E-MAIL * CJ-MAP * IDOJARAS * VIRTUALIS POLGARMESTER * VIRTUALIS TANACS * NAPOchat * E-SZAVAZAT* KERESES

A Foter eszaknyugati sarkan jobbra beterve a Matyas kiraly (Matei Corvin) utcaba jutunk, mely bevisz az Ovarba, s pont nekivezet Matyas szulohazanak. Ahol az utca elszukul, ott metszi az Ovar fa lainak vonalat, ott volt az Ovar fokapu-tornya. A negy sarokbastyaval megerositett falak epitese a tatarjarast koveto evtizedekre esik; ezek nagyjabol het hektarnyi teruletet fogtak korbe. Joreszt a megfogyatkozott magyarsag potlasara ide telepitett nemetek es flamandok (kesobb egyseges nevukon: szaszok) epithettek. Nem kizart, hogy az 1377-ben Nagy Lajos kiralytol adomanyozott pecset harom tornyos varkapuja ennek a fokapunak a kepet orizte meg.

A Matyas kiraly utcai 4-es szamu haz szazadfordulos kulseje nem sokat sejtet a hozza fuzodo hagyomanyokbol. Az egyik szerint itt lakott es mukodtette 1550-ben alapitott nyomdajat Heltai Gaspar. Heltai a reformacio koranak legjelentosebb magyar prozairoja volt. A varos nemetsegenek papjakent a reformacioban is jelentos szerepet jatszott, mint David Ferenc kovetoje az egesz varossal egyutt tert at az unitarius hitre. Nyomdaja az elso erdelyi magyar nyelvu officina volt. Heltai gondoskodott kiadvanyai helyesirasanak egysegesiteserol, muveszi kivitelezeserol. Amint a haz kapujan belepunk, negy emlektablat talalunk, ezek azt mondjak el, hogy itt szuletett 1557. januar 1-jen Bocskai Istvan erdelyi fejedelem. Boccatius Janos verse pedig arra utal, hogy szuletese napja pentekre esett, s eleteben minden fontosabb - szerencses - esemeny penteken tortent. A Heltai csalad a haz emeletet berbe adhatta a varosnak, igy tortent, hogy a Janos Zsigmond fejedelem parancsara 1556-ban letartoztatott Bocskai Gyorgy Habsburg-parti fourat ide szallasoltak el, s itt oriztettek. Vele lakhatott felesege is, s fiuk, Istvan itt szuletett. A hazat es a nyomdat ifj. Heltai Gaspar orokolte, majd ennek halala utan hugara, Eppel(ius) Janos szasz unitarius pap felesegere szallt. Ezert emlegetik Eppel-haz neven is az epuletet. Ezek halala utan ifj. Heltai Gaspar lanya, Lang (Hosszu) Tamasne Heltai Anna az orokos, majd az o Margit lanyuk, Ravius (Szoros) Janos varosi szenator felesege. Kesobb a grof Teleki, majd a grof Bethlen csalad birtokolja. 1870-tol az 1890-es evek vegeig itt volt a varosi postahivatal, kesobb tanarkepzo intezet, szerkesztoseg, statisztikai hivatal, jelenleg pedig egy bank szekhelye.

Az utca torkolataval szemben all Kolozsvar legregibb lakoepulete: Matyas kiraly szulohaza (Matyas kiraly utca 6. szam). Ket vagy harom epulet osszevonasabol keletkezett, kozbulso resze a tulajdonkeppeni gotikus egyseg, mely mar Matyas szuletesekor is allt, a tobbi vagy szaz evvel fiatalabb. A reneszansz stilusu ajtok egyikenek szemoldokkoven az 1578-as evszam allott (delkeleti szarny). A haz az 1440-es evekben Mehfi Jakab jomodu polgar es szolosgazda tulajdonaban volt; rendszerint nala szallt meg Matyas anyja, Szilagyi Erzsebet Kolozsvart. Mehfirol vejere, Kolb Istvanra oroklodott, s 1467. szeptember 28-an a kiraly minden ado alol felmentette; ez olyan kivaltsag volt, amely rendkivul ertekesse tette az epuletet, s biztositotta aranylag valtozatlan fennmaradasat. Mikor 1740 tajan az orokosok eladtak, a varos elt eloveteli jogaval. Aztan a legkulonbozobb rendeltetessel hasznaltak: volt atszallitott foglyok ''transzporthaza'', majd katonai korhaz. Miutan Ferenc Jozsef kiraly 1887 szeptembereben meglatogatta az eleg romos epuletet, adomanyt tett arra, hogy emlektablaval jeloljek meg a hazat, igy keszult el a Pakey Lajos tervezte es Zala Gyorgy kivitelezte bronz emlektabla. Szovege:

