E-MAIL * CJ-MAP * IDOJARAS * VIRTUALIS POLGARMESTER * VIRTUALIS TANACS * NAPOchat * E-SZAVAZAT* KERESES

	Matteffy-haz	Grof-Lazar-haz
Egyetemi Klinika	Egyetemi Klinika	Allattani Muzeum	Miko kertben	Egyetemi konyvtar.JPG
Botanikus kert	Botanikus kert

Visszaterve a Monostori ut elejere, a Varmegyehaz melletti szelesebb (Petru Maior) utcan - mely egykor London, kesobb Arany Janos nevet viselte - a Szent Gyorgy terre erunk. Ez a Szen[a] utcai varkapu elott kialakult kis ter a kozelmultig haromszogletu volt: a Jokai utca es a Miko utca feloli jarda az Arany Janos utcanal talalkozott. A konyvtar iranyaban ma is orzi a jarda a vonalat, a Jokai utca fele azonban modositottak. A szazadfordulon a kis teret Arany Janosrol neveztek el, aztan 1904 szeptembereben ide allitottak fel a Szent Gyorgy-szobor masolatat. Ekkor a teret Szent Gyorgy ternek kereszteltek el, s a London utcara ruhaztak at az Arany Janos nevet. A szobor feliratos resze epp erre az utcara nezett. 1959-1960-ban atepitettek a teret, a szobrot elkoltoztettek a Farkas utcaba, a kis emeletes-foldszintes hazak helyere felepitettek a Diakmuvelodesi Hazat, s kiegyenesitve, a szemben levo oldalt is ''modernizaltak''. Ekkorrol szarmazik a Beke ter elnevezes. A Diakmuvelodesi Haz a foiskolai hallgatok igenyeinek a kielegitesere keszult: van benne 1000 fos szinhazterem, tancterem, klubhelyiseg. Elebe 1990 utan Octavian Goga es George Cosbuc koltok mellszobrait allitottak. (Egyebkent mindkettonek a Setateren is van szobra.) A bal oldali szarnyban, a masodik emeleten szekelt sokaig a Napsugar cimu gyermeklap szerkesztosege. A teret ujabban Lucian Blaga koltorol es filozofusrol neveztek el, akinek mellszobra az Egyetemi Konyvtar elotti parkban all.

A ter legimpozansabb epulete az, ujabban Lucian Blagarol elnevezett Egyetemi Konyvtar 1906-1907-ben epult Giergl Kalman es Korb Floris tervei szerint, szecesszios stilusban. Akkor az orszag legmodernebb konyvtara volt. Mielott a kolozsvari epuletet megterveztek, Gyalui Farkas igazgatohelyettes, az egyetemen a konyvtartan eloadoja, jotollu publicista allami koltsegen tanulmanyozta a kulfoldi konyvtarak szerkezetet, berendezeset. Az epulet kulonben ket nagy gyujtemenyt fogadott be: az Erdelyi Muzeum-Egyesulet 1859-ben alakult konyvtarat - melyet 1872-ben az egyetem rendelkezesere bocsatott, s amely valojaban ma is az EME tulajdona - es az 1872-ben letesult tulajdonkeppeni Egyetemi Konyvtarat. Ezek korabbi igazgatoi kozul Szabo Karolynak, a magyar bibliografia atyjanak es Ferenczi Zoltan irodalomtortenesznek, Petofi-kutatonak a neve erdemel emlitest. A szazadfordulotol 1919-ig Erdelyi Pal volt az igazgato. A konyvtar - kiveve az 1919-1923-as idoszakot - kotelespeldany-leteti hely volt es az ma is. 1960 tajan az epuletet uj raktari szarnnyal bovitettek a Miko utca fele. A konyvtar allomanya jelenleg kozel 4 millio kotet; a Regi Magyar Konyvtar gyujtemenye 1500, a Regi Roman Konyvtare 1200 kotetet tesz ki, az osnyomtatvanyok szama 84. A konyvtarat az 1960-as terrendezesig stilszeru teglaoszlopos-vasracsos kerites vette korul, mely a mellette levo gyepes reszt is elkeritette.

