E-MAIL * CJ-MAP * IDOJARAS * VIRTUALIS POLGARMESTER * VIRTUALIS TANACS * NAPOchat * E-SZAVAZAT* KERESES

Szeky-palota.JPG	Szeky-palota	Szeky-palota	Szamos	Fellegvar
Erzsebet-hid balrol	Neolog zsinagoga	Zsinagoga melletti epulet	Hidelvi templom	Hidelvi templom
Varos a Fellegvarrol	Volt Astoria Szallo	Kilatas a Fellegvarrol	Kilatas a Fellegvarrol	Fellegvarrol
Ejjel	Fellegvarra	Regi Csillagvar	Regi kereszt a Fellegvaron

Visszaterve a Bocskai terre, a teologia sarokepuletenel befordulva a Postakert (Cuza Voda) utcan az egykori varfal kulso vonala menten eljutunk a Ma lom arokig. A kis hidon innen a varos 1960-as evek elejen epult elso modern toronyhazat vehetjuk szemugyre (vele atellenben, a bal oldalon a Mezogazdasagi Bank szamara epulo irodahazat), a hidon tul az 1980-as evek kozepen befejezett vasarcsarnok hatalmas tombje tunik ki. Mogotte a mult szazadbol valo Erzsebet goz- es kadfurdo mukodott. A vasarcsarnok helyen evtizedeken at a varos piaca volt. Korabban a Tornavivoda 1873-bol szarmazo epulete allt itt, emeleten az 1848-as tortenelmi es ereklye-muzeummal, amelynek helyisegeit az elso vilaghaboru utan a roman neprajzi muzeum vette at. A tornavivodat meg az 1930-as evekben lebontottak.

A vasarcsarnok elott a Szechenyi ter bontakozik ki. A szazadfordulotol az 1960-as evekig ez volt a varos piaca, ugyhogy Kolozsvart a ''Szechenyi ter''maig a piac szinonimaja. E ter kiepuleset az 1870-es evektol a szazadforduloig a vasutnak koszonheti. Azelott a varfalak es a Szamos kozott rendezetlen terulet volt, elso hazsora epp a varfal es a Malomarok menten alakult ki. A szemben levo oldal azert nem parhuzamos, mert az a Szamos vonalahoz igazodott. Amikor a vasut 1870-ben elerte Kolozsvart, az allomas e ter iranyaban epult ki, s a kornyek gazdasagi jelentosege megnott. A vasut dontotte el, hogy ide tevodott at a Foterrol a nagypiac. A kornyezo telkeket gyorsan felvasaroltak, beepitettek. A zsidosag is ide huzodott at a Magyar utca videkerol. Az 1940-es evekben igen tarka kepet mutatott a ter: egy-ketemeletes berpalotak valtakoztak foldszintes es emeletes csaladi hazakkal. Ezert az 1950-es evek masodik fe leben itt nagyobb bontasok-epitkezesek kezdodtek. Tobbemeletes tombokkel helyettesitettek a foldszintes vagy rozzant hazakat, ugyan akkor kialakitottak az 1960-as evek elejen a mai Republica epuletnegyszoget a kozrezart mozival. Akkor ezen a helyen megszunt a piac is, diszter lett. A ter mar az 1850-es evektol Szechenyi Istvan nevet viselte, kozepen a kut mellett ott volt a nagy politikus mellszobra. A roman hatalom Mihai Viteazulrol keresztelte el a teret, s 1976-ban az Erdelyt meghodito roman uralkodo hatalmas, Marius Butunoiu keszitette lovas szobrat allittatta fel oda.

A Kolozsvar cimeret hordozo 6-os szamu diszes epulet helyen valamikor utca volt, mogotte allt a regi, vorosre festett Szamos-hid, folytatasaban, a hidon tul a Nagyhid (Teleki, ma Einstein) utca vezetett. Csak a szazad vegen epult az a vashid, ami a Nagy utca, Zsido utca vonalat osszekototte a Hid utcaval, igy nagyjabol egyenesse teve a Foterrol az allomas fele vivo vonalat. Ezen 1892-tol 1902-ig gozmozdony vontatta kozuti vasut kozlekedett. A Foterrol volt le agazasa Monostor fele (Sorgyar) es a Magyar utca iranyaban (Szentpeteri-templom). Teherszallitasra is szolgalt. Mivel nehezkes volt es tul sok balesetet okozott, felszamoltak. Utolso teherkent a Matyas-szobor darabjait szallitotta az allomastol a Foterig.

