 |
 |
|||||||
 |
||||||||
 |
||||||||
 |
 |
 |
||||||
|
|
|||||||
|
||||||||
|
||||||||
|
|
|
||||||
Kolozsvar tortenete datumokban
106-ban Traianus csaszar meghoditja Dacia teruletet, romai provinciava szervezi.
124 tajan (de lehet, hogy mar 117-118 korul) a mai Kolozsvar belvarosi teruleten fekvo Napoca vicus (falu) municipiumi (varosi) rangot kap Hadrianus csaszartol; romai provincia szekhelye.
170-180 tajan Napocat colonia rangra emelik.
271 korul megszunik a romai uralom Daciaban.
895-ben a honfoglalo magyarsag bevonul Erdelybe, e korszakbol szarmazo sirokra bukkantak a Foteren, a Farkas es a Zapolya utcakban, valamint a Pata utca es a Gyorgyfalvi ut talalkozasanal.
X. szazad elejen palankvar epul vagy a kesobbi Óvar teruleten vagy attol nyugatra, Kolozsmonostoron.
XI. szazad vegen a Boldogsagos Szuz Maria tiszteletere Benedek-rendi apatsag letesul Kolozsmonostoron.
1173-ban eloszor emlitik irasban Kolozs megyet, illetve ennek Tamas nevuispanjat (Thomas comes Clusiensis).
1213-ban emliti eloszor oklevel a varos nevet: castrum CLUS. (A nev eredete maig is vitatott: szarmaztathato a latin ’zart, hegyektol kozrefogott’ jelentesuclausa-clusa, illetve a nemet ’keskeny volgy’-et jelolo Klause-Kluse szavakbol, a szlav ’forras, kulcs’ ertelmukluc szobol vagy pedig a feltetelezett elso varispan Miklus-Miklos/Kolos nevebol.)
1241-es tatarjaras alkalmaval a kiralyi palankvar vedoivel egyutt elpusztul; a varmegye kozigazgatasi kozpontja Leta vara lesz.
XIII. szazad masodik feleben felepul az a negy sarokbastyas, negyszogletu, 7 ha teruletukovar, amelyet a kolozsvariak maig Óvarkent emlegetnek.
1250-es evek vegetol a kesobbi V. Istvan kiraly meg mint tronorokos es erdelyi herceg tamogatja a var es a korulotte kialakulo falu fejlodeset. Valoszinuleg o telepit ide szasz lakosokat.
1260-1290 kozott epul a varos elso - keso roman stilusu - kotemploma az Óvarban (a mostani Ferenc-rendi templom helyen).
1270-1272 kozott , uralkodasa idejen V. Istvan a varat es falut az erdelyi puspoksegnek rendeli ala, s ezzel lefokozza.
1285-ben ujabb tatar betores tesz kart Kolozsvarban.
1288 korul a kolozsmonostori bences apatsag hiteleshelyi jogot kap; elso ismert oklevele 1308-bol valo.
1316. augusztus 19-en Karoly Robert kiraly az elotte megjeleno Benedek plebanos es Stark biro keresere oklevelet bocsat ki, amelyben a helysegnek visszaadja regi kivaltsagait, s ujabbakat is biztosit, megszabja a polgarok jogait (peldaul szabad biro- es papvalasztas, orszagos vammentesseg) es kotelessegeit, s a telepulest varosi rangra (civitas) emeli.
1316 utan a varosi rangra emeles emlekezetesse tetelere kezdik el epiteni a foteri Szent Mihaly-templomot.
1362-ben emlitik a varos elso utcanevet: Platea pontis (Hid, utobb Wesselenyi Miklos, most Ferdinand kiraly utca).
1366-ban eloszor emlitik a varost Kolozsvar alakban.
1367. januar 28-an Nagy Lajos kiraly megengedi, hogy a kolozsvariak a feleki erdos hegycsucsnal az ut vedelmere falut alapitsanak, igy jon letre a varos reszekent [Erdo]Felek roman falu.
1372-bol maradt fenn az elso magyar utcanev: Platea Mager utcha (Magyar, utobb Kossuth Lajos utca).
1373-ban a Kolozsvari testverek, Marton es Gyorgy elkeszitik Szent Gyorgy bronz lovas szobrat, mely 1428-ban a pragai var, a Hradzsin disze lesz (masolata 1904 ota Kolozsvart is lathato).
1377. majus 18-an Nagy Lajos kiraly Szekely Miklos varosbiro es Lorinc fia Laszlo varosi polgar keresere haromtornyos varkaput abrazolo - mar korabban is alkalmazott - pecset hasznalatara jogositja fel a varost.
1387 es 1520 kozott 122 nyugati egyetemet jart kolozsvari fiatalrol maradt fenn adat.
1400 tajan 4000 fos lakossagaval Kolozsvar Erdely masodik varosa (Brasso utan).
1405. julius 2-an kelt oklevelevel Zsigmond kiraly Kolozsvart a szabad kiralyi varosok soraba emeli, vagyis kivonja a vajda es az ispan fennhatosaga alol, meghatarozza onkormanyzatanak szervezetet (12 eskudt es a valasztott biro vezesse), s egyben engedelyezi, hogy a megnagyobbodott teruletuvarost vedofalakkal vegyek korul.
XV. szazad elso es masodik harmadaban epulnek az uj varosfalak, 3 km hosszusagban, mintegy 45 ha teruletet olelve korul.
1437 oszen Kolozsvar megnyitja kapuit a Budai Nagy Antal vezette felkelok elott, ezert utobb elveszti valamennyi elojogat.
1443. februar 23-an (a szulohaza emlektablajan olvashato felirat szerint marcius 27-en) szuletik Kolozsvart Matyas kiraly, az egyik legnagyobb magyar uralkodo.
1444 tajan befejezik a foteri Szent Mihaly-templom epiteset.
1444. szeptember 21-en I. Ulaszlo kiraly visszaadja a varos kivaltsagait.
1453-bol fennmaradt a magyar adozo polgarok utcankenti ossze irasa, az ebben szereplo mintegy negyedszaz utcanev bizonyitja, hogy ekkorra mar kialakult a varos teljes utcarendszere. A nyilvantartasba vett 553 csaladfo 40 foglalkozast uz, a magyar lakossag 2500 fore teheto, nagyjabol ugyanennyi szasz elt a varosban, ugyhogy ekkoriban a varos lakossaga 5000 koruli lehetett.
1458-ban Szilagyi Mihaly kormanyzo rendeletevel szazra emelkedik a varosi tanacs letszama: 50-et a magyarok, 50-et a szaszok valasztanak; evenkent valtakozva hol magyar, hol szasz a biro.
1466-ban eloszor tartanak Kolozsvart orszaggyulest.
1486-1516 kozott epul a Farkas utcai - eredetileg minorita - templom.
1492-ben bukkan fel eloszor a becsi egyetem anyakonyveben Kolozsvar nemet neve: Klausenburg.
1506-ban Kolozsvar szabad vasartartasi jogot kap.
1510 korul Kolozsvart szuletik a szasz Hertel csaladbol David Ferenc, a magyar reformacio legnagyobb egyenisege.
1541-tol , az Erdelyi Fejedelemseg megalakulasatol kezdve, ha Kolozsvar nem is fovaros (ezt a szerepet Gyulafehervar tolti be), de az orszag elso varosa (''civitas primaria'').
1545-tol az ovari - volt kolostori - iskolaban protestans szellemben kezdenek oktatni.
1550-ben Heltai Gaspar es Hoffgreff Gyorgy megalapitja az elso nyomdat Kolozsvaron.
1550-es evektol Kolozsvar az erdelyi reformacio kozpontja.
1556. aprilis 26-an a Kolozsvart tartott orszaggyules feloszlatja a szerzetesrendeket; vagyonukat szekularizalja.
1556. november 25-en osszeul az orszaggyules Kolozsvart: a rendek uralkodojukul ismerik el Janos Zsigmondot, s elhatarozzak, hogy nagykorusitasaig Izabella kiralyne kormanyozzon.