A konyvtar mellett nyilik nyugati iranyban az egykori Kulso-Also-Szen[a] utca, mely a szazadfordulon Miko Imre grof nevet vette fel, 1964-tol Clinicilor (Klinikak utcaja) az elnevezese. Az utca ket oldalan az egyetemi klinikak sorakoznak. A Karolina teri kis korhaz a mult szazad vegere teljesen idejetmult lett, nem nyujtott megfelelo felteteleket a foiskolai oktatashoz sem. Az 1880-as evek kozepen a Kulso-Also-Szen[a] utcatol balra fekvo domboldal kertjeit szemeltek ki az uj korhazak es az egyetem orvos-kari epuleteinek helyeul. Eloszor 1888-1889-ben a Hauszmann Alajos tervezte ket, elmeleti tanszekeket magaba foglalo neoreneszansz epulet keszult el: az Anatomia es az Elettan (az utobbi bal kezrol az elso epulet). A tulajdonkeppeni korhaznak Hauszmann egy hatalmas korridoros epuletet ajanlott, de az epitkezesi bizottsag a pavilon-rendszer mellett dontott, hogy minden professzor kulon epuletet igazgathasson. Az uj epuleteket Korb Floris es Giergl Kalman tervezte a mar itt allo kettohoz hasonlo stilusban, es Remenyik Karoly kolozsvari epitesz kivitelezte. 1899-re keszult el a Sebeszet, a Belgyogyaszat, a Szuleszet es nogyogyaszat, 1900-ra a Szemeszet es a Borgyogyaszat epulete. Meg 1899-re befejeztek az onallo igazgatosagi epuletet (akkor egy emeletes volt), melynek lakosztalyat dr. Engel Gabor igazgato, a nogyogyaszati sebeszet uttoroje foglalta el. Engel meg 1890-ben az ovari Karolina Korhaznak lett az igazgatoja, es az o erdeme is, hogy ezt atvette a Belugytol a tanugyi tarca: igy 1896-tol mar egyetemi klinikai ranggal mukodik az intezet. Az epitkezesek kezdetekor Engel is kulfoldi utazason tanulmanyozhatta a korhazak berendezeset. O maradt az igazgato 1919-ig. (1999-ig itt szekelt a megyei Egeszsegugyi Igazgatosag). Az igazgatosagi epulet mogotti kis kertben most a neves roman belgyogyasz professzor - volt rektor -, Iuliu Hateganu mellszobra lathato, mogotte a lepcsofordulonal, ahol a kigyos jelveny van, marvany emlektabla orokitette meg az 1897-1902 kozotti epitkezesek tamogatoit, kivitelezoit. Az akkori elorelato tervezest, epitkezeseket mi sem dicseri jobban, mint az, hogy az epuletek egy szazad elteltevel is megoriztek eredeti rendeltetesuket. A korhazudvarrol nem csak az epitesi emlektablat tavolitottak el, hanem a Belgyogyaszati Klinika kapujaval szemben allo, Vastagh Gyorgy keszitette, a legendas hiru belgyogyasz professzort, Purjesz Zsigmondot abrazolo mellszobrot is. Az egyetemalapito nemzedek tudos korbonctan tanaranak, Genersich Antalnak a szuletesi centenariuman, 1942 szeptembereben helyeztek el dombormuves portrejat az Anatomia-epuletben; ennek szinten nyoma veszett.