A Szechenyi ter szegleten, a vashid negy sarkan egy-egy vilagvarosi berhaz epult. Kulonosen a Malom utca sarka feloli tornyos Szeky-palota diszes neogotikus tombje tunik fel; epittetoje neves gyogyszeresz, egyetemi magantanar; a foldszinten ma is patika van. Egykori neve ''Apostol''volt. A kapu alatt az 1893-as evszam jelzi az epittetes idejet. Vele szemben a Sze chenyi ter szegletet kepezo Babos-palota is ugyanakkor epulhetett. Masodik emeleten mukodott az Erdelyi Szepmives Ceh irodaja. Az egykori kulvarosi Nagy utca es Zsido utca osszevonasabol jott letre a szazadfordulora a Ferenc Jozsef ut, mely az elso vilaghaboru utan a Regele Ferdinand (Ferdinand kiraly), a masodik utan pedig a Horia nevet erdemelte ki. Az 1870-es evektol az allomas kozelsege tette igen keresette, s mar szazadunk elejen nagyvarosi hangulatot araszto foutcava lett. A szamos tekintelyes berhaz kozul a 4-es szam alatti, mozit magaba zaro, belso udvart kozrefogo Urania-palota 1910-ben epult szecesszios tombje, dombormuves diszitese tunik ki. Baloldalt a 21. szam alatt all a neolog zsinagoga. Az anyahitkozsegbol Kolozsvart 1881-ben szakadt ki egy modernebb felfogasu, joreszt nagypolgarokbol, ertelmisegiekbol allo csoport, mely Farkashazi Fischer Vilmos vezetesevel 1884-ben neolog hitkozsegge szervezodott. Ez 1886-1887-ben Hegner Izidor helybeli vasuti mernok tervei szerint a Horvath testverek es Remenyik Karoly cegekkel epittette ide mor stilusu templomat. 1887. szeptember 4-en Rosenberg Sandor aradi forabbi avatta fel. E hitkozseg tudos vezetoje 1890-tol Eisler Matyas forabbi, akit az egyetemen is a semi nyelvek magantanarava habilitaltak. A templomot a masodik vilaghaboru vegen bombatalalat eri, de helyrehozzak, a legutolso renovalaskor homlokzatara egy heber es egy roman nyelvu emlektablat helyeztek, mely szerint ez a zsinagoga az 1944-ben deportalt es halaltaborokban kivegzett eszak-erdelyi zsidok emlektemploma. A varosban elo keves zsido ma egyetlen hitkozseget alkot, s unnepi alkalmakkor ezt a zsinagogat hasznalja. A templom belsejeben tobb felirat emlekezik meg a veszkorszak aldozatairol; a rabbik nevsora is megtalalhato.