1557. januar 1-en az ovari Eppel-hazban szuletik Bocskai Istvan fejedelem.
1557. junius 1-10. kozott Tordan orszaggyulest tartanak, mely hatarozatban mondja ki, hogy Kolozsvart a domonkosok kolostoraban iskola letesuljon (az ekkori alapitasbol no ki az Unitarius Kollegium).
1559-ben eloszor bukkan fel a varos humanista latin neve: Claudiopolis (abban a hitben, hogy a varost Claudius csaszar alapitotta).
1568. marcius 8-18. kozott zajlik a gyulafehervari hitvita, melynek gyoztese David Ferenc; hazaterve Kolozsvarra az egesz varost unitarius hitre teriti.
1575. augusztus 8-an Bathory Istvan fejedelem Kolozsvar piacan kivegeztet 7 Bekes-parti fourat, ugyanakkor 34 szekely viteznek fulet-orrat vagatja le.
1579-ben Bathory Istvan erdelyi fejedelem es lengyel kiraly jezsuita tanintezetet letesit Kolozsmonostoron, a volt Benedek-rendi apatsag epuleteben; decemberben kezdik meg a tanitast.
1581 tavaszan Bathory Istvan a jezsuita tanintezetet a varos falain belulre telepiti, s majus 12-i datummal Vilnabol alapitolevelet bocsat ki szamara, melyben a kollegiumot egyetemi rangra emeli.
1585. majus 11-en Kolozsvar varos szazfos tanacsa hatarozatot hoz egy uj temeto - a kesobbi Hazsongardi temeto - megnyitasara.
1591-bol maradt fenn emlites az elso kolozsvari gyogyszertarrol.
1594. augusztus 31-en Bathory Zsigmond a kolozsvari piacteren lefejezteti az orszaggyulesre erkezett torokparti fourakat: Kendi Sandort, Kendi Gabort, Iffju Janost, Forro Janost, Szentegyedi Literati Gergelyt.
1601. februar 5-en Baba Novacot, Mihaly vajda szerb kapitanyat arulas miatt a Foteren kivegzik, testet a Szabok bastyaja ele teszik ki kozszemlere.
1607. februar 17-19-en a foteri templomban ravatalozzak fel Bocskai Istvant, amint Kassarol Gyulafehervarra menet atszallitjak holttestet a varoson.
1607-1608 tajan nyitjak meg a reformatusok ovari iskolajukat, amelybol a Reformatus Kollegium kifejlodik.
1608. marcius 7-en az erdelyi rendek Kolozsvart fejedelemme valasztjak Bathory Gabort, akit marcius 31-en a foteri templomban beiktatnak tisztsegebe.
1613. oktober 23-an a foteri templomban Bethlen Gabort fejedelemme valasztjak, s 28-an beiktatjak.
1617-bol szarmazik Kolozsvar elso fennmaradt abrazolasa: az Egidius van der Rye belga muvesz festmenye alapjan Georg Houfnagel keszitette metszet.
1622 majusaban a sulyosan megrongalt Farkas utcai templomot es a mellette levo kolostorepuletet Bethlen Gabor kezdemenyezesere az orszaggyules a reformatusoknak adja.
1650-ben reneszansz stilusban atepitik a tanacshazat, falait szimbolikus festmenyekkel es bolcs mondasokkal diszitik.
1655. aprilis 3-an a varos hazainak haromnegyedet tuzvesz pusztitja el.
1655-tol fejedelmi kivansagra a reformatusok az unitariusokkal egyenlo aranyban vehetnek reszt a varosvezetesben.
1656-ban Gyulafehervarrol Kolozsvarra ''szamuzik'' Apaczai Csere Janost, aki itt beinditja a reformatus iskola bolcseleti-teologiai tanfolyamat.
1658-1662 kozott - II. Rakoczi Gyorgy kudarccal vegzodo lengyelorszagi kalandjat kovetoen - ismetelten torok-tatar seregek ostromoljak es sarcoljak meg a varost.
1664-ben - Nagyvarad torok kezre kerulese utan - Kolozsvart a varmegye foispanjanak rendelik ala, igy a varos elveszti onkormanyzatat (szabad kiralyi varos cimet), s megnyilik az ut a nemesseg betelepedese elott.
1672-ben Apafi Mihaly megalapitja a Reformatus Kollegium nyomdajat, melynek a szazad utolso evtizedeben Misztotfalusi Kis Miklos a vezetoje.
1673-ban alkalmaz a varos eloszor hivatalos orvost a Kolozsvart szuletett, Paduaban vegzett Baranyai Petsi Andras szemelyeben.
1686-ban a Habsburg csaszari csapatok elfoglaljak Kolozsvart.
1690-1691-tol a Diploma Leopoldinum szabja meg Erdely kozjogi helyzetet a Habsburg Birodalom kereteben.
1691-bol szarmazik Kolozsvar elso - a becsi Hadileveltarban megorzott - terkepe.
1693-ban az osztrakok nyomasanak engedve az unitarius iskola kenytelen kikoltozni az ovari kolostorepuletbol - melyet I. Lipot a jezsuitaknak adomanyoz -, a Foteren a plebaniahazzal szomszedos harom epuletben rendezkedik be.
1696-ban a kolozsvari szaszok onallo lutheranus egyhazkozseget szerveznek.
1697. majus 6-an a varos ketharmadat tuzvesz emeszti el.
1702 tajan a jezsuitak telket vasarolnak a Farkas (Kogalniceanu) es Belso-Torda (Egyetem) utcak talalkozasanal, s ide epittetik fel templomukat, kollegiumukat es fiunevelo intezeteiket; 1725-1727-ben ide koltoznek at az Óvarbol.
1704. oktober 8-an a Szebenbol kitoro Rabutin elfoglalja Kolozsvart, s lerontatja vedobastyait.
1704 oktobere es 1705 novembere kozott Kolozsvar kuruc kezen van, majd tobbszor gazdat cserel.
1709. augusztus 10-en Kolozsvar I. Jozseftol visszakapja szabad kiralyi varos statusat, s ujra megteremtodnek a polgari elet feltetelei.
1713-1714-es osszeiras szerint Kolozsvart 1095 csalad el; eszerint a lakossag meg mindig 5 000 koruli, a hazak kozul 624 volt ep, 92 pedig romos.
1715-1723 kozott a Komal tetejere felepul a varost uralo csaszari katonai eroditmeny, a Fellegvar.
1716. marcius 30-an a katolikusok osztrak katonai segedlettel visszafoglaljak az unitariusoktol a foteri templomot.
1718-1724 kozott felepul a Belso-Torda (Egyetem) utcaban a jezsuita (kesobb piarista) templom, Kolozsvar es Erdely elso barokk temploma.
1718 tavaszan az unitarius iskolat is kiutasitjak a foteri epuletekbol, a Belso-Magyar (Kossuth Lajos, ma 1989. December 21.) utcaba koltozik egy szereny polgarhazba.
1724-tol mukodik a posta Kolozsvart.
1725. junius 13-an az erdelyi puspok atadja az ovari templomot es a rendhaz egy reszet a Ferenc-rendnek.
1733-1734 tajan bontjak le a foteri Szent Jakab-templomot, mely a Szent Mihaly-templom deli oldalanal allt.
1734 juniusara Pater Pal, id. Pataki Istvan, Gyergyai Pal varosi tanacsosok es Fuzeri Gyorgy jegyzo elkeszitik Kolozsvar elso, latin nyelvuleirasat (megjelent Markos Albert forditasaban 1944-ben).
1738-1739-ben valosaggal megtizedeli a varost a pestis, 860-an halnak meg (a jarvany emlekere 1744-ben fogadalmi oszlopot, 1747-ben a foteri templom ele diszkaput emelnek).
1759-bol szarmazik Szakall Janos metszete Kolozsvarrol, mely a barokk varoskepet orokiti meg.
1773. junius 25-27-en a kesobbi II. Jozsef meg mint tarsuralkodo regens meglatogatja Kolozsvart, Benko Mihaly plebanosnal vendegeskedik.
