E-MAIL * CJ-MAP * IDOJARAS * VIRTUALIS POLGARMESTER * VIRTUALIS TANACS * NAPOchat * E-SZAVAZAT* KERESES

Klasszicista palota		Negy patinas emleket orzo haz	Redut	Emil Isac emlekhaz
Korcsolyapavilon	Villamos muvek	Grof Nemes-haz	Orvosi es gyogyszereszeti egyetem	Setater
Korcsolyapavilon	Korcsolyapavilon

Visszaterve a Foter eszaknyugati sarkara: az innen nyilo, nyugat fele vivo foutca evszazadokon at a Monostor utca nevet viselte. Amikor az 1600-as evek kozepen a varfalon kivuli folytatas kiepult, a varfalon beluli szakaszt Belso-, a kivulit Kulso-Monostor (kesobb: Bel-Monostor, Kul-Monostor) utcakent emlegettek. Aztan annak emlekere, hogy a Belso-Monostor utcai Redut epuleteben mondtak ki 1848-ban Erdely es Magyarorszag uniojat, ezt a reszt a szazadfordulon Unio utcanak neveztek el, a folytatast pedig Monostori utnak. A ket vilaghaboru kozott a belso szakasz az ugyancsak itt zajlo Memorandum-perre utalva lett Memorandumului utca, a kulso Motilor es Manastur ut. A masodik vilaghaborut kovetoen a belso szakasz a koztarsasag kikialtasanak datumarol a December 30. utca, mig 1990-tol a Memorandumului nevet viseli.

Ez az utca a belvaros egyik legregibb es legelokelobb resze volt. Bizonyara elobb a deli hazsora alakult ki, s csak az 1500-as evek tajan az eszaki, mely tulajdonkeppen az Ovar falanak epult; a hazak egy reszenek tuzfalaban ma is varfalreszletek fedezhetok fel. Szamos fouri csalad epittetett ide palotat. Mind a mai napig ez az utca hordozza a varos kelet-nyugati forgalmanak nagy reszet.

Az Ovar feloli oldal masodik hazat, a 4-es szamut, a grof Teleki- es Mikes-cimerekkel diszitett, haromszogu oromzattal lezart klasszicista palotat (1) a Petofi eletebol is jol ismert Teleki Sandor szulei, Teleki Janos es Mikes Erzsebet emeltette. Itt nevelkedett Teleki Sandor is, s vele lakott neveloje, Tancsics Mihaly. Tancsics 1835 augusztusaban erkezett Kolozsvarra, s egy even at tartozkodott itt. Erdekesen leirta a varos korabeli arculatat. Tobb muvet sikerult - az itteni enyhebb cenzuranak koszonhetoen - sajto ala bocsatania. 1853. junius 1-jen e haz kertjeben bucsuzott Kolozsvar ertelmisege az elso erdelyi korutjat befejezo Jokaitol. Itt adjak at neki az aranyozott ezusttollat e szavakkal: ''Ezusttollat »Erdely aranykora«-ert, csak ezusttollat arany gondolataiert.''A haz legnevezetesebb vendege Liszt Ferenc volt, aki 1879. marcius 10-15-e kozott, masodik kolozsvari latogatasa idejen Teleki Sandor baratja- es vendegekent lakott itt, s e haz erkelyerol fogadta a 120 tagu enekkarral ide vonulo varosi polgarsag szerenadjat. (Az 1980-as evekig egy roman emlektabla hirdette - tevesen -, hogy Liszt elso, 1846-os kolozsvari utja soran itt lakott volna, akkor ugyanis a Biasini Szalloban berelt szobat.) A Telekiek az 1920-as evek elejen adtak el a hazat, azutan alakitottak at a foldszintet boltokka.