''Ebben a hazban szuletett 1443. marcz. 27-en / Matyas / az igazsagos / Hunyadi Janos es Szilagyi Erzsebet fia / Szulohazat a nagy kiraly kegyeletbol / minden teher alol felmentette / II. Rakoczi Gyorgy erdelyi fejedelem / e haz kivaltsagat megerositette / I. Ferencz Jozsef apostoli kiralyunk / 1887. szept. 23-an latogatasaval megtisztelte / es kegyes adomannyal gondoskodott / hogy orok emlekezetul megjeloltessek. / A kegyelet es tisztelet hirdetoje / ez az emlektabla melyet legnagyobb fianak / szulohazara tetetett a tulajdonos / Kolozsvar szabad kiralyi varosa / MDCCCLXXXVIII.''

A leleplezesen 1889. szeptember 2-an megjelent felesegevel Jokai Mor, valamint Orban Balazs is. A Matyas-szobor felallitasara keszulve 1896-ban a varos elhatarozza, hogy a mar duledezo epuletet muzeum es konyvtar celjaira rendbe teteti. A munkalatokra harom javaslat is befutott, az egyik lebontast es neogotikus ujjaepitest iranyzott elo. Vegul a varos a szazadfordulon egy budapesti muepitesz tervei szerint restauraltatta a hazat, amely tarka homlokzatot, szines-mazas cserepfedelet kapott, holott az sehogy sem illett az epulet stilusahoz. Belulrol is megujitva az 1891-ben alapitott Erdelyi Karpat Egyesuletnek adomanyoztak muzeum celjara. Az itt 1902-ben megnyitott muzeum neprajzi-turisztikai-balneologiai gyujtemenye az 1930-as evekben elerte a 7000 darabot, lathatok voltak benne a Matyas-szoborra kiirt palyazat mintadarabjai is. 1925-ben az Orszagos Tortenelmi es Ereklyemuzeum 1848-as kiallitasat helyeztek ide. A hazat az 1940-es evek elejen Kos Karoly tervei szerint ujra restauraltak, akkor kapta mai, puritanabb kulsejet. A vilaghaboru utan egy ideig a magyar egyetemi hallgatok Moricz Zsigmond Kollegiumanak otthona, majd a magyar Kepzomuveszeti Foiskola mukodott benne. Az intezet ma Ion Andreescu roman festomuvesz nevet viseli; magyar tagozatat 1985-ben szuntettek meg. Tanari karaban olyan oktato muveszek voltak, mint Abodi Nagy Bela, Andrasy Zoltan, Bene Jozsef, Cs. Erdos Tibor, Feszt Laszlo, Kovacs Zoltan, Mohy Sandor, Nagy Imre, Vetro Artur. Az epulet magyar bronztablaja melle 1996 januarjaban roman es angol nyelvu tortenelemhamisito tablat tetetett a polgarmesteri hivatal.

A Matyas-szulohaz mellett nyilo Klastrom (ma Vasile Goldis) utca sarokhaza es annak keleti szomszedja Tauffer-hazakkent ismert a varostortenetben. A nyugat-magyarorszagi Tauffer csaladot Becsben ismerhette meg Brukenthal Samuel kormanyzo, szorgos mesteremberek voltak, egyik karpitos tagjukat Szebenbe hivta, majd a Fokormanyszek Kolozsvarra telepitesekor (1790) a csalad is atkoltozott ide. Ok epittetik a XIX. szazad elejen ezt a ket izleses, emeletes, klasszicista polgarhazat. A sarok feloli foldszintjen nyilt meg 1837-ben az a Polgari Tarsalkodo Egylet, amelybol kesobb a Banffy-palotaban szekelo Nemzeti Kaszino kifejlodott.