1773 juliusaban kelt papai bullaval feloszlatjak a jezsuita rendet, kolozsvari tanintezetuket harom ev mulva Maria Terezia a piaristakra bizza.
1774-1786 kozott a Foter keleti soran felepul a Banffy-palota, Kolozsvar legszebb barokk epulete.
1787-ben Kolozsvarnak 12 600 lakosa van; fele reformatus.
1790 oktobereben a Fokormanyszek (Gubernium) Szebenbol vegleg Kolozsvarra koltozik, s ezzel a ''kincses varos'' Erdely tenyleges fovarosava lesz.
1790-es evektol megkezdodik a harcaszati jelentoseguket elvesztett varfalak bontasa, a mellettuk levo teruletek felparcellazasa.
1792 decembereben a Belso-Szen (Jokai, ma Napoca) utcai Rhedey-haz tanctermeben tartja elso eloadasat az Erdelyi Magyar Nemes Szinjatszo Tarsasag, s ezzel kezdetet veszi a kolozsvari hivatasos szineszet.
1792-1796 kozott felepul az unitarius templom a Belso-Magyar (Kossuth Lajos) utcaban.
1796 karacsonyan felszentelik a varos elso ortodox templomat a kesobbi Gorogtemplom utcaban.
1798. augusztus 31-en a Belso-Szen (Jokai, ma Napoca) utcaban kitort tuzvesz nagyreszt elpusztitja a varosnak a Belso-Kozep (Deak Ferenc, ma Hosok) utcatol delre eso reszet.
1801-ben latin nyelvuemlektablaval jelolik meg a Reformatus Kollegium keszulo Farkas utcai epuletenek a homlokzatat; az 1799-ben kezdett epitkezes 1810 korulig elhuzodik.
1802. december 15-en a Belso-Kozep (Deak Ferenc, ma Hosok) utca egyik sarokhazaban megszuletik Bolyai Janos, a legnagyobb magyar matematikus.
1803-ban felszentelik az elso gorog katolikus templomot a Kismester (Bob) utcaban.
1806-ra elkeszul az Unitarius Kollegium ketemeletes regi epulete a Belso-Magyar (Kossuth Lajos) utcaban.
1809-ben rendszeresitik Kolozsvar es Buda kozott a napi postaforgalmat.
1811 szeptembereben az erdelyi orszaggyules ket orszagos korhaz felallitasat hatarozza el: Kolozsvaron es Marosvasarhelyen; a kolozsvari 1820-ban felveszi Karolina csaszarne nevet.
1814-1818 kozott Dobrentei Gabor szerkeszteseben jelenik meg az elso kolozsvari folyoirat, az Erdelyi Muzeum.
1816 juniusanak vegen Kazinczy Ferenc latogatja meg Kolozsvart, elmenyeirol beszamol az Erdelyi levelekben.
1816-1829 kozott epul a Foter sarkan levo lutheranus templom.
1817. augusztus 18. es 27. kozott latogatja meg Kolozsvart eloszor Habsburg uralkodo, I. Ferenc magyar kiraly es osztrak csaszar felesege, Karolina kisereteben; ennek emlekere 1831-ben a Foteren oszlopot emelnek.
1817-ben a meg Maria Terezia alapitotta orvosi kar Orvos-sebeszeti Tanintezette onallosul (1872-ben az egyetembe olvad).
1817-1821 kozott a Farkas (Kogalniceanu) utcaban a piarista liceum szamara a kolozsmonostori apatsag koveit is felhasznalva uj, ketemeletes epuletet huznak fel.
1819-ben Ruzitska Gyorgy vezetesevel ''Musikai Egyesulet'' letesul Kolozsvart.
1821. marcius 12-en nyitjak meg az 1811 ota gyujtesbol epulo Farkas utcai koszinhazat, az allando magyar szineszet elso otthonat.
1821. julius 14-15-en Szechenyi Istvan jar Kolozsvart.
1822-ig kikovezik a belvaros fontosabb utcait.
1822. december 26-an Kolozsvart bemutatjak az elso magyar operat, Ruzitska Jozsef muvet, a Bela futasat.
1825-ben Boloni Farkas Sandor letrehozza a Kolozsvari Gondoskodo Tarsasagot, az elso itteni takarekpenztart.
1827. februar 1-tol a Joltevo Asszonyi Egyesulet berbe veszi a varostol a Hangyas-berket, hogy ott setalohelyet letesitsen, ezzel megkezdodik a Setater kialakitasa.
1827. december 31-en este a varos piacan es fobb utcain 247 lampasban kigyul a feny, s ezzel kezdetet veszi a kozvilagitas Kolozsvaron.
1827-tol 1848-ig jelenik meg az elso kolozsvari hirlap, az Erdelyi Hirado.
1829-1851 kozott epul a ''ketagu'' reformatus templom a Kulso-Magyar utca elejen.
1831. december 2. es 1832. januar 16. kozott pusztit eloszor kolerajarvany Kolozsvart.
1832-ben a varos allando geometrat (mernokot) alkalmaz.
1833-ban Boloni Farkas Sandor szervezomunkajanak koszonhe toen 226 reszvenyessel megnyilik a Kolozsvari Kaszino.
1836-ban zsido jotekonysagi es temetkezesi szentegylet, Chevra Kadisa alakul Kolozsvart.
1837. marcius 19-en kezdik kiasni a foteri templom uj, neogotikus tornyanak az alapjat; az otemeletes, 80 m magas torony 1859-re keszul el.
1837-ben Gaetano Biasini olasz vivomester megveszi a Kulso-Torda (Petofi, ma Avram Iancu) utcai Szacsvay-fogadot, s kenyelmes szallodava alakitja at.
1840-ben megnyilik a Rajka Peter-fele mezogazdasagi gepgyar a Kulso-Felso-Szen (utobb Trefort, ma V. Babeš) utcaban.
1844-ben megalakul az Erdelyi Gazdasagi Egyesulet.
1845. majus 16-an Kolozsvart vendegeskedik Deak Ferenc es Vorosmarty Mihaly.
1845. szeptember 16-an avatjak fel az 1843 novembere ota epulo uj varoshazat.
1846. november 24. es december 8. kozott Kolozsvar vendege Liszt Ferenc.
1847. oktober 21-24. kozott elso alkalommal vendegeskedik Kolozsvart a felesegevel naszuton levo Petofi Sandor (1849-ben meg otszor jar Kolozsvaron).
1848. marcius 21-en , a kolozsvari szazfos varosi tanacs ulesevel reformokat es az uniot kovetelo, a Fokormanyszekhez intezett felirataval, utcai tuntetesekkel kezdetet veszi az erdelyi forradalom.
1848. majus 29-re Kolozsvarra meghirdetett erdelyi orszaggyulesen a Redut nagytermeben egyhanguan kimondjak az uniot Magyarorszaggal.
1848. junius 29-en szentelik fel Peter es Pal apostolok emlekere az ujonnan epitett Szentpeteri katolikus templomot.
1849. oktober 18-an Kolozsvar Szamosfalva feloli hataraban kivegeznek ket magyar honvedtisztet: Tamas Andras alezredest es Sandor Laszlo ornagyot.
1850-ben Kolozsvarnak 18 215 lakosa van, kozuluk 12 138 magyar, 3444 roman, 1581 nemet.
1851. januar 11-en megalakul a Kolozsvari Kereskedelmi es Iparkamara.
1851 augusztusaban indul meg a termeles az ideiglenesen a Romai Katolikus Szeminarium Belso-Torda (Egyetem) utcai epuleteben elhelyezett Dohanygyarban.
1851. december 2-an avatjak fel az elso kolozsvari kozsinagogat a kesobbi Zsidotemplom (ma Paris) utcaban.
1852-ben Veress Ferenc Setater utcai hazaban megnyitja a varos elso fotomutermet; 1859-ben 45 felvetelt tartalmazo fenykepalbumot ad ki Kolozsvarrol.