A Miko utca jobb oldalan, az Egyetemi Konyvtar szomszedsagaban is hatalmas klinikai epuletek lathatok: a regebbi az 1930-as evekben epult. Mogeje 1969-1970-ben huztak fel a Megyei Poliklinikat, a ketto koze pedig 1989-1990-ben a Szivsebeszeti osztaly uj epuletet szoritottak be. Az eszaki oldalon a 12-es szamu haz szomoru emleket hordoz: elotte gazolta el Horvath Istvan koltot 1977-ben egy  reszeg autos. A jobbra nyilo kis utca a szazadfordulotol meltan viselte a Muzeum utca nevet (1991-ig, amikor Iuliu Hateganurol neveztek el). Ennek sarkaval szemben a Miko utcabol egy meredekebb kaptaton a Miko-kert kapujahoz jutunk (5-7. sz.), melyen felirat jelzi, hogy itt van a biologia-geo logia, valamint foldrajz karok szekhelye es az Allattani Muzeum. A kapun belepve jobbrol magas talapzaton Vay Miklos keszitette mellszobrot talalunk e felirattal: '' Hidvegi grof / Miko Imre / az Erdelyi Muzeum / alapitoja / a nemzeti tudomany / nagylelku partfogoja / s buzgo muveloje / dicso emlekenek / a halas Muz[eum] Egylet / MDCCCV-MDCCCLXXVI.''Az 1889-ben emelt szobor ''Erdely Szechenyijenek''az emleket orokiti meg. Az o nevehez fuzodik az Erdelyi Muzeum-Egyesulet (EME) megalakitasanak engedelyeztetese 1859-ben, s o ajandekozta az egyesuletnek 12 holdas kertjet, benne szep dor es jon oszlopos klasszicista nyari lakaval. A nagy epuletektol korulvett, at- meg atepitett kis haz ma is all. (A lakot meg grof Bethlen Lajos epittette az 1840-es evek elejen Kagerbauer Antallal, aztan a kerttel egyutt grof Teleki Jozsef fokormanyzo kezere kerult, s tole vette meg Miko Imre.) Itt alakitottak ki az EME botanikus kertjet, melynek elso ''ore''(igazgatoja) Brassai Samuel volt. A hazban az Allattani Intezet kapott helyet, vele szemben epult 1882-ben Kollenheyer Ferenc tervei szerint Maetz Frigyes kivitelezeseben az egykori Vegytani Intezet. A mogeje 1907-1908-ban felhuzott hatalmas epulet ma az Allattani Muzeum otthona, elotte a neves roman biologus es sarkkutato, Emil Racovita szobra. Az epulet letrejotte Apathy Istvan professzornak koszonheto: o jarta ki felepiteset, s benne europai szinvonalu intezetet vezetett. Ideg ingerulet-vezetesi tanat maig szamon tartja a tudomanyos vilag. E kertnek az elso vilaghaboruig volt tulajdonkeppeni botanikai jellege, nyugati reszet az 1960-as evek elejen beepitettek diakotthonokkal.

Az elkeskenyedo Miko utca a Miko-kert kapujan tul is folytatodik, egeszen a kertet nyugatrol hatarolo Hegyvolgy utcaig, ahol beletorkollik a Monostori utba. A Miko utca jobb oldalan nehany szep, szazad eleji polgarhaz, villa lathato. A 18. szam alatti egykor Filep Gyula (1871-1937) koztiszteletnek orvendo belgyogyasze volt, kesobb Jako Zsigmond tortenesz professzor lakott benne. Most a hazban az 1991-ben letesitett Heltai Gaspar Konyvtari Alapitvany mukodik.

A Szent Gyorgy terrol a konyvtarral szemben indulo meredek utca a Kulso-Felso-Szen[a] utca nevet viselte a szazadfordulon. Amikor az egyetemi klinikak ide epultek, Trefort Agost miniszterrol neveztek el, jelenleg Victor Babes nevet viseli. Itt nyilt meg 1840-ben Rajka Peter vezetesevel az elso kolozsvari gepgyar. Ide kotodik Szabo Dezso kesobbi neves iro gyermekkora. 1879-ben a mai klinikai futohaz hatalmas kemenye helyen allo polgarhazban szuletett. Most az utca jobb oldalan az 1970-es evek vegen felepult modern muvese-allomas van. A klinikai kapun tul a korhaz szazadfordulon epult halottas kapolnaja lathato, ezen felul is mind korhazi epuletek kovetkeznek; az utca felso vege tajan, a keritesen belul a Tudogyogyaszat huzodik meg. A bal oldalon a 12. szam alatti, a halottas kapolnaval szemben fekvo epulettomb erdemel figyelmet: ezt 1912-ben baro Wesselenyi Miklosne epittette telkere berhaznak. 1922-ben vette meg az egyetem, s 1926-ban az Orvosi kar Victor Babes diakotthonava alakitottak. Az 1940-es evekben - atmenetileg - Bolyai Diak otthon volt a neve, ma az Orvosi Egyeteme. Az utca vegevel szemben az Ideg- es Elmegyogyaszati Klinika igazgatosagi epuletet pillantjuk meg. Az itt levo 28 000 negyzetmeternyi teruletre 1900-1903 kozott epult fel a klinika tiz villaszeru epulete. A jobbra nyilo Pasteur utcan (korabban Kert utca) kozelitheto meg az intezet legmagasabban fekvo villaszeru egyemeletes epulete, mely igazgatoi laknak keszult, s az akkori igazgato professzor, Lechner Karoly testvere, Lechner Odon muepitesz tervezte a ra jellemzo szecesszios stilusban. Homlokzati cimere alatt az 1900-as evszam olvashato. A Pasteur utca jobb oldalan a Pasteur Intezet 1914-ben befejezett hatalmas epulettombje lathato, benne az Orvosi Egyetem kulonbozo tanszekei es intezetei mukodnek.