A mellette balra nyilo keskeny Kismezo (grof Kuun Geza, jelenleg Crisan) utca a Fellegvar fele vezet, jobb oldalan talaljuk a Kismezoi temetot. Ez 1587 ota szolgalja a varost, foleg a ketvizkozi es hidelvi hostatiak temetkeztek ide. A Kismezo utcan tul, a 31-es szam alatti kiterjedt epulettomb ma az egyetem nyelv- es irodalomtudomanyi kara. Eredetileg a Marianum Romai Katolikus Leanynevelo Intezet szamara epult 1910-1911-ben Hubner Jeno budapesti epitesz tervei szerint, Spada Janos kolozsvari cegenek kivitelezeseben. A vilaghaboru elotti korszak legmodernebb erdelyi iskolaepulete volt, erkelyes tornateremmel, furdovel, tagas internatussal. Alapitasaban foszerepet jatszott Hirschler Jozsef plebanos, aki az intezet vezeteset a Notre Dame (Miasszonyunk) iskolanoverekre bizta; ok az epulettomb udvarra eso kozepso reszeben laktak. A hiresebb tanarok kozul Bitay Arpad nyelvesz-tortenesz, Gyorgy Denes szavalomuvesz, Gyorgy Lajos irodalomtortenesz, Sz. Nagy Gyula matematikus, Rajka Laszlo filologus, id. Xantus Janos es felesege, Paull Aranka foldrajz szakosok nevet emeljuk ki. Az epuletet 1944-ben bombatalalat erte, megrongalva a jobb oldali lepcsohazat. Az 1948-as tanugyi reformkor ezt a fogalomszamba meno iskolat egyszeruen feloszlattak, az epuletet a Bolyai Egyetemnek adtak at, amelynek ide koltozott a bolcsesz es a tortenettudomanyi kara. Az epulet homlokzatan ma hatalmas emlektabla hirdeti, hogy az egyetem diszdoktora volt Octavian Goga; a bejarat elotti kis parkositott reszben Olah Miklos es Dimitrie Cantemir mellszobra. A hatso leany diakotthont 1948-ban a kommunista Ocsko Terezrol neveztek el.

A Marianummal szemben a 44-es szam alatt 1933-ban epult kis gorogkeleti templomot talalunk. Az 52-es szamu jellegzetesen szazad eleji tipusiskola a ''Ferenc Jozsef uti allami iskola es ovoda''szamara epult, udvara osszeer az 1830-as evekig visszanyulo un. Hid elvi (Rudolf uti) reformatus elemi iskolaeval. Az 1950-1970- es evekben a roman es magyar tannyelvu 10-es szamu liceum mukodott itt. 1977-ben altalanos iskolava alakitottak, ujabban roman liceum.

A szemben levo oldalon karcsu tornyaval hivja fel magara a figyelmet az 1897-1898-ban Szalai Ferenc tervei szerint Czako Lajos cege altal epitett millenniumi reformatus templom. Most inkabb ''hid elvi templom''-kent emlegetik, leven a Szamostol erre fekvo varosresz neve a Hidelve. Mogotte ugyancsak eklektikus stilusu a Szeretethaz epulete. Az 1899-ben megnyilt intezet a reformatus lelkesz- es tanitogyermekeknek biztositott otthont kolozsvari tanulmanyaik idejere. Ma ipari liceum mukodik az epuletben. Az egykori Kalvin (ma Campeni) utca jobb oldalan 1930 korul epult a Reformatus Korhaz, s mogotte a betegapolast ellato diakonisszak szamara otthon. Az 1944-ben bombatalalat altal megsemmisult es kesobb ujraepitett korhazban ma a mentoallomas szekel.

Az utca vegen az egykori Baross (ma Allomas - Garii) terre erunk. Itt az 1860-as evekig a varos vege volt. Mikor 1870-re elkeszult a vasutvonal, e terseg jelentosege egyszerre megnott. A teret ma is az impozans piros tegla boritasu, jellegzetesen szazadfordulos allomasepulet uralja. Az 1902-es evszam az epites idejet, az 1959-es a bombazaskor (1944) sulyosan megrongalodott epulet ujraepiteset es kiboviteset jeloli a homlokzaton. A fobejarat mellett roman nyelvu emlektablat lepleztek le 1970-ben annak emlekere, hogy szaz evvel azelott, 1870. szeptember 7-en indult meg a vonatkozlekedes Kolozsvar es Nagyvarad kozott.

A vasutvonalon tul iparnegyed fejlodott ki, 1874-ben megvetik a vasuti muhelyek alapjait; ezt a kommunizmus idejen ''Februar 16''uzemkent ismertek. Az allomassal szemben, a vaganyokon tul terult el a Parajdrol 1899-ben Kolozsvarra koltoztetett Reitter Jozsef-fele gyufagyar. Helyen a masodik vilaghaboru utan a Tehnofrig hutogepgyar letesult. Az allomas kornyeket s a vele szomszedos uzemeket az 1944-es bombatamadasok nagyon megrongaltak. Az 1950-es evek masodik feleben az osszedolt hazakat eltakaritottak, s helyukre tombhazsorok epultek.