1853. majus 28.-junius 1. kozott jar eloszor Kolozsvart Jokai Mor; felesege, Laborfalvy Roza vendegszerepel a szinhazban.
1859. november 23-an a Redut nagytermeben tartja alakulo gyuleset az Erdelyi Muzeum-Egylet (kesobb Egyesulet); elso elnokul Miko Imret valasztjak.
1863. december 7-en Kolozsvart megnyilik a magyar tannyelvuKiralyi Jogakademia; eleinte harom, 1866-tol negy taneves.
1867. junius 20-an a kiegyezes eredmenyekent az uralkodo feloszlatja a kulon erdelyi orszaggyulest; ezzel ujra helyreall Erdely es Magyarorszag unioja; 1869-ben megszunik a Fokormanyszek, Kolozsvar elveszti fovaros jelleget.
1868-ban elhatarozzak a varos ket utolso kaputornyanak, a Hid kapunak es a Magyar kapunak a lebontasat; az utobbira 1872 vegen kerul sor.
1868-1869-ben felallitjak a kolozsvari telekkonyvet.
1869. szeptember 20-24. kozott Eotvos Jozsef mint vallas- es kozoktatasugyi miniszter tesz latogatast Kolozsvart; foleg az egyetem felallitasaval kapcsolatosan tajekozodik.
1869. december 31-i Kovary Laszlo vezette nepszamlalas szerint 24 826 szemelyt talalnak a varosban (kozuluk 4891 nem kolozsvari lakos), ebbol: 39,52% romai katolikus, 37,70% reformatus, 8,37% gorog katolikus, 4,56% evangelikus, 4,26% unitarius, 4,01% izraelita, 1,34% gorogkeleti, 0,14% ormeny katolikus; nemzetiseg szerint: 20 265 magyar, 2410 roman, 1133 nemet, 994 zsido, 24 angol; a hazak szama 3296, ezekbol 243 egy-, 13 pedig ketemeletes.
1869-ben megnyilik az Erdelyi Gazdasagi Egylet kolozsmonostori Gazdasagi Tanintezete, melyet 1906-ban akademiai rangra emelnek.
1870. szeptember 7-en megindul a vasuti kozlekedes Nagyvaradon at Pest fele.
1870-1888 kozott jelenik meg Jakab Elek haromkotetes, okmanytarral es vilagosito rajzfuzetekkel ellatott, mindmaig alapveto munkaja, a Kolozsvar tortenete.
1872. november 10-en az elso valasztott rektor, Berde Aron beiktatasaval megnyilik a kolozsvari Magyar Kiralyi Tudomanyegyetem.
1876-ban , az uj kozigazgatasi rendszerben Kolozsvar Kolozs megye szekhelye lesz.
1878. augusztus 16-an Felsobb Kereskedelmi Iskola letesul Kolozsvart, mely 1885-ben akademiai rangot kap.
1884. februar 24-en megalakul a Varosi Szepito-Egylet.
1884 decembereben megalakul a Kolozsvari Athleticai Club.
1885. aprilis 12-en a Redut nagytermeben Haller Karoly kezdemenyezesere megalakul az Erdelyi Magyar Kozmuvelodesi Egyesulet, az EMKE.
1886. oktober 24-en avatjak fel a Nagy (Ferenc Jozsef, ma Horea) utcai neolog zsinagogat.
1886-ban alakul meg a kolozsvari Unio Szabadkomuves Paholy, elso fomestere Deaky Albert.
1887-ben megepul a klinikakat es par kornyezo utcat ellato elso vizmuKolozsvart.
1889. szeptember 2-an Jokai Mor reszvetelevel leplezik le a Matyas kiraly szulohazara elhelyezett bronz emlektablat.
1890-re sikerul a foteri templom koruli epuleteket eltakaritani, ekkor kezdodik a diszter kialakitasa.
1890-ben Kolozsvarnak 32 756 lakosa van, ebbol 27 514 magyarnak, 3950 romannak, 1336 nemetnek vallja magat, az izraelitak szama 2485.
1891. januar 11-en az EMKE vednoksege alatt megalakul az erdelyi turizmust es tajismeretet szolgalo Erdelyi Karpat-Egyesulet.
1892. november 27-en kezd mukodni az elso telefonkozpont a varosban 62 elofizetovel.
1893 majusaban indul be a gozmozdony vontatta ''kozuti vasut'' forgalma: az allomast kototte ossze a Foterrel, s onnan a Monostor utra es a Magyar utcaba volt elagazasa; mivel sok balesetet okozott, 1902 nyaran felszamoltak.
1893-1902 kozott epul Meixner Karoly tervei szerint az egyetem Farkas (Kogalniceanu) utcai foepulete; a Matyas-szobor leleplezese utani napon, oktober 13-an avatjak fel.
1894 majusaban zajlik a kolozsvari Redut nagytermeben a memorandistak pere: a kiegyezes es az unio ujboli eletbeleptetesenek negyedszazados evfordulojan az uralkodohoz Becsbe vitt emlekirat tobb jogot kovetelt a romansagnak, s az unio ervenyteleniteset kerte; az emlekiratot visszautasitottak, alairoi ellen sajtoper indult, 15 szemelyt eliteltek; utobb kegyelmet kaptak.
1894-tol olasz vallalkozo epiti ki a varos csatornarendszeret.
1895 januarjatol Kolozsmonostort kozigazgatasilag Kolozsvarhoz csatoljak.
1895. november 2-3-an Banffy Dezso miniszterelnok jelenleteben felavatjak a Reformatus Egyhazkerulet Teologiai Fakultasanak uj epuletet a Bocskai teren.
1896. szeptember 11-en vezetekes ivovizszolgaltatas indul.
1896. szeptember 30-an a millenniumi unnepsegek reszekent megtortenik a Matyas-szobor alapkoletetele, utana felszentelik a varos Pakey Lajos tervezte diszzaszlajat.
1897. junius 24-en a Voroskereszt Szanatoriumban szazeves koraban meghal Brassai Samuel, az ''utolso erdelyi polihisztor'', akinek neve fogalom Erdelyben; o a XIX. szazadi tudomanyossag megtestesitoje.
1897-1902 kozott felepulnek a Miko utcai egyetemi klinikak, valamint a Trefort utcaban az ideg- es elmegyogyaszat pavilonjai.
1899 aprilisaban hoznak eloszor hatarozatot a kolozsvari utcak elnevezeserol: a letezo 224 utcabol es terbol 69-nek adnak uj nevet, tobbnyire az addigi spontanul kialakult beszelo neveket helyettesitik tortenelmi szemelynevekkel.
1900 oszen epul ki a Fellegvar Setater feloli oldalan a 420 meter hosszu szerpentines setaut, mely felvezet a tetore; e setaut kozepe tajan allitjak fel a Pakey Lajos tervezte talapzatra Erzsebet kiralyne Strobl Alajos keszitette mellszobrat.
1900-ban a varos lakossaga 49 295 fo (40 845 magyar, 6039 roman, 1784 nemet), 5878 epuletebol 415 egy-, 43 ket-, 3 haromemeletes; ezekben csak 589 onallo furdoszoba letezik.
1901. szeptember 22-en megnyitjak a kolozsvari Unitarius Kollegium uj, Pakey Lajos tervezte ketemeletes epuletet.
1902. oktober 12-en orszagos unnepseg kereteben leplezik le a Foteren Fadrusz Janos Matyas-szoborcsoportjat.
1902. oktober 12-en a Matyas kiraly-szulohazban megnyilik az Erdelyi Karpat-Egyesulet neprajzi muzeuma.
1905-ben felepitik a villamosmuvet es annak gyujtotavat Hidegszamoson.
1906 aprilisaban megnyilik az elso kolozsvari filmszinhaz.
1906. szeptember 8-an avatjak fel a Hunyadi (Štefan cel Mare) teri uj szinhazepuletet.
1906-ban megkezdodik a villanyvilagitas Kolozsvart, a kovetkezo evben a varos 218 utcajaban 1416 villanyego vilagit.