Ha a ket haz elott elhaladva, a Bocskai (ma Sextil Puscariu) utcaban tovabb megyunk, megfigyelhetjuk, hogy az utca derekszogben balra kanyarodik: az Ovar falanak vonalat koveti. A saroknak megfelelo szogletbastyahoz, a Toronyhoz, a varos legregibb, roman stilusu epuletmaradvanyahoz a Foter 25. sz. haz hatso udvararol van a bejarat. Tovabb menve a Bocskai utca eppen a Ferenc-rendi templom szentelyenel vegzodik. Jobb kez felol a sarokhaz modern emeletes epulet, az 1930-as evek kozepen telefonkozpontnak epult. Helyen allott valamikor a hangulatos Bornemisza-haz: valosagos videki kuria a varos kozepen. A XVIII. szazad legvegen epulhetett barokk stilusban. Klasszicista izlesu, lepcsos-oszlopos feljarojan a Bornemisza-cimer es az 1825-os evszam allott. 1936-ban bontottak le. Ahol a Bocskai utca talalkozik a Kornis utcaval, ott allt, a templom szentelyehez epitve, az egykori penzverohaz. A penzverdet meg 1527-ben Szapolyai Janos telepitette Szebenbol Kolozsvarra, ide 1608-ban epult fel muhelye, reszben az Ovar falanak tamaszkodva. Mikor a Kornis utcat kiszelesitettek, az epuletet is lebontottak. Kis emlektablaja a mai Zola utca 4-es szamu haz falan lathato: ''Domus cementaria et auricusoria [Penzvalto es aranymuves haz] 1608.''

A templom mellett folytatva utunkat a Karolina (ma Muzeum) terre, az Ovar egykori foterere erunk. Kozepen a Karolina-oszlop all, ez a varos legregibb vilagi emlekmuve, latinosan a Statua. Azt a varos eleteben rendkivuli esemenyt orokiti meg, hogy - elsokent a Habsburg kiralyok kozul - 1817. augusztus 18. es 27. kozott Kolozsvart jart I. Ferenc es felesege, Karolina Auguszta. Latogatasuk fo celja a napoleoni haboruk utani gazdasagi nehezsegek es a rossz termes miatt ehinseggel kuzdo nep megnyugtatasa volt. A csaszar a Banffy-palotaban szallt meg, reszt vett a Szent Istvan-napi unnepi istentiszteleten, elnokolt a Fokormanyszek ulesen, s felkereste a varosi korhazat is. Az oszlop felallitasara kikertek az uralkodo beleegyezeset, majd gyujtest rendeztek, de a munka csak lassan haladt, vegul a varos akkori ugyesze, Topler Imre felajanlotta, hogy amennyiben elnyeri a nemesi cimet, kipotolja a hianyzo osszeget, es befejezteti az emlekoszlopot. A felavatasi unnepsegre 1831. oktober 4-en, Ferenc napjan kerult sor. Az oszlop 1898-ig a Foteren, a Matyas kiraly-szobor elott, a bank fele vezeto setany es a jarda metszespontja tajan allt. Magassaga 10 meter. A kofarago munkakat, a sasok megmintazasat is helyi mesterek vegeztek, a ket hangulatos biedermeier feldombormuvet Josef Klieber neves becsi szobrasz keszitette. A keletre nezo tablan a Kozep kapun at a varosba valo bevonulas lathato, a nyugatin a csaszarne ferjetol es magyar uraktol kiserve a korhaz kapujaban penzt nyujt egy terdre ereszkedo szegeny asszonynak. Kulon erdekesseg, hogy a szobrasz megmintazott egy olajlampast is, mely a csaszarlatogataskor meg nem letezhetett, hiszen a kozvilagitas Kolozsvaron csak 1827 vegen kezdodott. Az emlekoszlopot a Foter atrendezesekor, 1898-ban bontottak le s hoztak at erre a minden szempontbol megfelelo helyre.