A 8-as szam alatti haz is fouri palotanak epult, a szinhaz- es muveszetpartolo ellenzeki politikus, 1848-as nemzetor-parancsnok, grof Mikes Janos emeltette 1846-ban. Erkelyes, derus klasszicista homlokzatu epulet volt. Eredeti hangulatat ma mar csak kapualja es lepcsohaza orzi. Itt ket masfelszeres embernagysagu barokkos Atlasz tartja az emeleti reszt, a kobabos lepcsohaz a klasszicizmus fegyelmere utal. Az epuletet 1912-ben megvasarolo Tischler Mor nagyvallalkozo a homlokzatot teljesen atepittette. Ma itt van a Nemet Demokrata Forum kolozsvari szekhaza. A szemben levo 7-es szamu Lendvai-haz elso emeletenek ablakok folotti indadiszitesei erdemelnek figyelmet. A masodik emelet rahuzasaval, a kapualj beepitesevel elvettek klasszicista hangulatat. A 10-es szam alatti negyemeletes berhaz helyen a valamikor szinten klasszicista Paget-haz allt, annak a Paget Janosnak a haza, aki baro Wesselenyi Polixenaval hazassagot kotve - angol orvos letere - magyar allampolgarra lett, itt es Aranyosgyeresen elt, konyvet is irt Erdelyrol es Magyarorszagrol, majd lelkesen harcolt az 1848-as forradalomban Bem oldalan. A 12-es szamu egyemeletes, keskeny erkelyu epulet, a Kis-, majd Gaal-haz, eltekintve foldszintjenek uzlette alakitasatol, ma is hordja klasszicista jegyet: az ablakokat osszekapcsolo homlokzati vakarkadsort. A 30-as evekben Nicolae Popolita tekintelyes roman ful-orr-gegesz professzor vette meg. A 16-os szamu foldszintes haz egyike a csodalatos modon aranylag epen megmaradt barokk oromfalas polgarhazaknak. A mult szazad kozepen Szombathelyi Gusztav neves orvosdoktor volt a tulajdonosa.

A Koto utca (ma Ion Ratiu) es az Unio utca sarkatol szamitva negy patinas reneszansz emlekeket orzo haz kovetkezik, ezek szamozasa valtozott, multjukat tobbszor osszemostak. A sarokhaz eredetileg ket kora reneszansz epulet osszevonasabol keletkezett, ugyhogy maig is a 11-13-as szamot viseli, foldszintjen vendeglo es ujabban jatekterem. Az unitariusok 1807-es vagyonosszeirasabol kiderul, hogy a sarok feloli reszt 1694-ben Kopetzi Peter hagyta az eklezsiara, s 1716-ban, a piaci templom elvetelekor emeletet huztak ra, ahol imatermet alakitottak ki, foldszintjen az egyik pap lakott. A hazat 1804-ben adtak el Szentpeteri Lukacs kereskedonek, hogy a templom epiteshez szukseges osszeget elo teremtsek. A jatekterem hatso folyosojanak falaban fogrovatos reneszansz ajtokeret lathato, a kovetkezo meggondolkoztato felirattal: ''Sta foris pausa non intrabis sine causa''(Allj meg az ajtonal, s ne lepj be ok nelkul). Ugyancsak a vagyonosszeirasbol tudjuk, hogy szinten a deli soron fekudt az un. ''Lengyel Ecclesia haza'', melyet 1680-ban Lachovius Andras lengyel predikator vett tobb orokostol. Ezt 1695-ben azzal a feltetellel hagyja orokul az egyhaznak, hogy a lengyel istentiszteleteket tartsak benne. A lengyel unitariusokat vallasuk miatt uztek el Lengyelorszagbol, s hosszas vandorlas utan 1661-ben mintegy hetszazan Kolozsvart kaptak letelepedesi engedelyt. Idovel beolvadtak, a fiatalabbak mar a nyelvet sem beszeltek, ugyhogy 1784-ben a lengyelek eklezsiaja egyesult a varos magyar unitarius egyhazaval, s az imahazat elcsereltek a Belso-Magyar utcai papi hazra, amely kozelebb fekudt a kollegiumhoz. Ez a haz minden bizonnyal a ma 17-es szamot viselo emeletes epulet. Kulonben a 15-os szamu is, pajzs alaku kapuzaro koven monogrammal s az 1653-as evszammal, egyike az aranylag epen megmaradt regi epuleteknek. Egyik foldszinti szobajaban jo allapotu reneszansz ajtokeret talalhato a kovetkezo bolcs felirattal: ''Fide sed cui vide''(Bizzal, de nezd meg, kiben). Az udvar felol, a kapu folott a szucs ceh cimere lathato. Kapualja menedekes az utca fele, ugyanis a szazadfordulon a lejtos utcaszint szabalyozasakor ezt a jardat lesullyesztettek. A kapualj alatt nemreg meg megvoltak a gabonatarto ladak; a bal oldalon egy ide befalazott gotikus ajtokeret lathato.