1906-1907-ben epul s 1909. majus 18-an kerul felavatasra az Egyetemi Konyvtar epulete.
1910. julius 18-an avatjak fel a nyari szinhaz favazas epulete helyere emelt beton szinhazepuletet; a magyar tarsulat 1919 ota ebben jatszik.
1910-es nepszamlalas adatai szerint 60 808 lakosa van Kolozsvarnak, ebbol 50 704 magyar (83,3%), 7562 roman (12,4%), 1676 nemet (2,8%); felekezetek szerint 19 021 katolikus, 20 726 reformatus, 8646 gorog katolikus, 7046 izraelita, 2016 lutheranus, 1994 unitarius, 1359 gorogkeleti.
1911-ben a Ferenc Jozsef (Horea) uti impozans epuletben megnyilik a Marianum Romai Katolikus Leanynevelo Intezet; internatusat 1916-ra huzzak fel.
1914 tajan a varos terulete eleri az 1000 hektart.
1918. december 9-en a magyar kormany Apathy Istvan egyetemi tanart nevezi ki Kelet-Magyarorszag kolozsvari szekhelyukormanybiztosava.
1918. december 22-en Kolozsvar foteren 50 ezres tomeg 26 varmegye magyarsaga neveben tiltakozik a december 1-i gyulafehervari dontes, vagyis Erdely Romaniaba valo bekebelezese ellen; a gyules fo szonoka Apathy Istvan, akit ezert utobb meghurcolnak.
1918. december 24-en a roman kiralyi csapatok bevonulnak Kolozsvarra, Haller Gabor polgarmester atadja a varos vezeteset.
1919. majus 7-en roman fiatalok ledontik a Szechenyi teri kut felett allo Szechenyi-szobrot.
1919. majus 9-en a roman Kormanyzotanacs a roman kiraly iranti husegesku letetelere szolitja fel az egyetem tanari karat, ennek megtagadasa miatt majus 12-en delben a roman hatosagok eltavolitjak a tanari kart, s katonai segedlettel ''atveszik'' az egyetemet.
1919. oktober 1-en a roman hatalom birtokaba veszi a Hunyadi teri szinhazat; a kiutasitott magyar tarsulat ezutan a setateri szinkorben kenytelen meghuzodni.
1919. oktober 10-en Nagyszebenbol Kolozsvarra koltozik az erdelyi ugyeket iranyito roman Kormanyzotanacs, s itt mukodik megszunteig, 1920 aprilisaig.
1920. junius 4-en alairjak a trianoni bekediktatumot, mely Erdely s ezzel Kolozsvar sorsat is Romaniahoz koti.
1920 decembereben kerul sor az utcak roman atkeresztelesere.
1920-ban a varosnak 83 542 lakosa van.
1921. julius 6-an 32 erdelyi lutheranus egyhazkozseg Kolozsvart alkotmanyozo gyulest tart, s megveti a zsinat-presbiteri lutheranus egyhazkerulet alapjait.
1921. julius 18-an kelt kiralyi rendelettel Gorogkeleti Roman Puspokseg letesul Kolozsvaron.
1921 szeptembereben olasz diakok kuldottsege hozza Kolozsvarra Roma varosanak ajandekat, a capitoliumi anyafarkas-szobor masolatat, amelyet a Foteren allitnak fel.
1922-ben megnyitjak Szamosfalvan a varos repuloteret.
1923. januar 1-jen letesul Karoly tronorokos kezdemenyezesere az Erdelyi Neprajzi Muzeum.
1923-1933 kozott epul fel a Bocskai teren a gorogkeleti szekes egyhaz, a ''katedralis''.
1924. aprilis 29-en a Romai Katolikus Status a kolozsmonostori apatsag ''kalvaria'' templomat 25 evi hasznalatra atengedi a gorog katolikusoknak; csak 1994-ben sikerul visszaszerezni.
1924-ben Erdelyi Szepmives Ceh elnevezessel irodalmi konyvkiado letesul.
1926 novembereben a magyar minoritak kenytelenek a gorog katolikusoknak atadni kolozsvari (Deak Ferenc - ma Hosok - utcai) templomukat, mert azt a papa nekik adomanyozta.
1926-1940 kozott , majd 1957 ota jelenik meg a Korunk cimutarsadalomtudomanyi szemle.
1927-re felepul a Reformatus Leanygimnazium Kiraly (I. C. Bratianu) utcai ketemeletes sarokepulete.
1927 oktobereben Sebestyen David epitkezesi vallalkozo nagy adomanyaval megveti a Zsido korhaz alapjait.
1928 majusatol 1944 szeptembereig , a helikoni munkakozosseg kiadvanyakent Kolozsvart jelenik meg az Erdelyi Helikon cimuszep irodalmi es kritikai folyoirat.
1929-ben a romaniai magyar kepzomuveszek osszefogasara megalakul a Barabas Miklos Ceh.
1930-as roman nepszamlalas 100 844 lakost talal Kolozsvart, ebbol 47 689 magyar, 34 895 roman, 2500 nemet; 13 504-en (13,4%) vallottak magukat izraelitanak.
1930-ban Iuliu Hossu puspok athelyezi Kolozsvarra a Szamosujvar-Kolozsvari Gorog katolikus Puspokseg szekhelyet.
1932-ben Nicolae Iorga javaslatara a nagy uralkodo emleket serto roman felirat kerul a Matyas kiraly-szobor talapzatara.
1935-ben tulajdonosa, a roman egyetem lebontatja a Farkas (Kogalniceanu) utcai patinas szinhazepuletet, s helyere modern diakhazat epittet, melynek felavatasara 1937. junius 13-an kerul sor II. Karoly roman kiraly jelenleteben, akit diszdoktorsaggal is megtisztelnek.
1939. februar 12-en Kolozsvart szentelik puspokke a varos addigi plebanosat, Marton Aront.
1940. augusztus 30-an a masodik becsi dontessel Erdely eszaki es keleti resze (43 492 km 2) Kolozsvarral egyutt ujra Magyarorszag reszeve valik.
1940. szeptember 11-en vonulnak be Kolozsvarra a honvedek.
1940. oktober 15-16-an targyalja es fogadja el a magyar torvenyhozas a magyar egyetem Kolozsvarra valo visszatelepiteset kimondo torvenycikkelyt.
1941 januarjaban visszaallitjak a magyar utcaneveket; egysegesitik a hazszamozast is.
1941-es magyar nepszamlalas 110 418 lakost talal a varosban, kozuluk 97 698 magyar, 10 029 roman, 1825 nemet, 1404 mas anyanyelvu; mas forras szerint a zsidok lelekszama 16 763.
1944. marcius 27-en nemet csapatok vonulnak be Kolozsvarra.
1944. majus 3-an kezdodik a varosban a zsidok (tobb mint 16 000 szemely) gettoba gyujtese.
1944. majus 18-an Marton Aron romai katolikus puspok a foteri templomban mondott szentbeszedeben megdobbeneset fejezi ki a zsidoellenes intezkedesek miatt.
1944. junius 2-an a szovetsegesek bombazasa foleg az allomas kornyeken okoz nagy karokat; talalat eri a Reformatus Korhazat es a Zapolya utcai ortoped korhazat is.
1944 szeptembereben a kolozsvari magyarok keresenek eleget teve az egyetem rektori tanacsa ugy dont, hogy nem menekitik el az egyetemet.
1944. oktober 10-en a magyar csapatok feladjak Kolozsvart, masnap, 11-en a Malinovszkij marsall vezette szovjet csapatok bevonulnak a varosba (''felszabaditjak a varost'').
1944. oktober 12-tol 1945. marcius 13-ig Kolozsvar szovjet fennhatosag alatt az eszak-erdelyi autonom kozigazgatas kozpontja; Petru Groza kormanyanak beiktatasa utan terjesztik ki ide a roman kozigazgatast.