Szinten a Szent Gyorgy terrol nyilik a Diakmuvelodesi Haz keleti oldalan a Majalis utca. Neve nyilvan abbol adodik, hogy leggyakrabban itt jartak ki a varos polgarai, diakjai majalisozni. Egy 1875-bol valo terkepen Hazsongard utca megjelolessel szerepel, ugyanis ezen keresztul lehetett a leggyorsabban megkozeliteni a varostol delre fekvo domboldalt, a Hazsongardot. Az utca kozepso szakaszan valaha egy fakapu allott, a Hazsongard kapu, s a kozeleben volt a Majalis kut. Tobb nyelvesz is talalgatta a titokzatos ''hazsongard''szo eredetet. Az eloszor 1503-bol adatolhato teruletnev Jakab Elek szerint egy itteni birtokos nemet polgar nevebol (Hasinschart?) szarmaztathato. Masok a nemet Hasengarten (nyulaskert) vagy eppen a Haselgarten (mogyoroskert) osszetetelbol vezetik le. Ma foleg az itt elterulo temetovel azonositjak a szot. Az utca a ket vilaghaboru kozott a Regala (Kiraly), azutan a Republicii (Koztarsasag) nevet kapta. Elso bal oldali epuletei a varfalnak tamaszkodnak. Az 5. szam alatt, a foldszinten lakott Gyorkos Manyi Albert festomuvesz, aki vegrendeletevel az Erdelyi Magyar Kozmuvelodesi Egyesuletre (EMKE) hagyta ingo es ingatlan vagyonat. A muteremlakas egy reszeben ma emlekszoba es allando kiallitas van, masik resze az EMKE rendezvenyeinek ad otthont. A 7. szam alatti ketemeletes berhaz tagas kocsikapujanak jobb oldali falaban 1717-bol valo cimeres renovalasi emlektablat talalunk. Az itt huzodo varfalbol tettek at ide, hogy a haz ne takarja el. E haz udvaranak deli veget sarokbastya hatarolja. A bastya masik fele a Petofi (Avram Iancu) utca 1-es szamu hazanak udvararol kozelitheto meg. A bastyat egykor a vargak cehe gondozta es vedelmezte. Mikor mar elvesztette harcaszati jelentoseget, a varos 1811. augusztus 15-en arveresen eladta a hozza csatlakozo varosfallal es vararokkal egyutt Bogdanffy Antal kereskedonek. O epittette ide ezt az emeletes sarokhazat, amelyben a reformkor kezdeti eveiben sok bal es mulatsag zajlott le. Utobb a sarokbastyat is Bogdanffy-bastya neven emlegettek. 1857-1863 kozott e hazban volt a varos tebolydaja, melyben 30-40 beteget kezeltek. A sarokbastya falan tobb, 1574-bol valo, ma mar alig megkozelitheto sirfelirat talalhato. Ezek arra utalnak, hogy miutan a foteri templom koruli cinterem betelt, az 1570-es evektol 1585-ig, a Hazsongardi temeto megnyitasaig a varosfal melle temetkeztek. A meg itt is allo belso, magasabb varosfaltol korulbelul egy utca szelessegnyire huzodott az alacsonyabb kulso vedofal. A ket fal koze, de gyakran a belso falon belulre is temettek. Sirkoveket - harcaszati okokbol - nem allithattak ide, de a varfal egy-egy kovet lecsiszoltak, s belevestek a feliratot. Ezek kozul aranylag konnyebben megtalalhato a Petofi utca fele nezo oldalon, derekmagassagban Szolosi Lukacs deak fianak 1574. oktober 3-rol szarmazo latin nyelvu felirata, amely ezzel a fajdalmas felkialtassal zarul: ''O, kivalo fiam! Gyaszoljon es sirasson a beszed, edes szeretetedre emlekezzek a nyelv!''