A deli sor legmonumentalisabb epulete a 21-es szammal jelolt Redut. A francia ''redoute''szo vigadot, baltermet jelent, s e tiztengelyes, ketemeletes, keso barokk es klasszicizalo elemeket otvozo epulet valoban ezt a funkciot toltotte be. Itt mar a XVIII. szazadban is a varosi vendegfogado allott, s csak II. Jozsef, a kalapos kiraly kenyszeritette ra a tanacsot, hogy az epuletet atadja az altala letesitett katonai iskolanak. Az uralkodo halala utan, hosszas harc eredmenyekent, 1794 oszen a varos ujra hasznalatba vehette fogadojat. Annak epulete azonban mar nem felelt meg a Gubernium idehelyezese folytan fovarossa elolepett nagyvaros igenyeinek, s ezert teljesen atepitettek. 1798-ra keszult el a ma is allo utcai homlokzat, de az epitkezes meg az 1810-es evek elejen is folyt, akkor huzta fel Leder Jozsef a hatso udvari szarnyat sajat tervei szerint, igy egy korulepitett belso udvar alakult ki. Kulonben mar 1805-tol Leder is berli az akkor Fejer Lo nevu fogadot. Nem tudjuk, ki volt az utcai resz epitoje, nem kizart, hogy az is Leder muve. Benne a legdiszesebb helyiseg a ket emelet magas, karzatos balterem, mely ezer embert is kepes volt befogadni. A tetozet nyugati vegere a kis tornyot a mult szazad kozepen epitettek, s abban helyeztek el a lebontott Monostor kapu orajat, melynek eles csengettyuszava ismert volt meg a szazadfordulon is. Az ora kulonben a foteri templom lebontott barokk tornyabol kerult ki, a csengettyu pedig a varoshaza lelekharangja volt 1796-ig.

A ketemeletes nagy balterem a varosbeli kozelet legfontosabb esemenyeinek lett a szinhelye. 1819-ben itt hoztak letre a Zenekonzervatoriumot, mely elsosorban a kozos muzsikalast, koncertek rendezeset tuzte ki celjaul. Itt folyt le az 1841-1843-as orszaggyules. mely a muzeum-ugyrol es a Nemzeti Szinhaz tamogatasarol hatarozott. E falak kozott mondtak ki 1848. majus 30-an Erdely egyesuleset Magyarorszaggal. (Emleket a fokapu felett egy Fadrusz Janos tervezte tablaval orokitettek meg 1898-ban.) 1859. november 23-26-an a Vigadoban tartotta alakulo uleset az Erdelyi Muzeum-Egyesulet. A terem dobogojan jatszott 1846 novembereben es 1879 marciusaban Liszt Ferenc, 1879 szeptembereben Brahms es Joachim Jozsef. Itt alakult meg 1885. aprilis 12-en az Erdelyi Magyar Kozmuvelodesi Egyesulet, az EMKE. Ide kotodik az 1894 majusaban lezajlott Memorandum-per is, melyet egy, a romansag jogait kovetelo, a becsi udvarnak eljuttatott emlekirat kozzetetele miatt inditottak 21 vadlott ellen. (Erre a kaputol balra egy ujabb keletu roman bronz emlektabla figyelmeztet.) Tartottak meg e teremben marcius 15-i emlekmusorokat, egyetemi, gazdasz, kereskedo es iparosbalokat, jotekony viragbazarokat. A ket vilaghaboru kozott a tiszti kaszino mukodott a Redutban. 1935-1937-ben lebontottak a hatso egyemeletes epuletszarnyat, mely majdnem a Kismester utcaig ert, s iskolat epitettek a helyere. A II. vilaghaboru utan az Erdelyi Neprajzi Muzeum kapta meg az epuletet, 1959-ben renovaltak, ekkor szuntettek meg a foldszinti uzleteket is. E renovalas emleket orzi a kapu zarokovebe vesett ''M[uzeul] E[tnografic] 1959''.