1945. majus 6-12. kozott Kolozsvart tartja kongresszusat 500 kuldottel a Magyar Nepi Szovetseg, a romaniai magyarsag 1944-1953 kozotti tomegszervezete; reszt vesz dr. Petru Groza miniszterelnok is.
1945. junius 1-i hatallyal torvenyrendelet intezkedik a roman Ferdinand Kiraly Egyetem visszatelepiteserol Kolozsvarra, valamint egy uj, magyar eloadasi nyelvuallami tudomanyegyetem felallitasarol; ezt utobb Bolyai Tudomanyegyetemnek nevezik el.
1945 novembereben a varos tobb szaz utcaja nevenek megvaltoztatasarol dontenek: a hagyomanyos, valamint a roman nevek mellett maradnak magyar nevek is, s megjelennek az orosz-szovjet vonatkozasu elnevezesek.
1946. november 14-en megkezdik a foldgaz bevezeteset.
1948. januar 25-i nepszamlalas szerint a lakossag szama 117 915, ebbol 67 977 magyar, 47 321 roman.
1948 oktobereben torvenyrendelettel a korabbi Mezogazdasagi Akademia helyen magyar tagozattal is rendelkezo Mezogazdasagi Foiskola, magyar Muveszeti Intezet, valamint Mechanikai Foiskola (utobb Politechnikai Intezet) letesul roman es magyar eloadasi nyelvvel.
1948. december 16-an tartja megnyito eloadasat az Allami Magyar Opera.
1948-ban , a felekezeti iskolak es javaik allamositasa kovetkezmenyekent, a harom nagy felekezeti kollegium s nehany videki intezmeny konyvtaranak egyesitesevel letrejon a kolozsvari Akademiai Konyvtar, melynek allagat 1975-ben a Farkas utcai uj epuletben egyesitik.
1950 novembereben letrejon a Gheorghe Dima Zenekonzervatorium, a Szentgyorgyi Istvan Szinmuveszeti Intezet es a Ion Andreescu Kepzomuveszeti Intezet, magyar es roman tagozatokkal.
1950-ben bevezetik az orszag uj - szovjet mintara kialakitott - kozigazgatasi felosztasat, Kolozsvar koztarsasagi alarendeltseguvaros, Kolozs tartomany szekhelye lesz; 7 rajon tartozik ide.
1954. marcius 16-an kezdi meg adasait a kolozsvari radiostudio roman es magyar nyelven; 1985-ben felszamoljak, majd 1990-tol ujra mukodik.
1954. szeptember 1-tol a Szentgyorgyi Istvan Szinmuveszeti Intezet magyar tagozatat onallositva attelepitik Marosvasarhelyre.
1955. december 6-an bemutatkozo koncertjet tartja az ujonnan alakult kolozsvari Allami Filharmonikus Zenekar.
1956. februar 21-i nepszamlalas szerint Kolozsvart 154 723 ember el, kozuluk 74 584 a ferfi, 80 139 a no, 74 033-an magyarnak, 74 155-on romannak, 990-en nemetnek vallottak magukat.
1957 marciusaban az 1956-os magyar forradalommal valo rokonszenvezesuk miatt tobb ismert kolozsvari magyar ertelmisegit letartoztatnak; kirakatperekben itelik el oket.
1959 februar-marciusaban tartjak azokat a ''meggyozo'' gyuleseket, amelyek nyoman osztol egyesitik a Bolyai Tudomanyegyetemet a roman tannyelvuVictor Babeš Egyetemmel; letrejon a Babeš-Bolyai Egyetem.
1959. november 22-en megindul a trolibuszforgalom Kolozsvart, az elso vonalon, az allomastol a varos keleti vegeig.
1960. augusztus 21-en felavatjak a kolozsvari sportcsarnokot.
1960 korul folyik a Szent Gyorgy (ma L. Blaga) ter es a Szechenyi (Mihai Viteazul) ter atepitese, az elobbirol a Szent Gyorgy-szobrot athelyezik a Farkas utcaba.
1964 elejen modositjak az utcanevek egy reszet, foleg az orosz vonatkozasuakat, de szamos magyar nevet is letorolnek a terkeprol.
1965. december 30-an megnyitjak a moziteremtol megszabaditott, eredeti pompajaban helyreallitott Banffy-palotaban a Muveszeti Muzeumot.
1966. marcius 15-en tartott nepszamlalas 185 663 szemelyt talal a varosban, kozuluk 90 895 a ferfi, 94 768 a no.
1967. januar 22-en felavatjak a kolozsvari uj fedett uszodat.
1968 februarjatol az uj kozigazgatasi rendszerben Kolozsvar Kolozs megye szekhelye lesz, ugyanakkor Szamosfalvat a varoshoz csatoljak.
1969-ben eri el a varos lakossaga a 200 000 fot.
1969. julius 23-an atadjak az uj kolozsvari automata telefonkozpontot.
1970. szeptember 20-an felavatjak Ion Agarbiceanunak a Romul Ladea keszitette mellszobrat.
1973. majus 18-an kezd mukodni a Gyalu es Kolozsvar kozt epitett uj ivovizvezetek.
1973. junius 30-an a ''tanitok napjan'' leplezik le a Farkas (Kogalniceanu) utcaban Romul Ladea Erdelyi Iskola cimuszoborcsoportjat, ugyanakkor a capitoliumi farkas szobrot athelyezik a varoshaza elotti jardaszigetre.
1974-re keszul el a Fellegvaron a szalloda (Belvedere, most Transilvania) epulete.
1974-ben Kolozsvar municipiumma nyilvanitasanak 1850. evfordulojat unneplik; ennek kapcsan oktober 16-an a varos hivatalos elnevezeset Cluj-Napocara valtoztatjak.
1976-ban leplezik le Mihaly vajda Marius Butunoiu keszitette bronz lovas szobrat a Szechenyi (Mihai Viteazul) teren.
1978-ban epul a Szechenyi teri vasarcsarnok.
1980-ban megnyilik a kolozsvari magyar fokonzulatus; 1988 juniusaban bukaresti utasitasra bezarjak, szemelyzetenek 48 ora alatt el kell hagynia az orszagot.
1980-1985 kozott az egykori Kul-Magyar utcai es Kul-Kozep utcai hostatokat lebontjak, helyukre tombhazak epulnek.
1987-ben megindul a villamoskozlekedes a Monostor negyed - Allomas - keleti iparnegyed utvonalon.
1989. december 21-en delutan es este a Ceaušescu-diktatura elleni tuntetesek soran Kolozsvart 26 szemely - koztuk magyarok is - esik a karhatalmi erok sortuzeinek aldozataul.
1992 februarjaban tartjak az elso demokratikus helyhatosagi valasztasokat az orszagban; Kolozsvar tanacsaba 7 magyar kerul be, a varos polgarmestere Gheorghe Funar lesz, ezzel elkezdodik a ''Funar-korszak'' Kolozsvart.
1992 tavaszan ismeretlen egyenek ''lefejezik'' a Szentpeteri-templom mogotti fogadalmi oszlop tetejen allo Maria-szobrot.
1992. november 30-an Kolozsvar polgarmestere - minden tiltakozas, gyertyas tuntetes ellenere - ujra a Matyas-szobor talapzatara teteti az 1932-es Iorga-fele kegyeletserto roman feliratot.
1992. december 6-an , vasarnap a foteri Szent Mihaly-templomban tartott okumenikus istentisztelet kereteben tobb ezer ember tiltakozik a Matyas-szobor meggyalazasa ellen, az istentisztelet utan nema kormenetben megkerulik a templomot.
1992 decembereben elkezdodik az utcak roman nemzeti szempontu atkeresztelesi sorozata; a kovetkezo evek soran egyre tobb magyar vonatkozasu utcanevet valtoztatnak meg.
1992-es nepszamlalas szerint Kolozsvar lakossaga 328 000 fo, ennek 75,67%-a (248 289 fo) roman, 22,70%-a (74 483 fo) magyar, 1%-a cigany (3251 fo), 0,35%-a nemet (1136 fo), 0,11%-a zsido (353 fo), 0,17% mas nemzetisegu.
