrasofszki Mariatol harom gyermeke szuletett: Geza kolozsvari rendorkapitany, Mihaly, valamint Ilon, Hory Bela arvaszeki elnok, iro es kolto, az Erdelyi Irodalmi Tarsasag egyik szervezojenek felesege. Sogornoje, Gyarmathy Zsigane Hory Etelka a ''Kalotaszeg nagyasszonya''cimet erdemelte ki az ottani nepmuveszet felkarolasaert. Magyari Mihaly a sajto teren valt ismertte, az o nyomdajaban keszult a leghosszabb eletu es legjelentosebb kolozsvari napilap, az Ellenzek, amelynek az 1890-es evekben itt volt a szerkesztosege is. Hory Bela Maetz W. Frigyes epitesszel tervezteti a mai eklektikus stilusu loggias kis ekszer-hazat 1883-ban; pont abban az evben szuletik itt fia, Hory Andras diplomata, aki mint Magyar orszag bukaresti kovete, 1918-1919-ben es 1940-ben vezeto szerepet jatszott a roman-magyar targyalasokon. Az epitkezes kulonben elhuzodott, mert a loggia ablaka felett, a H[ory] B[ela] es M[agyari] I[lon] monogramok kozt az 1892-es evszam olvashato.

A Hory-haz mellett a kornyezetbol kilogo, idomtalan egykori ''partszallo''(Hotel Victoria) 1984-1986-ban epult. Helyen harom epulet volt: egy negyablakos-kapus foldszintes polgarhaz (Molnos David unitarius kollegiumigazgato, majd id. Magyari Mihaly es Andrasofszki Maria tulajdona), egy ketablakos-kapus foldszintes, a tulajdonkeppeni Andrasofszki-haz es egy uzlethelyiseges-kapus sarokhaz, mely a Bethlen utca menten emeletes szarnyban folytatodott, meghozza tuzfalaval az utca fele, bizonyara azert, mert amikor epult, ott meg a varfal huzodott. Ez a korabbi toldott-foldott epulet mindig kocsma, fogado, etterem, szalloda volt. A tulajdonosok neve is erre utal: Silbermann, Weisbach, Perl, Peller, Salamon, Klein, Derkovits, Gross es Friedmann. Az etterem neve az elso vilaghaboru elott Magyar Korona, utana csak Korona volt.

Ezen a ponton az egykori varfal vonalahoz ertunk, itt, a mai uttest kozepen allott a Magyar kapu. A tole a Szentegyhaz utca fele a varfal mellett vezeto kisutcat Rejtek utcanak neveztek, de mar a mult szazad kozepen Bethlen utca lett, a ket vilaghaboru kozott Baba Novac, azutan 1964-ig ujra Bethlen, azutan Faklya, 1991-tol pedig ismet Baba Novac. A varkaputol ellenkezo iranyban, eszaknyugatra huzodo keskeny utcat bizonyara a romladozo varfalrol Rom utcakent emlegettek, utobb Kofalsori Szappan[y] utca, majd Xenopol, Szappan[y], Gutenberg; legutobb a Nyomda (Tipografiei) utca vege volt. Az 1980-as evek kozepen ez az utcaszakasz megszunt.

A Magyar kapu vagy maskent kadarok bastyaja - minthogy ez a ceh orizte - a kisebb kaputornyok egyike volt. Sokaig befalazva allt, egy emlektabla is jelezte, hogy 1794-ben Leder Jozseffel bontattak ki bejaratat. Ekkor ugyanis a varnak mar nem volt hadaszati jelentosege, s a megnovekedett forgalom szuksegesse tette, hogy itt is kozlekedjenek. Aztan az 1700-as evek vegen magukat a varfalakat is elkezdtek lebontani, a mellettuk levo teruleteket pedig felparcellaztak s eladtak (gyakran a falszakasszal egyutt). Az 1860-as evek vegen mar a megrepedezett kaputorony is utban allt, hiaba tiltakozott az akademia Archeologiai Bizottsaga es a Magyar Tortenelmi Tarsasag, a ''tekintetes Tanacs''1872-ben ezt az utolso kaputornyot is lebontatta. A varfalnak a kaputol jobbra-balra kivulrol es belulrol nekiepitett (az egykori fenykepeken jol lathato) hazak egy reszet is ekkor bontottak le. A kapun kivul balra levo egykori Andrasofszki harangontode szedett-vedett epuletkonglomeratuma, amelyben jol meno kocsma is mukodott, csak 1984-ben kerult bontasra.

A varfal mellett, attol keletre, nagyobb kert kovetkezett, a mindenkori postamester jarandosaga, innen kapta a varfallal kivulrol parhuzamos utca a Postakert utca nevet (utobb Clemenceau, jelenleg Cuza Voda). Ma kis park van a sarkan, Alexandru Ioan Cuza fejedelem uj keletu, 1999-ben elhelyezett szobraval. Az Andrasofszki-muhely mar a Kulso-Magyar utcahoz (1. sz.) tartozott.

A szemben levo oldalon a Kereskedelmi es Iparkamara harom utcara nezo, 1910-ben Huber Jozsef tervei szerint felhuzott szep ketemeletes szecesszios epulete all. Tervezoje a gotikus, reneszansz es mor stilus elemeit kombinalta viragmotivumokkal. Foparkanyzatat szamos kisebb-nagyobb olomlemezzel fedett tornyocska tagolja. Mindharom homlokzatat gazdagon mintazott ajto- es ablakkeretek teszik valtozatossa. Eredetileg fokapujanak is vakolatkerete volt, de azt 1986-ban voros marvanybol faragtak ujra. Akkor festettek at szurkerol barnara az epuletet, hogy egyezzek szine a szomszedban epulo szalloeval. A kolozsvari Kereskedelmi es Iparkamarat 1851 januarjaban alapitottak, s ez a cehrendszert felvalto modern ipari fejlodes elso fontos lepese volt a varosban. Ide a Deak Ferenc utca 3. szam alol koltozott. (Csak az 1940-es evek vegen, az allamositaskor szunt meg, 1990 majusaban alakult ujja; jelenlegi szekhelye az atalakitott volt Astoria Szallo az Erzsebet ut torkolatanal.) Az epuletben helyisegeket berelt az Ellenzek nyomdaja es kiadohivatala, itt szerkesztettek 1926-tol a Societatea de Maine (A Jovo Tarsadalma) cimu roman folyoiratot is. A kommunista rendszerben varoshaza, majd 1989-ig tartomanyi, illetve megyei partszekhaz volt. 1991-1992-ben ide koltozott a megyei tanacs es a prefektusi hivatal.

©Gaal Gyorgy

"Kolozsvar,Millenniumi Kalauz", Polis konyvkiado, Kolozsvar 2001