A deli oldalon, a 23-as szamu patinas haz kapuja alatt negyelt pajzsu csaladi cimert tekinthetunk meg. A kozelmultig itt mukodott a nyomdaipari vallalat klubhelyisege. Az utolso epulet, a 27-es szamu, a Villamos Muvek 1930-as evekben epult negyemeletes irodahaza.

Az eszaki soron a Reduttal szembeni 22-es szamu haz Knoblauch-, majd grof Nemes-hazkent ismert. Kapujanak zarokoven az 1788-as evszam lathato. Kelemen Lajos szerint folotte egy nemet baroi cimer volt, ezt az 1961-es renovalaskor lefaragtak. Aranylag epen megmaradt barokk epulet, ket hatranyulo szarnnyal. A nyolctengelyes homlokzat foldszintjen a regi fenykepek szerint diszes, kigombolyodo racsozat vedte az ablakokat. A haz erdekessege a kapu folott a manzardfedelre ekelt kis ketablakos masodik emeleti szoba. (A hagyomany szerint kezdo szineszno koraban itt lakott Deryne Szeppataki Roza.) Valamikor tobb ilyen tipusu keso barokk haz is volt Kolozsvart, ma mar csak a Petofi utcaban talalhato ennek az epuletnek egy foldszintes omladozo parja. E sort az egykori Osztrak-Magyar Bank 1904-ben felhuzott sarokepulete (28. sz.) zarja. Evtizedeken at az Epiteszeti Tervezo- es Kutatointezet szekelt benne, az 1990-es evek elejen megkapta a Dacia Felix bank, s fenyuzoen renovaltatta.

A bankepulettol es a Villamossagi palotatol keletre huzodott a kozepkori varfal, es azoktol eszakra talalkozott az Ovar szegletbastyajaval. A mintegy harom kilometer hosszu ''uj''varfalszakasznak a Monostor utcat metszo reszen allt a Monostor kapu, melyen 1476-os evszam utalt az epites idejere. Lebontasa 1843-ban tortent, s az innen kikerult orat helyeztek el a Redut tornyaban. A kapubastya vedelme a szucsok cehenek feladatahoz tartozott. A varfal vonalan belul huzodik del fele a Rozsa (Samuil Micu) utca.

Az egykori varkapu elott szinte terre szelesedik ki az utca. Itt kezdodott a Kul-Monostor ut, ma Calea Motilor (Mocok utja). Jobbra az egykori Setater, majd Bartha Miklos (Emil Isac) utca nyilik, balra a Parizs, majd Hegedus Sandor (jelenleg Šincai) utca huzodik. Valamivel keletebbre ezzel parhuzamos az egykori London, majd Arany Janos (jelenleg Petru Maior) utca. A ketto kozott, az 1960-as evekben epult modern tombhaz foldszintjen sokaig a varos egyetlen utazasi irodaja (az ''ONT'') mukodott. Mogotte, a Hegedus Sandor utca fele pedig a csendes Siesta Szallo (ujabban Continental-villa) huzodik meg.