A jobb oldalon, a Petofi utca torkolataval szemben, a magas berhaz helyen allt 1938-ig a hangulatos Mateffy-haz. 1800 korul epulhetett, kesei barokk stilusban. Kapu feletti kis ketablakos orszobaja egykor divatos epiteszeti megoldas volt. Ebben lakott a lengyel eredetu kataszteri hivatalnok, Knapienszky Kazmer (†1896), aki elsonek terkepezte fel a Hazsongardi temetot, s jegyezte le sirfeliratait. Munkaja nem maradt fenn. Tovabb a Majalis utca az 1880-as evekig csak kertek kozott vezetett, egyik-masik telken fabol epitett nyari lak allott. A szazadfordulo tajan epultek ide a villak (peldaul a Haller-villa); akkor valt az utca a varos ertelmisegenek s reszben az arisztokracianak kedvelt lakhelyeve. Az elso ket szomszedos villa a Valyi Gabor egyetemi tanare es a Haller Rezso ugyvede volt. Az utobbi egy manzardemelettel megtoldva (24. sz.) ma az egyetem tortenelem-filozofia karahoz tartozik. A 18. szam alatt a CFR (Vasuti) korhaz talalhato a hozza csatolt epuletekkel. A kozponti epulet a baro Wesselenyi csalade volt, majd a ket vilaghaboru kozott Charite Szanatoriumkent ismertek; Steiner Pal kituno sebesz vezette. A jobb oldali Haller Karoly (ma Ion Creanga) utca sarkan volt a regi Gyermekklinika. Ennek helyere epult fel az 1960-as evek elejen a Rakkutato Intezet. Vele szemben nagy kertben (37-39. sz.) az egyemeletes Pakey-villa lathato, erdekessege, hogy epitoje, a varos leghiresebb epitesze a kolozsvari bontasokbol kikerult szebb reneszansz ablak- es ajtokereteket befalazta a szazadelon epult villajaba. Erdemes az epuletet korbejarni, mert ilyen bolcs latin mondatokat olvashatunk: ''Nihil veritate firmius, 1581''(Semmi sem erosebb az igazsagnal); ''Memento mori, 1584''(Emlekezz a halalra); ''Hodie mihi, cras tibi, 1584''(Ma nekem, holnap neked); ''Dum recte vivas, ne cura verba malorum, 1586''(Amig igazul elsz, ne torodj a rosszak szavaval). Ma az egyetem lelektan-nevelestan kara mukodik itt. A kovetkezo tornyos villa (41. sz.) Szadeczky Lajos tortenesz professzore volt; homlokzatan csaladi cimer.

A Szadeczky-villaval (16) szemben van az egyetemi Botanikus Kert fokapuja. Ezt a tobb mint tiz hektaros teruletet 1910-1912-ben Richter Aladar professzor vetette meg s kezdte fuveszkertte alakitani. A kozbejovo vilaghaboru utan a parkositas-befejezes feladata mar az uj roman egyetem tanarara, Alexandru Borzara harult; mellszobra jelzi is az elismerest. Ma ez Kelet-Europa talan legszebb, leggazdagabb ilyen letesitmenye. A bejarati fosetany vegen talalhato Novenytani Intezet epuletet 1930- 1935-ben emeltek. 1937. junius 13-an II. Karoly roman kiraly avatta fel. Benne Novenytani Muzeum mukodik. A ket nagy viraghaz a deli egovi novenyzetet is szemlelteti. A viztoronybol szep kilatas nyilik a varosra. Valamivel feljebb az Arnyas (most Alexandru Borza) utca sarkan (48. sz.) ma a Biologiai Kutatointezet mukodik. Itt volt az 1872-ben megalakult ''Tarsadalom''Teketarsasag szekhelye - kuglipalya es vendeglo-klub -, ahol aprilistol szeptemberig a varos elokelo polgarsaga pihent es mulatott. A Majalis utca ma mar a Csillagvizsgalo utig ki van epitve. A bal oldali felso vegen az 1970-es evekig az Egyetemi Csillagvizsgalo volt (helyen most a Szamitastechnikai Intezet, elektronikai gyar es kutatointezet van). Jobb oldali vege az 1968-tol kiepitett diakvaros bentlakasaival hataros. A Csillagvizsgalo ut ma az 1980-as evekben epult szep fekvesu Hajnal (Zorilor) negyed egyik foutcaja.