Az ''ovari piac''-ot vagy kispiacot is ekkor neveztek el Karolina ternek. A csaszarne emleket meg e helyhez kototte a korhaz is. Ez a ternek a Ferenc-rendi zardaval szemben allo sarokhazaban, a ferences harmadik rendi noverek 1787-ben feloszlatott Szent Erzsebet-kolostoranak korabbi epuleteben volt. Amikor a korhazat meglatogatta az uralkodopar, a csaszarne alapitvanyt tett tamogatasara, a csaszar-kiraly pedig orok idokre tarto sojarandosagot utalt ki az intezmenynek, melyet 1918-ig rendszeresen folyositottak is. Az igy kibovitett intezet orszagos alapitvanyos korhazza lett, es a csaszarne engedelyevel 1820-ban felvette a Karolina nevet. A szazadfordulon mar 200 aggyal vagy hat elszort epuletben mukodott, amikor vegre elkeszultek a Miko utcai uj pavilonrendszeru egyetemi klinikak. A sarokhazat 1914-ben bontottak le, helyere az Ipartestulet szekhaza epult (Muzeum ter 6. sz.).

A kis teret a keleti vegeben allo Ferenc-rendi templom vagy koz ismert neven a ''baratok temploma''uralja, a hozza csatlakozo kolostorepulettel. Ezen a helyen allott valamikor a varos elso temploma, mely a XI. szazad vegen vagy a XII. szazad elejen epulhetett. A tatarjaras utan is ide epult fel a kozepkori varos kozponti temploma. A legutobbi restauralaskor ennek alapfala, kopadlozata elokerult a templom kriptajaban, eszerint keso roman stilusu, ciszterci tipusu, egyenes zarodasu szentellyel vegzodo, valoszinuleg 1260- 1290 kozott epitett egyhaz lehetett. Eleinte plebaniatemplom volt, majd 1390 tajan az ide telepedo Domonkos-rendnek adomanyoztak. A kis templom es a hozza csatlakozo zardaepulet idovel szuk lett, ugyhogy 1442-ben a rend hozzafogott a templom gotikus atepitesehez es a ma is allo zarda felhuzasahoz. Az egyhajos, bordas boltozatu, tampilleres templom hasonlo lehetett a Farkas utcaihoz. A templom es a rendhaz epitesere Hunyadi Janos 1455-ben koso-jaradekot rendelt Szekrol, 1477 korul pedig Dengelegi Pongracz Janos erdelyi vajda ozvegye emeltetett ide kapolnat Szent Antal tiszteletere. 1500 korul Polnar Gabor, a Domonkos-rendi baratbol lett boszniai puspok fedezte a templom boltoztatasanak koltsegeit. A templom falanak epitett kerengo folyosos udvart kozrezaro ketemeletes gotikus zarda epulet megorizte eredeti stilusat. Hangulatos a nyugati es eszaki homlokzata, valamint a belso udvart ovezo (reszben befalazott) csucsives arkadsora. Leghiresebb resze az eszaki szarny foldszintjen talalhato ebedloterem (refektorium), melynek boltozatat egyetlen nyolcszogu oszlop tartja. A boltozatbordak konnyed jateka, a szepen mintazott gyamkovek mind a rend epiteszeti hagyomanyaibol fakadnak, es szaktudasrol tanuskodnak. A terem eszaki falaban egy csucsives mermuvekkel diszitett felolvasofulke lathato, ahonnan az etkezesek ideje alatt egy-egy szerzetes vallasos szovegeket olvasott fel. Figyelemre melto meg az aranylag sertetlenul megmaradt sekrestye, boltozatanak keleti zarokoven domboruan kifaragott Maria-rozsa, a nyugatin hatagu csillag lathato. Ezek a Domonkos-rend motivumrendszerehez tartoztak.

1556 marciusaban a reformacio hatasara a varos eluzte a szerzeteseket, s az ev oszetol kilenc honapon at a kolostorepulet eszaki szarnyaban lakott Izabella kiralyne. 1557-ben az orszaggyules a helyisegeket iskolanak rendelte, s az 1558-ban meg is nyitotta kapuit, 1568-tol unitarius szellemben nevelve az ifjusagot. Akkoriban a deli kapu felett latin nyelven a kovetkezo felirat figyelmeztette a belepot: ''Kiralyi adomany vagyok, ezen iskola es a szegenyek oroksege, aki ezeket vagy mas hasonlo javakat mas celra fordit, toroltessek ki az elok sorabol es az emberek emlekezetebol. Az Ur 1557. esztendejeben.''A templomot es az epulet egy reszet 1609 marciusaban Bathory Gabor a reformatusoknak adta; ott nyilt meg a reformatus iskola. A refektoriumbol atalakitott diszteremben a diakok gyakran szinjatekokat adtak elo, egyik bemutatojukat 1626-ban Kolozsvart atutazva Bethlen Gabor is megnezte.