Visszaterve a Szamos-hidhoz, az utca vonalatol beugro helyen az 1910-es evekben epult szecesszios izlesu Astoria Szallot tekinthetjuk meg. Ma az 1990-ben ujjaalakult Kereskedelmi, Ipari es Mezogazdasagi Kamara szekhaza, mivel az nem kaphatta vissza eredeti otthonat, a Kossuth Lajos utcai volt megyei partbizottsagi szekhazat.

Innen ket iranyba is indulhatunk. A Szamos-parton meg nem is olyan reg malmok voltak, az itt huzodo utat pedig Fellegvari utnak neveztek (ma Dragalina utca), mert a Fellegvar alatt vezetett el. Az 1950-es evekben ez a domboldal meg tele volt ketes hiru keskeny sikatorokkal, putrikkal, lebujokkal; a koznyelv Sancoldal vagy Sancalja neven ismerte. Itt, a Sancoldalban szuletett Nagy Istvan, Kolozsvar kulvarosanak iroja. Az egesz fertalyt 1960 korul bontottak le, ekkor epultek a mai tombhazak. Ugyanakkor az oldalt is parkositottak. E domboldal rendezese mar a szazadfordulon foglalkoztatta a varos polgarsagat. Haller Karoly polgarmester erofeszitesenek koszonhetoen 1900-ban katonai segedlettel szerpentines setautat alakitottak ki a Setater es a Fellegvar teteje kozott. Ezt Erzsebet kiralynerol neveztek el, majd Pakey Lajos tervezte diszes (ma is meglevo) talapzatra elhelyeztek az 1898-ban meggyilkolt kiralyne Strobl Alajos keszitette mellszobrat is. Hogy a Setaterrol kerulo nelkul lehessen eljutni a setanyra, 1902-ben a Schlick ceg tervei szerint felepitettek az 1,5 meter szeles, 35 meter hosszu gyalogos vashidat, koz ismert neven Erzsebet-hidat. Ma e szerpentines setanyon (melyet a koomlasok tobbszor is megrongaltak) vagy a volt Astoria Szallo mogott indulo, menedekesen emelkedo lepcsos uton juthatunk fel a Fellegvarra. Az itt jobbra indulo kaptatos kulvarosias utcat eleinte Bacsi utnak, kesobb Komalalji uj utcanak neveztek, s a szazadfordulon szinten Erzsebet kiralynerol kereszteltek el. Akkoriban epult ki ez a resz, s valt villanegyedde. Eleinte a belvarosi haztulajdonosok, modos polgarok, ertelmisegiek nyaraloi allottak itt, kesobb allando lakhelyuket is attettek ide. Minthogy az 1-es szamu haz lakoja volt Emil Racovita, a jeles roman biologus egyetemi tanar, az utca ma az o nevet viseli (a hazon emlektablaja is van). De a hazak jo resze megerdemelne egy-egy tablat. Ezen a paratlan oldalon, a 3. szam alatt lakott Marton Gyula nyelvtudos, a 23. szamu haz Sextil Puscariu professzor, a kolozsvari egyetem elso roman rektora szamara epult. O letesitette a Roman Nyelv Muzeuma kutatointezetet, melynek e villa lett a szekhaza. Az 1940-es evekben az Erdelyi Tudomanyos Intezet mukodott itt. Most az akademia Nyelveszeti es Irodalomtudomanyi Intezete talalhato e falak kozt es a szomszedos modern epuletben. Itt szerkesztik a Nyelv- es Irodalomtudomanyi Kozlemenyeket is. A 29-es szamu szep villa Botar Istvan szobraszmuvesze volt, majd Torok Zoltan geologus professzor es felesege, Karacsony Emmi festomuveszno lakott benne. A 39. szam Pataki Jeno orvostortenesz emleket idezi. Az 51. szamu hazat a varos jo nevu epitesze, Spada Janos emelte maga es gyermekei szamara. Az 57. szam alatti villa foldszinti lakasaban elt utolso eveiben es halt meg Gaal Gabor, a Korunk, majd az Utunk foszerkesztoje.