A Szent Gyorgy terbol keleti iranyba nyilik a Jokai utca. Az innen elagazo eddig felsorolt utcak mind ezen at kozlekednek a Foterrel. Az utca regi neve Belso-Szen[a] utca volt (a szovegi maganhangzo lekopott). Bizonyara itt szallitottak be a legtekintelyesebb mennyisegu szenat a varosba. Ebben az utcaban - az egyik, ma mar nem azonosithato hazban - szuletett 1835. majus 8-an a legnagyobb magyar festomuveszek egyike, Szekely Bertalan. Az utca a XIX. szazad vegen kapta a Jokai utca nevet, arra emlekeztetve, hogy a sarkan levo szallodaban szallt meg nehanyszor a nagy regenyiro. A ket vilaghaboru kozott Nicolae Iorga roman tortenesz es politikus nevet viselte, aztan 1940-tol 1964-ig ujra Jokai utca, akkor pedig Napoca utca lett. Az aranylag keskeny utca Szent Gyorgy ter feloli reszen, a Majalis utca sarkan tombhazat talalunk. A bal oldali haz (17. sz.) csak 1960-ban valt sarokhazza, rajta az 1907-es evszam jelzi az epites idejet: Spada Janos tervezte Fekete Gabor tablai elnok reszere. Bejarata a Hegedus Sandor (Šincai) utca felol van. Az 1920-as evek elejetol Gyergyay Arpad orvosprofesszor, a varos egyik elso nemzetkozi rangu ful-orr-gegesze lakott itt, es a szomszedos Samuil Micu utca 12-es szamu oreg hazat is ide csatolva kis szanatoriumot rendezett be. A ket hazat kulonben epp a varfal valasztotta el. Az uttesten allhatott a Szen[a] utcai kaputorony, amelyrol - azon kivul, hogy a csizmadia ceh vedelmezte - joforman semmit sem tudunk; az elsok kozott bontottak le. A varfal vonalan belul balra a Rozsa (Samuil Micu), jobbra a Fogoly (Potaissa) utca nyilik. Az utobbi a varfal - a leghosszabb ep szakasz - vonalat koveti. A 19-es szamu egykori grof Lazar-haz evtizedek ota szerkesztosegek otthona: az 1940-es evek vegetol a ket tartomanyi (megyei) partlapot, az Igazsagot es a Facliat, 1989 decembere ota a Szabadsagot es az Adevarult szerkesztik itt. A 15-os szamu manzardtetos foldszintes hazat, ugy tunik, a mult szazad kozeperol felejtettek itt, nincs nyoma rajta ''modernizalasnak''. A Torzs es Ormai vizvezetekszerelo-csatornazasi vallalat ketemeletes berhazanak homlokzatan romai szam jelzi az epitesi evet: 1905. A 8-as szamu haz szerencsere aranylag epen megmaradt: ket reneszansz kori foldszintes haz egybeepitesebol keletkezett. Korara ma mar csak foldszintje boltozasa es a kapualjba beepitett cimerpajzsos, fogrovatos szemoldokko utal. Pincejeben meg keso gotikus nyomok is talalhatok. Az emeletet valamikor az 1840-es evekben kaphatta, s akkoriak homlokzatanak klasszicista diszei is. Az elso vilaghaboruig a baro Bornemisza csalade volt, akkor eladtak a gorog katolikus egyhaznak, mely mar regebbrol birtokolta a szomszedos 6-os szamu epuletet is. E hazak kertje vegebe, a Kismester utca felol epult a gorog katolikus templom. Az uzletbejaratta atalakitott kocsikaputol balra emlektabla utal ra, hogy itt volt a Ravasul cimu roman lap (1903-1913) szerkesztosege, melyet 1903. szeptember 3-an Ion Luca Caragiale, a legnagyobb roman vigjatekiro is felkeresett. A 11-es szam alatt az Akademia Tortenelmi Intezete talalhato, elodjet, a Romanok Tortenetenek Intezetet I. Ferdinand kiraly 1920-ban alapitotta. Mellette a 9-es szamu beugro emeletes hazat Leder Jozsef epitette barokk stilusban; a Teleki csalade volt, kar, hogy szep boltozatos kapualjat befalaztak. Magas szintje jelzi, hogy valamikor mennyire lejtett az utca oldala. Az uttestet a mult szazad masodik feleben melyitettek itt le. Mikor 2000 tavaszan a haz elott borpince nyitasara leastak, a romai varosfalra bukkantak. Az 5-os szam alatti haz helyen levo harom epulet a mult szazadban Groisz Nandor ugyvede, az Erdely es Kolozsvar torteneteben jelentos szerepet jatszo Groisz Gusztav testveree volt. A szazadfordulon kaphatta mai eklektikus homlokzatat, s meg a vilaghaboru elott dr. Veress Ferenc neves borgyogyasz vette meg. O es hasonlo nevu fia is e tantargy egyetemi tanarai lettek. A szemben levo oldalon a Rhedey-hazrol es emlektablajarol a Foter kapcsan mar szoltunk.

©Gaal Gyorgy

"Kolozsvar,Millenniumi Kalauz", Polis konyvkiado, Kolozsvar 2001