1993. december 1-jen leplezik le a Bocskai (utobb Gyozelem, most Avram Iancu) teren Ilie Berindei Avram Iancu-emlekmuvet.
1993 decembereben Kolozsvart az ''1989-es decemberi forradalom martir varosa'' cimmel tuntetik ki.
1994 januarjaban az Amerikai Egyesult Allamok bukaresti nagykovetsege informacios irodat nyit Kolozsvaron.
1994. januar 22-en a kolozsvari magyarsag harangzugastol kisert nema tuntetessel tiltakozik a Matyas-szobor elott a polgarmester altal kilatasba helyezett szoborkoltoztetesek es -modositasok ellen.
1994 majusaban allitjak fel es juniusban leplezik le a Deak Ferenc (Hosok) utca Foter feloli vegen a szaz evvel korabbi memorandista perre emlekezteto emlekmuvet.
1994. junius 2-an Kolozsvar polgarmestere levakoltatja a Foter szegleten allo egykori Teleki-haz Bem-emlektablajat (szeptember vegen a varos magyar tanacsosai sajat kezuleg takaritjak azt le).
1994 juniusaban a kolozsmonostori egykori apatsagi ''kalvaria'' templomot - minthogy felepult a negyed uj ortodox temploma - a gorogkeletiektol visszakapja a romai katolikus egyhaz, rovidesen szakszeruen restauraljak.
1994. junius 22-en az erdelyi magyarsag egyhazi es politikai vezetoi reszvetelevel tobb ezren tuntetnek a Foteren a Matyas-szobor es a ter arculatanak vedelmeben.
1994. julius 7-en meg sikerul megakadalyozni a foteri ''regeszeti asatasok'' megkezdeset, de augusztus 2-an rendorkordontol biztositva elkezdodik a ter felturasa.
1995 novembereben a Fellegvar varos feloli szelere felallitjak a Virgil Salvanu tervezte 26 m magas femkeresztet.
1996. januar 15-en a polgarmesteri hivatal roman es angol nyelvutortenelemhamisito emlektablat helyeztet a Matyas kiraly-szulohazra, a regi magyar bronztabla melle.
1996. marcius 15-en Kolozsvar polgarmestere roman es angol nyelvutortenelemhamisito femtablat helyeztet a Petofi utcai egykori Biasini-szallo falara.
1996. majus 9-en felavatjak a Bocskai (Avram Iancu) teren a katedralis mogott a Roman Katona emlekmuvet.
1996. junius 20-an felszentelik az Erdelyi Reformatus Egyhazkerulet Bethlen Kata Diakoniai Kozpontjanak Kezai (Ponorului) utcai epuletet.
1997. junius 21-en bermalassal osszekotott szertartassal felszentelik a renovalt monostori ''kalvaria'' templomot.
1997. julius 23-an a magyar es a roman kulugyminiszter megnyitja a reformatus egyhaz foteri epuleteben elhelyezett Magyar Fokonzulatust, ket nap mulva a polgarmesteri hivatal ellopatja a hazrol a magyar zaszlot.
1998. februar 20-an a bukaresti Ítelotabla a gorog katolikusoknak iteli az 1948 ota ortodoxoktol hasznalt egykori minorita templomot, marcius 13-an reggel a gorog katolikusok visszafoglaljak.
1998. majus 15-en tuzolto-muzeum nyilik a Tuzolto-toronyban.
1998 juniusaban francia konzulatusi informacios iroda nyilik Kolozsvart.
1998 vegen kezdik el felszerelni az uj feher alapu utcanevtablakat es hazszamokat.
1999. januar 24-en a Postakert (Cuza Voda) utca szegleten a polgarmester leleplezi Alexandru Ioan Cuza roman fejedelem mellszobrat.
1999 juliusaban kormanyrendelet szuletik arrol, hogy az Unitarius Egyhaz a Brassai Samuel Liceum, az Erdelyi Reformatus Egyhazkerulet a GheorgheSincai Liceum epuleteit visszakapja.
1999 augusztusaban elozetes engedely nelkul a polgarmester utasitasara lebontjak a Deak Ferenc (Hosok) utca 24-26. szamu muemlek-jelleguhazakat, hogy oda ortodox templomot epitsenek.
1999-ben Kolozsvarnak 11 testvervarosa van: Dijon, Nantes (Franciaorszag), Koln (Nemetorszag), Columbia (Amerikai Egyesult Allamok), Zagrab (Horvatorszag), Pecs (Magyarorszag), Beer-Seva (Izrael), Csengcsou [Zhengzhou] (Kina), Szuvon (Del-Korea), Makati (Fulop-szigetek), Chacao-Caracas (Venezuela).
2000 januarjaban Kolozsvar lakossaga 313 000 fo.
Megjegyzes: a varos lakossaganak szamara vonatkozo adatok igen ellentmondasosak meg az ujabb kiadvanyokban is; a szamunkra legrealisabbnak tunoket kozoljuk.
Konyveszet
Szilagyi Sandor: Kolozsvar evrajza (kronikaja). In: Kolozsvari Naptar 1848. 21-38., 1849. 17-25.
Kovary Laszlo: Erdely kronikaja 1849-1854. Erdelyi Naptar 1855. 150-159.
Kolozsvar reszletes leirasa es Erdelyorszag foldrajza. Az ujabb noveleszeti elvek szerint elemi es nepiskolak masodik osztalyanak keszite Panczel Ferenc. Kolozsvar, 1865.
Vass Jozsef: Emleklapok Kolozsvar elokorabol. Kolozsvar, 1865.
Szabad kiralyi Kolozsvar varos hazbirtokosainak nevsora, melyet uj hazszamozas szerint, a regi hazszamok hasznalata mellett osszeallitott Bodanyi Sandor. Kolozsvarott, [1869].
Kolozsvar sz. kir. varos lakosai es lakasai az 1869-70-ki nepszamlalas szerint. Jegyzetekkel kiserte: Kovary Laszlo, bizottsagi elnok. Kolozsvart, 1870.
Jakab Elek: Kolozsvar tortenete. I-III. kot. Budapest, 1870-1888.
Jakab Elek: Kolozsvar tortenete vilagosito rajzai. I-II. fuzet. Budapest, 1870-1888.
Szabo Karoly: A kolozsvari magyar polgarsag osszeirasa 1453-bol. Tortenelmi Tar 1882. 525-541., 729-745.
Kovary Laszlo: A kolozsvari piaczi templom koruli epuletek lebontasara gyult alap keletkezese es fejlese 1852-1886. Kolozsvart, 1886.
Kovary Laszlo: A kolozsvari Setater keletkezese es fejlese 1812-1886. Kolozsvart, 1886.
Kovary Laszlo: Kolozsvar koztisztasagi es kozegeszsegugyi mozgalmai es kivanalmai. Kolozsvart, 1892.
Kolozsvari Kalauz. Szerkeszti es kiadja az Erdelyreszi Karpat-egyesulet Kolozs megyei osztalya. Kolozsvar, 1894.
Kolozsvari kalauz. Írtak: Kelemen Lajos es K. Fodor Janos. Kiadja az EKE. Kolozsvar, 1902.
Emlekkonyv. A kolozsvari Magyar kiralyi Ferenc Jozsef Tudomanyegyetem es kulonosen ennek orvosi es termeszettudomanyi intezetei [Budapest, 1903].
Vezeto Kolozsvar varosaban. Szerkesztette: Riegler Gusztav es Filep Gyula. Kolozsvar, 1903.
Emlekkonyv Dr. Haller Karoly mukodeserol. Negyven eves tanari jubileuma alkalmabol. Kolozsvar, 1906.
Kolozsvar reszletes leirasa, Kolozs megye es az erdelyi reszek rovid foldrajza. Elemi iskolak hasznalatara irta: Csiky Bela. Kolozsvar, 1909.
Kolozsvari cim- es lakasjegyzek 1914. evre. Hivatalos adatok alapjan osszeallitottak: Potor Dezso, Karoli Gyula. Kolozsvar, 1914.