A jobb oldali, paros soron a 6. szam alatti kis haz Balogh Erno geo logus professzorra emlekeztet. Az 10. szam alol indult Ferenczy Zsizsi dalenekesno, Szentimrei Jeno iro felesege. Kesobb Kese Gyorgy koztiszteletnek orvendo nogyogyasz lakott itt. A 16-os szamu magas ketemeletes haz a magyar allam tulajdona, egy idoben a kolozsvari magyar fokonzulatus szekhelye. Lakoja volt Delly Ferenc szinmuvesz, Xantus Janos termeszettudos. A 18. szamu epulet Miklossy Gabor festomuvesze volt. A 22. szamut ma mindenki Feher Hazkent emlegeti: elokelo vendeglo; korabban Pionirhazkent is szolgalt. Farkas Mozes gyariparos epittette. A 28-as szamu kis epulet, a pasztorhaz szamitott sokaig az utca vegenek. A 30. szam alatt Palffi Marton nyelvesz, kolto, unitarius kollegiumi magyartanar lakott, a 44. szamu haromablakos foldszintes hazat Boros Gyorgy teologus, iro, unitarius puspok epittette. A 46-48. szam alatti emeletes villat a gyogyszeresz Hintz csalad terveztette maganak Moll Elemerrel.

A lepcsos setanyon vagy az Erzsebet ut vegenel balra terve fel erunk a Fellegvar tetejere. Itt egy csillagvar nyomait es harom kapuepuletet figyelhetjuk meg. A varos szintje fole 60 meterre (a tengerszint folott 405 meterre) emelkedo vizvalaszto domb, a Komal a Szamos es Nadas volgye talalkozasanal fekszik, s igen jo strategiai pont volt mindket volgy ellenorzesere, de foleg a varos fekentartasara. Innen ugyanis agyutuz ala lehetett fogni egesz Kolozsvart. A Rakoczi-fele szabadsagharcban mar a kurucok is felismertek ezt, s alaaknaztak a terepet. Az ujra berendezkedo, esetleges ujabb megmozdulasoktol felo Habsburg-uralom aztan tanacsosnak velte egy katonai eroditmeny kiepiteset. Steinville grof erdelyi katonai foparancsnok utasitasara 1714-ben Giovanni Murando Visconti olasz hadiepitesz merte fel a terepet, s valoszinuleg o is keszitette el a terveket. A foldmunkalatokat 1715 majusaban kezdik el, s par eves szunet utan a teljes epitkezest 1721-1723 kozt fejezik be, bar kisebb munkalatok meg 1735-ig elhuzodnak. Egy otoldalu, foldhanyasokkal es kapubastyakkal vedett csillagvar jott igy letre. Fokapuja a kelet feloli lehetett, melyhez lepcsosor vezet maig is. All meg ket masik emeletes kaputornya, ezekben voltak az irodak, a tiszti lakasok. A belso teret kaszarnyak, loszer- es fegyverraktarak toltottek ki. Ezek az 1960-as evekig laktanyakent es bortonkent szolgaltak. Az eszaki kaputornyon roman emlektabla hirdeti, hogy 1849. majus 11-en itt vegeztek ki a rogtonitelo birosagtol halalra itelt Stephan Ludwig Roth evangelikus tanart, aki a szaszok nemzeti hose lett. A var deli, varos feloli reszet most a hajo alaku Transilvania luxusszalloda foglalja el. Azelott itt egy - Belvedere nevre hallgato - kis vendeglo allott, s az 1969-1974 kozott epult szalloda is eloszor ezt a nevet kapta, amig valakinek a nevrol nem a ''szep kilatas'', hanem az 1940-es masodik becsi dontes szinhelyeul szolgalo palota nem jutott eszebe. Ekkor kapta a szalloda a Transilvania nevet. Teraszarol vagy az elot te huzodo setanyrol szep kilatas nyilik a varosra, a Szamos-volgyre, tiszta idoben ellatni a Gyalui-havasokig. Ezt a setanyt 1901-tol a Magyar utcai Fejedelemkertbol szarmazo negy szobor (Arpad, Lehel, Verbulcsu, Ors) diszitette; 1919-ben pusztitottak el oket. A setany  elott a varos fele kiugro szirten az 1950-es evekig hatalmas kereszt allt, amelyet az 1950-es evekben tavolitottak el. Helyette 1995-ben a setany es a szalloda sarka koze egy hatalmas, 26 m magas, Virgil Salvanu tervezte femkeresztet emeltek, talapzatan az 1848-as forradalom esemenyeit tendenciozusan eltorzito szoveggel.