A Habsburg-uralom kezdetekor, 1693 oktobereben a templomot es a rendhazat visszakaptak a katolikusok, s a jezsuitak vettek hasznalatba. Itt inditottak be iskolajukat. Az amugy is elhanyagolt epuletet az 1697-es tuzvesz igen megrongalta, ugyhogy a templomot csak ideiglenes faboltozattal lattak el. A visszatero Ferenc-rendi szerzetesek igenyt tamasztottak az epuletekre. Ezert a jezsuitak a mai Egyetem utca tajan vasaroltak teruletet, ott kezdtek epitkezni, s 1725 nyaran atadtak a ferenceseknek a romos templomot es rendhazat. 1728-ban kezdodott meg a templom ujjaepitese, barokk stilusban. 1745-ben fejeztek be, amikor Klubusitzky Ferenc erdelyi puspok szentelte fel. A legfontosabb barokk bovitest a templom ele csatolt, haromszintesen tagolt, 4,5 x 4,5 meter alapteruletu, impozans hagymakupolas, 52,25 m magas torony kepezte. Fokapuja felett a templom vedoszentjenek, Nagyboldogasszonynak (Szuz Marianak) a szobra all. Ezt es a toronytol jobbra eso kis negyszogletu lorettoi kapolna dombormuvet, valamint a ket homlokzati fulkeben levo Szent Ferenc- es Szent Antal-szobrokat Nachtigall Janos faragta. A lorettoi kapolna latin felirataban romai szamjegyekkel az 1744-es datum van elrejtve. A templom belsejeben erdemes Nachtigall jellegzetes barokk alkotasat, a szoszeket szemugyre venni. Mellvedjet a negy evangelista (Mate, Mark, Lukacs, Janos) faszobra disziti. Kozepen a keresztes globusszal Krisztus jelenik meg. A szoszekkoronan a kezeben keresztet tarto, dicsfenytol ovezett Krisztus mennybemenetele kerult megorokitesre. A fooltar 1763-1770 kozott keszult, fuggoleges jon-korinthoszi fejezetes oszlopai harom mezore tagoljak, viz szintesen ket reszre oszlik. Kozepso oltarkepe a romai Santa Maria Maggiore-templom Havas Boldogasszony-kepenek 1730-ban keszult masolata. Ettol balra es jobbra ket Arpad-hazi szent kiraly, Szent Istvan es Szent Laszlo kardos, illetve csatabardos szobra lathato. A kozponti kep alatt tabernakulum (szentsegtarto), felette a toviskoszoruval atfont Jezus Szent Szive, valamint a ferencesek kis cimere. A fooltartol balra nyilo sekrestyeajto remek otvosmunka, tizenket mezejet bibliai jelenetek diszitik: 1) Haromkiralyok, 2) Jezus megkeresztelese, 3) Kanai menyegzo, 4) Jezus bevonulasa Jeruzsalembe, 5) Utolso vacsora, 6) Krisztus elfogatasa, 7) Krisztus Pilatus  elott, 8) Keresztrefeszites, 9) Sirbatetel, 10) Utolso itelet, 11-12) jelkepek (oszovetsegi torvenytablak, Isten szeme, Jezus szive, kehely).

A barokk atepiteskor alakitottak ki - egy-egy fouri csalad tamogatasaval - a deli oldalon a harom kapolnat (s alattuk a kriptat), kozuluk a legkeletibbet Kornis Zsigmond fokormanyzo tartotta fenn temetkezesi helyul csaladja reszere. Ide hozatta szentbenedeki kastelyabol a ma is lathato hires XVI. szazadi reneszansz keresztet. Ez az 1,75 m hosszu, a muveszettortenetben Kornis-feszuletkent emlegetett, ismeretlen szerzoju, szilfabol keszult munka kulonosen anatomiai reszletessegevel tunik ki. Az izmok, erek, ujjak kidolgozasa igen aprolekos, a halal bealltanak pillanatat sikerult megragadnia. Ezt a kapolnat Szent Kereszt-kapolnakent emlegetik. A masodik a Szent Istvan-, a harmadik a Szent Jozsef-kapolna. Az oldalkapolnakban es a falak menten szamos sirko-felirat talalhato. A templom 31 x 10,50 meteres hajoja es 13 x 8,50 meteres szentelye gazdag diszitesevel, mennyezeti freskoival meleg hangulatot araszt.