Lazar, Victor: Clujul. Bucurešti, 1923.
Calauza orašului Cluj. Întocmit de Petru Borteš. Cluj, 1923.
Nagy Peter: Ó, kedves Kolozsvar! Berlin, 1926.
Erdelyi Magyar Evkonyv 1918-1929. Szerkesztik: dr. Sulyok Istvan es dr. Fritz Laszlo. Kolozsvar, 1930.
Cluj-Kolozsvari kalauz es cimtar. Osszeallitotta: ing. Orosz Ferenc. [Kolozsvar], 1933.
Balogh Jolan: Kolozsvar muemlekei. Budapest, 1935.
Erdely magyar egyeteme. Az erdelyi egyetemi gondolat es a M. Kir. Ferenc Jozsef Tudomanyegyetem tortenete. Kolozsvar, 1941.
Kolozsvari utmutato. Az uj utcaelnevezesek teljes nevjegyzekevel. Osszeallitotta: Kapitany Istvan. Kolozsvar, 1941.
Miko Imre: Huszonket ev. Az erdelyi magyarsag politikai tortenete 1918. december 1-tol 1940. augusztus 30-ig. Budapest, 1941.
Ferenczi Sandor: Kolozsvari utmutato. Foldtani, oslenytani, tortenelmi es termeszetrajzi vonatkozasokkal. Kolozsvar, 1941.
Biro Jozsef: Erdely muveszete. Budapest, [1941]. (Hasonmas kiadas: Budapest, 1989.)
Kolozsvar . Egy magyar varos ezer esztendeje. [Szerkesztettek: Makkai Laszlo es Vasarhelyi Z. Emil.] Kolozsvar, 1942.
Kristof Gyorgy: Kiralyhagoninneni irok Erdelyben. Kolozsvar, 1942.
Hantos Gyula: Ketvizkozi majorok. Kolozsvar, 1943.
Kolozsvar leirasa 1734-bol. Szerkesztettek: Pater Pal, idosb Pataki Istvan, Gyergyai Pal tanacsosok es Fuzeri Gyorgy, a varos foleskudt jegyzoje. Forditotta, bevezetessel es jegyzetekkel ellatta: Markos Albert. Kolozsvar, 1944.
Szabo T. Attila: Kolozsvar telepulese a XIX. szazad vegen. Kolozsvar, 1946.
Emlekkonyv Kelemen Lajos szuletesenek nyolcvanadik evfordulojara. Bukarest-Kolozsvar [1957].
Kolozsvar . [Varosismerteto. Osszeallitotta:Stefan Pascu, Pataki Jozsef es Vasile Popa. Kolozsvar] 1957.
B. Nagy Margit: Reneszansz es barokk Erdelyben. Bukarest, 1970.
Bodea, Gh. I. - Fodor, L. - Vajda, L.: Cluj. Pagini de istorie revolutionara 1848-1971. Cluj, 1971.
Istoria Clujului. Sub redactia acad. prof.Stefan Pascu. [Kolozsvar], 1974.
B. Nagy Margit: Stilusok, muvek, mesterek. Bukarest, 1977.
Miko Imre: A csendes Petofi utca. Kolozsvar-Napoca, 1978.
Romaniai Magyar Irodalmi Lexikon. I-III. kot. Bukarest, 1981-1994.
Kelemen Lajos: Muveszettorteneti tanulmanyok. I-II. [A bevezeto tanulmanyt irta es a kotetet sajto ala rendezte: B. Nagy Margit.] Bukarest, 1982.
Øoca, Mircea: Clujul Baroc. Cluj-Napoca, 1983.
Pillich Laszlo - Vetesi Laszlo - Vincze Zoltan: A kolozsvari magyar hostati kozosseg nepesedesi es szerkezeti alakulasa (1899-1980). In: Valtozo valosag 1984. Varoskutatas. Bukarest, 1984.
Kincses Kolozsvar. Valogatta, szerkesztette, sajto ala rendezte, az utoszot irta: Balint Istvan Janos. I-II. kot. Budapest, [1987].
Herepei Janos: A Hazsongardi temeto regi sirkovei. Budapest, 1988.
Erdely rovid tortenete. [Foszerkeszto: Kopeczi Bela.] Budapest, 1989.
Kolozsvar. [A kotetet Kelemen Lajos irasaibol osszeallitotta, szerkesztette es kiegeszitesekkel ellatta: Balint Istvan Janos. Budapest, 1989.]
Kolozsvari emlekirok 1603-1720. A bevezeto tanulmanyt irta es az idorendi attekintest osszeallitotta: Balint Jozsef. A forrasokat valogatta es jegyzetekkel ellatta: Pataki Jozsef. Bukarest, 1990.
A romaniai magyar foiskolai oktatas. Mult-jelen-jovo. [Kolozsvar, 1990.]
Erdely telepuleseinek nemzetisegi (anyanyelvi) megoszlasa (1850-1941). Kozponti Statisztikai Hivatal. Budapest, 1991.
Herepei Janos: Bel-Farkas utca a XIX. szazadban. Muvelodes 1991. 10. sz. 26-30.
Vincze Zoltan: Kolozsvar tortenete diohejban. In: Kalauz a regi es az uj Kolozsvarhoz. Kolozsvar, 1992. 5-24.
Kiss Andras: Forrasok es ertelmezesek. Bukarest, 1994.
Fodor Andras: Kincses Kolozsvar. [Kolozsvar, 1995].
Gaal Gyorgy: Magyarok utcaja. A kolozsvari egykori Bel- es Kulmagyar utcak telkei, hazai, lakoi. Kolozsvar, 1995.
Lowy Daniel - Demeter Janos - Asztalos Lajos: Kobe irt Kolozsvar. Emlektablak, feliratok, cimerek. Kolozsvar, 1996.
Gaal Gyorgy: Tort kovon es porlado kereszten. Pusztulo mult es fajo jelen a Hazsongardi temetoben. Kolozsvar, 1997.
Egyed Akos: A korszerusodo es hagyomanyorzo Erdely. I-II. kot. Csikszereda, 1997.
Balazs Sandor - Schwartz Robert: Funar-korszak Kolozsvaron. A helyi sajto tukreben 1992-1996. [Kolozsvar], 1997.
Kolozsvari utitars. Kis kalauz a varos megtekintesehez. Osszeallitotta Kerekes Gyorgy. Kolozsvar, 1998.
Lowy Daniel: A teglagyartol a tehervonatig. Kolozsvar zsido lakossaganak tortenete. Kolozsvar, 1998.
Sas Peter: A kolozsvari Szent Mihaly-templom. Kolozsvar, 1998.
Sas Peter: A kolozsvari ferences templom. Kolozsvar, 1999.
Sas Peter: A kolozsvari piarista templom. Kolozsvar, 1999.
Botar Edit: Tortenelmi Kolozsvar - Historischer Klausenburg - Istoricul Cluj - Historical Cluj. 101 kep. Az eloszot irta: dr. Gaal Gyorgy. Kolozsvar-Budapest [1999].
80 de ani de la instaurarea administratiei romanešti la Cluj-Napoca. Coordonarea lucrarii: Dan Brudašcu. Cluj-Napoca, 1999.
©Gaal Gyorgy
"Kolozsvar,Millenneumi Kalauz", Polis konyvkiado, Kolozsvar 2001
**FOOLDAL * E-ALBUM * HASZNOSSAGOK *OKTATAS*MUVESZET *EGESZSEGUGY * TURIZMUS * MEDIA * BUSINESS * SURGOSSEG**
|
ALBUM * HASZNOSSAGOK *OKTATAS*MUVESZET *EGESZSEGUGY * TURIZMUS * MEDIA * BUSINESS * SURGOSSEG**EGESZSEGUGY * TURIZMUS * MEDIA * BUSINESS * SURGOSSEG**
www.NoNameTravel.ro www.NoName.Travel www.iAvion.ro www.iHotele.ro www.v-Market.ro www.e-Bursa.ro www.ClujNapoca.ro