A Fellegvarrol visszaereszkedve a volt Astoria Szallohoz, atjohetunk a Szamoson, s a Szeky-palotanal jobbra terve a Malom utcaba jutunk. Nevet a Malomarok innenso partjan allo egykori ''Nagymalom''-rol kapta. Ez pont ott allt, ahol 1999-2000-ben felepult a telefonpalota uj szarnya. A villamosvonal 1987-es kiepiteseig az utca deli oldalat a Malomarok kepezte. Most az aroknak ez a szakasza be van fedve. Az utca jelenleg Gheorghe Baritiu nevet viseli. A 16-os szam udvaranak vegeben, a Szamos partjaval parhuzamosan a Poale Cedek 1914-ben alapitott zsido iparos egyesulet 1921-ben epult emeletes-karzatos temploma all; sokaig raktarnak hasznaltak, 1997 ota alkalmi eloadasokat rendeznek benne. A 18-as es 20-as szamu hazak sarokszeru kikepzese meg ma is emlekeztet arra, hogy a ket haz kozott volt a bejarat a Nemetek pallojara. Ezt a gyalogjaro hidat 1735-ben epitettek, hogy a Fellegvaron allomasozo nemetek konnyebben megkozelithessek a varost. Tobbszor elvitte a viz; utoljara 1872-ben epitettek at, fedele is volt. Aztan az 1925. decemberi arviz vegleg megsemmisitette. A 24-es szam alatti ottengelyes emeletes hazat Torok Imre, a varos koztiszteletben allo foorvosa epittette 1898-ban, az udvari falon szep cimeres emlektabla is szol errol. A 26-28-as szamu es szemben a 25-os szamu epuletek a Muegyetemnek nyujtanak otthont. Ennek a vilaghaboru utan letesult foiskolanak 1954-ig magyar tagozata is volt. A szazadfordulon Pakey Lajos tervei szerint emelt epuletekben korabban ipariskola es iparmuzeum mukodott.