Az 1976-1978 kozott, majd 1980-1986-ban vegzett renovalas kiszabaditotta az epulet nehany gotikus elemet, s szepen megtisztitotta a templombelsot, mely most ujra eredeti barokk pompajaban szemlelheto.

A kolostorban a Ferenc-rendiek erdelyi leveltara, tobb ezer kotetes konyvtara volt. 1906-tol 1948-ig itt mukodott (az udvari epuletekben) a Szent Bonaventura nyomda, mely a Szent Ferenc Hirnoke (A Hirnok), a Katolikus Vilag, a Szent Kereszt cimu, reszben itt szerkesztett folyoiratokat s szamos mas vallasos kiadvanyt gondozott. 1949-ben megszuntettek a szerzetesrendeket, a rendhazban zeneiskolat helyeztek el, amely - magyar tagozattal - ma is mukodik. Szamos hires zenemuvesz eletutja indult e falak kozul.

A rendhaz elott a Malomarok felol huzodik az egykori Barat - ma Victor Deleu - utca, mely a fopostahoz es mogotte az 1970-es evek vegen epitett modern telefonkozponthoz vezet; mogotte az 1952 ota Ion Luca Caragiale roman vigjatekiro nevet viselo es mellszobrat rejto csendes kis park talalhato. A parkot a 80-as evek vegeig a Malomarok hatarolta, s ezt csak a villamos bevezetesekor fedtek le. A parkon innen huzodott a varfal, ugyhogy a varfal es a Malomarok kozti terulet sokaig elhagyott hely volt. Itt allott a katonai sutohaz, a varosi dolgozohaz es a sorhaz is. Nem hiaba viselte e park menti utca a Sorhaz utca nevet (ma Octavian Petrovici). A telefonpalota mogotti, rendhaz elotti utszakasz az 1970-es evekig ''cseledpiac''volt: itt is gyultek ossze a kornyek magyar falvaibol (foleg Szekrol) a varosban dolgozo leanyok, legenyek szines viseletukben csutortokon es vasarnap delutan. Latvanyuk ihlette Kanyadi Sandor Fekete-piros cimu verset. Az uttesten tul, egy, a 80-as evekben lebontott sportterem helyen romai kori falmaradvanyokat tartak fel a regeszek.

A Karolina terre visszajutva, pont az eszaki oldal kozepen, az emlekoszlop vonalaban nyilik a 4. szam alatti Mikes-haz kapuja. Ezt azonban teljesen kiforgattak stilusabol. A Veress Ferenc-fele mult szazadi felveteleken e szep kis barokk palotanak meg ket oszloppal alatamasztott homlokzati erkelye lathato, hasonlo a Farkas utcai Teleki-palotaehoz. Az eredeti hangulatot mar csak az udvar kokorlatos arkadsora orzi. A 22 meter hosszu, hettengelyes utcai homlokzat ma eklektikus jellegu. Ezt es a tole keletre levo, reneszansz korbol valo Basta-hazat az 1870-es evekben a Karolina Korhaz reszere bereltek ki, majd mikor a szazad vegen a korhaz kikoltozott, ezt atepitettek, a Basta-hazat pedig lebontottak. (Az utobbi helyere epult az az otablakos emeletes haz, melynek kapuja fole befalaztak egy olaszkoszorus csaladi jelvenyt az 1628-as evszammal.) A haz elott 1990 vegen alagcsovezesi munkak soran kozepkori, sot okori nyomokra bukkantak: romai kori padlozatra es futoberendezesre; csak 1999-ben tomtek be a teret teljesen tonkretevo godroket.