A Setater es a Kis-Szamos fele nyilo Bartha Miklos utcaban allt egykor Veress Ferenc fenykepesz Hottner Ferdinand tervezte haza. O 1852-ben elsokent nyitott fotomutermet Kolozsvart, s mar 1859-ben albumnyi fenykepet keszitett a varosrol. Lakoja volt az 1870-es evekben Brassai Samuel. A hazat az 1910-es evekben bontottak le, ketemeletes berhaz epult a helyen (21. sz.). A 13-as szam alatt az Orvosi es Gyogyszereszeti Egyetem ketemeletes szekhazat talaljuk, ebben az epuletben voltak 1919-1920-ban az Erdelyi Kormanyzo Tanacs kolozsvari irodai. Tovabb, a 19-es szamu komor ket emeletes haz a Kozgazdasagi Liceum otthona. Ez a tanintezet 1878-ban letesult, es 1885-tol mint Kereskedelmi Akademia mukodott. Elso, 1887-ben befejezett, Pakey Lajos tervezte epulete a szemben levo egyemeletes sarokhaz volt, melyben ma a Muegyetem rektori hivatala szekel. A 23-as szam alatt az Emil Isac emlekhazat tekinthetjuk meg. A magyarul is jol tudo Isac (1881-1954) neves politikus es szimbolista kolto volt, Adyval is levelezett. A kapu alatt arc-dombormuves hatalmas tablan roman es magyar nyelvu felirat foglalja ossze eletpalyajat. A kapu mellett, az utca felol olvashato az edes apa, Aurel Isac ugyved, memorandista emlektablaja. Otven evig lakott e helyen, s olyan neves irok kerestek fel, mint Bogdan Petri ceicu-Hasdeu, Ion Luca Caragiale, George Cosbuc es Ady Endre. A haz emeleten mukodott 1970-1995 kozott a magyar konyveket is gondozo Dacia Konyvkiado. Az utca vegen jobboldalt az Allami Magyar Szinhaz es az Allami Magyar Opera kozos epulete all. Ide eloszor 1874-ben epult Zimmermann Henrik tervei szerint egy ''nyari szinkor''neven emlegetett favazas, ketemeletes, urnakkal es kozbul kereszttel lezart homlokzatu epulet, melyben a melegebb honapokban tartottak eloadasokat. Ezt Janovics Jeno kezdemenyezesere 1909- 1910-ben betonvazas, szecesszios epulettel helyettesitik, tervezoi Markus Geza es Spiegel Frigyes. (Az oszlopos, savozott homlokzatot 1961-ben teljesen atepitik, megnagyitva az elocsarnokot.) 1919-ben, amikor a Nemzeti Szinhaz Hunyadi teri epuletet a roman szinhaz szamara elvettek, ide szorult a magyar szinjatszas, s kiveve a becsi dontest koveto negy esztendot, azota is itt van az 1992-ben mar 200 eves fennallasat megunnepelt kolozsvari allando magyar szineszet otthona. A szinhaz melle 1948-ban kulon operatarsulat letesult; ez az egyetlen Magyarorszag hatarain kivuli magyar operahaz.

A Setater szinhaztol indulo setanyaitol balra terult el valamikor a Banffy-kert. Ezt a mult szazad vegen megvasarolta az allam, s ide huztak fel a Felsobb Leanyiskola Alpar Ignac tervezte ketemeletes epuletet. 1900 szeptemberetol folyik itt a tanitas. 1917-ben rendeztek eloszor erettsegi vizsgat a lanyok reszere. Az intezetet mindenki csak ''De Gerando''-nak hivta, mert elso igazgatonoje De Gerando Antonina volt. (Emleket az epuletben 1941. szeptember 28-an leleplezett tablaval orokitettek meg.) A hatalomvaltozas utan az iskolat roman tannyelvuve tettek, es a Regina Maria (Maria kiralyne) nevvel tiszteltek meg; 1937-ben internatusi szarnnyal bovitettek. Az 1940-es evek elejen a szinhazhoz kozel eso epuletveghez Moll Elemer tervei szerint kamaraszinhaz-termet csatoltak (ez ma aula neven ismert). Az 1945-ben letesitett - utobb Bolyairol elnevezett - magyar tannyelvu tudomanyegyetem ezt az epuletet kapta kozponti szekhelyul. A Babes roman egyetemmel valo eroszakos egyesites (1959) utan sokaig a jogtudomanyi es vegyeszeti karok mukodtek itt. Most csak a vegyeszeke az epulet (Arany Janos utca 11. sz.).

A szinhaz homlokzataval szemben kezdodik a Setater harmas fosetanya. Az egykori Hangyas-berek nevu Szamos menti teruletet az 1830-as evek vegen rendeztek, akkor alakitottak ki az elso setanyokat. Mai alakjat a mult szazad utolso ket evtizedeben kapta. Ekkor astak ki a tavat, majd felepitettek Pakey Lajos tervei szerint a korcsolyapavilont (ma a to szigeten all) es a kioszkot, elotte a szokokuttal, mely a Potsdam melletti Sans-souci kastely alaprajzabol ihletodott (Maetz Frigyes tervezte, Pakey Lajos a tervet atdolgozta). A zenepavilonban rendszeresen katonazenekar szolgaltatott terzenet. Az 1990-es evekben a Setater igen elhanyagolt allapotba kerult. Tavat rendszertelenul toltik fel, a szokokut szobrait megcsonkitottak.

©Gaal Gyorgy

"Kolozsvar,Millenniumi Kalauz", Polis konyvkiado, Kolozsvar 2001