Visszaterve az utca elejere, a Wesselenyi Miklos utcan at erjuk el a Foteret. Ez a varos nev szerint legregebbrol ismert utcaja: Platea Pontis (1362), vagyis Hid utca. Minden bizonnyal a vegen a Malomarkon, majd a Szamoson ativelo hidrol kaphatta a nevet. A kozelmultig Dozsa Gyorgy, legujabban Ferdinand kiraly a nevadoja. Nyugati sorat az Ovar itt huzodo fala szabta meg; mikor az mar elvesztette harcaszati jelentoseget, nekiepultek a hazak. A Malomarok hidjan innen, a bal oldali haz (34. sz.) szegleten Bathory-cimeres reneszansz emlektabla lathato, mely a valamikor itt allo hidrol kerult at, s arrol tudosit, hogy azt Bathory Kristof idejeben, 1580-ban a varos koltsegen epitettek. A hidon tul jobb kezre a Postaigazgatosag mult szazad vegen epult ketemeletes palotaja lathato. Korulbelul az elotte levo uttest-reszen allt a lakatosok cehenek vedelme ala tartozo Hid kapu, melynek 1868-ban tervbe vett lebontatasa - akarcsak a Magyar kapue - nagy tiltakozast valtott ki, de a tanacs 1870-ben megis lebontatta. Homlokzatan az 1477-es szam volt olvashato. A postaval szemben a Malomarok menten huzodik a Timar utca, mely 1991-ig megorizte eredeti, az itt lakok foglalkozasara utalo nevet, ekkor Andrei Šagunarol kereszteltek el. A kovetkezo kis utca, a Szappan[y] utca a varfalon belul futott, most sarkan a varos 1970 korul epult elso modern tobbemeletes aruhaza (Central) all. Az utca folytatasa a Wesselenyi Miklos utcatol nyugatra a Sorhaz, utobb Bathory, majd Posta, legujabban Octavian Petrovici utca. Ennek sarkan (31. sz. - O. Petrovici 1. sz.) all az 1886-ban alapitott roman erdekeltsegu Economul Hitelbank szekhaza: 1896-ban Kontz Erno tervei szerint epult. Az epitesrol a kapu alatt emlektabla olvashato. Most a BancPost (Postabank) mukodik itt. Innentol kezdve a hazak foldszintjen uzlet uzletet kovet, mar jo masfel szazada ez Kolozsvar bevasarloutcaja. Az itteni hazak mind reneszansz stilusuak lehettek, egy reszuket atepitettek, tobbseguket teljesen elpusztitottak, hogy az ertekes helyet minel jobban kihasznalhassak. Meg kovek is alig maradtak fenn a regi hazakbol. Egy igen szepen diszitett, 1643-bol szarmazo latin feliratos ajtokeretet a 19-es szamu ketemeletes haz kapualjaba beepitve talalunk. A kehelyjelveny egykori otvosmester tulajdonosra vall. A keretbe helyezett kisebb emlektabla azt is elarulja, hogy a mai hazat epittetojerol Rucska-haz neven ismertek. Itt allott valamikor a Hertel-haz, mely David Ferenc eredeti csaladi nevet idezi; a nagy vallasalapito szulei vagy rokonai lakhattak benne. A kozbeeso 25-os szamu odon haz udvaran a kapubejarat felett az 1839-bol szarmazo, tuzveszre emlekezteto elmosodott tabla talalhato. A szemben levo oldalon a nemreg felujitott egykori Hungaria, majd Transilvania, jelenleg Vladeasa (Vlegyasza-Vigyazo) Szalloda talalhato (20. sz.).

A Kornis (ma Zola) utcan tul ket haz (7. es 5. sz.) udvaranak veget is az Ovar falmaradvanya zarja le. A tuloldalon egyedul a mai 4-es szamu haz idez meg regi emlekeket. Ez ket epulet osszevonasabol keletkezett, a templom feloli a lutheranus egyhaze volt, a masik pedig a hires Quarta-haz. A ketto valamikor szazadunk elejen kapott kozos homlokzatot. A ''quarta''a Kolozsvar hataraban dezsmalt termekek tizedenek negyedet jelenti, ami annak idejen a mindenkori plebanost illette; ennek kimerese es tarolasa ebben a hazban tortent. A reneszansz epulet a reformacio idejen az unitariusoke volt, majd mikor a XVIII. szazad elejen ujra katolikus kezre kerult, utcai homlokzatanak emeleti reszere a jezsuita templom csodatevo Maria-kepenek kobe faragott-aranyozott masat illesztettek. Szazadunk elejen ezt a dombormuvet a foteri plebaniahaz egyik udvari falaba koltoztettek. Az epuletben a mult szazad elso feleben egy Luborics nevu berlo vezette kis fogado mukodott; ennek egyik szobajaban szallt meg Szechenyi Istvan, amikor 1821-ben Kolozsvart jart. Az epulet homlokzatat 1948-ban teljesen atalakitottak: azelott a templomhajo vonalaig ert, ekkor beljebb vittek par meterrel, padlasteret emelette alakitottak. Regebben a Wesselenyi utca ezen a szakaszon igen elkeskenyedett, mert a templom oldalahoz kis uzletek voltak epitve; 1948-1949-ben bontottak le oket.

©Gaal Gyorgy

"Kolozsvar, Millenniumi Kalauz", Polis konyvkiado, Kolozsvar 2001