A ternek a templommal szembeeso vegen hatalmas ketemeletes sarokhazat talalunk , melyet Petrichevich-Horvath Daniel fo strazsamester, a magyar szineszet nagy mecenasa epittetett a mult szazad elejen. Tobb eredeti darabot irt, s nevehez fuzodik a kolozsvari Nemzeti Szinhaz megnyito szavalata, sot a bemutatott elso muvet is o forditotta. Ezt a tagasra tervezett epuletet a tarsadalmi-muveszeti elet kozpontjaul szanta tulajdonosa. Az idokozben felepult Vigado (Redut) azonban kielegitette az ilyen iranyu igenyeket, igy berhaz lett belole. Kesobb Rucska Janos gazdag ugyved vette meg, aki aztan a Reformatus Kollegiumra hagyomanyozta. Tole az egyetem regeszeti intezete vette berbe, majd 1925-ben megvasarolta az egyetem reszere az allam. Itt talalhato az Erdelyi Muzeum-Egyesulet egykori regeszeti es tortenelmi gyujtemenye, ma a Regeszeti es Tortenelmi Muzeum. Benne megcsodalhatjuk a lebontott kolozsvari hazak szepen faragott ajto- es ablakkereteit is. Itt mukodnek az egyetem okortudomanyi tanszekei, kutatocsoportjai. A hazban lakott hosszasan Buday Arpad regesz, Kristof Gyorgy irodalomtortenesz es Constantin Daicoviciu okorkutato, akinek nevet ma a haz elotti (egykori Bastya) utca viseli, s szobra a Karolina ter nyugati vegen lathato. Figyelemre melto a haz felkorives kaputerenek felso mezeit kitolto jellegzetes haromszogletu palmetta-diszites. Az ablakok feletti teglalap-mezok akantusz-ekitmenye visszater a szemben levo, hasonlo koru emeletes sarokhazon is (Daicoviciu utca 1. sz.). Ennek empire vazas kapuja a mult szazad kozepeig igen nepszeru kaputipus volt Kolozsvart. (A kozeli Klastrom - ma Goldis - utca 1. szamu haznal is megtalaljuk kecsesebb tarsat.) E haz az 1840-es evekben szalloda volt, igazi nevezetesseget azonban a Viz (Roosevelt) utca feloli foldszintjen elhelyezett emlektabla hirdeti: ''Itt elt es irta / Erdely es Magyarorszag tortenetet / Dr. ujtordai Keovary Laszlo tortenetiro / a Magyar Tud. Akademia tagja stb. / sz. 1819 - megh. 1907.''Ezert emlegetik Kovary-hazkent ezt a klasszicista epuletet.

A Viz utca szemben levo emeletes hazanak- mely ma a kepzomuveszeti foiskolahoz tartozik - falan roman emlektabla figyelmeztet, hogy 1791-1815 kozott ott lakott Ion Molnar-Piuariu, a hires sze meszorvos, az Akademiai Liceum Orvos-sebeszeti Tanintezetenek tanara. O volt az elso diplomas roman orvos. A felirat azonban tevedesen alapszik. Ezt az epuletet a Karolina Korhaz szemeszeti osztalyatol kulonvalasztott ''Szemeszeti Intezet''reszere csak 1868-ban bereltek ki, es 1900 juliusaig, az uj klinika fel epulteig mukodott itt a 20 agyas szemeszet, amelynek elso vezeto professzora Schulek Vilmos volt. (A tablaallitok ugy gondolhattak, hogy Molnar-Piuariu idejeben is ott lehetett a szemeszet!) Az epuletet az 1940-es evek kozepen atmenetileg a Bolyai Egyetem hasznalta; par evig itt volt kiallitva az 1848-as Ereklye-Muzeum gyujtemenye.

A Bastya es Kinizsi utca sarkan ma a Muszaki Egyetem egyik epulete talalhato. Ha vegigmegyunk a rovid Viz utcan s jobbra terunk, a Szentlelek (Virgil Fulicea) utca 6. szam alatti cimeres, szazadfordulos, emeletes, kilenctengelyes hazat erdemes szem ugyre vennunk. Ez a Remenyik-haz. A kolto Remenyik Sandor edesapja, Remenyik Karoly epitesz epitette csaladja szamara (s reszben berhaznak). Elete egy reszet a kolto is itt elte le. Remenyik Karoly kulonben az 1900 koruli epitkezesek egyik legkeresettebb vallalkozoja volt.

©Gaal Gyorgy

"Kolozsvar,Millenniumi Kalauz", Polis konyvkiado, Kolozsvar 2001